Etelka, Aletta, Adelaida2019. december 16., hétfő
Természet

Európai Amazonas

2016.08.21.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

Európa legnagyobb összefüggő vizes természetvédelmi területét több ország szakemberei gondozzák, vigyázzák.

Fotó: Goran Šafarek

Dráva, a Mura alsó folyása és a Dráva torkolata feletti Duna-szakasz ökológiai szempontból kontinensünk egyik legegységesebb folyórendszere. E háborítatlan táj megőrzéséért indította programját az 1990-es évek elején Martin Schneider-Jacoby német biológus, a Mura–Dráva–Duna Bioszféra Rezervátum megálmodója. A régiót magyar és horvát oldalról „bioszféra-rezervátum” minősítésre jelölték; az UNESCO 2012-ben jóváhagyta a minősítést. A WWF Magyarország igazgatója, Sipos Katalin így summázza a lényeget: „A bioszféra-rezervátum három alapvető funkciója az ökoszisztéma megőrzése, a régió fejlesztése társadalmi-gazdasági és ökológiai értelemben egyaránt fenntartható módon, valamint az oktatás és a kutatás ösztönzése. Az UNESCO 1970-ben indított „Ember és bioszféra” (MAB) programja keretében immár 669 bioszféra-rezervátum létesült a világ százhúsz országában. Ezek között a Mura–Dráva–Duna bioszféra-rezervátum lehet az első, amely öt országra terjed ki.

Ártéri növénytársulások: puhafa ligeterdő, fűzliget. A Duna magyarországi szakaszán Gemencen, horvát oldalon a Kopácsi-réten húzódnak nagyobb ártéri erdők. A nyílt árterek enyhítik az árvízveszélyt, óvják a vízminőséget.
Fotó: Kudich Zsolt

„Amazon of Europe” – honnan az egzotikus elnevezés? A választ a névadó, az osztrák WWF munkatársa, Arno Mohl adja meg: „Amazonas: a név hallatán mindenki érintetlen, ősi vidékre gondol. A Duna–Dráva–Mura körbezárta terület hasonlóan gazdag flórának és faunának ad otthont, mint az Amazonas vidéke. Még az emberi beavatkozás is hasonló: miként Brazíliában, itt is főként vízerőművek veszélyeztetik a folyók ökoszisztémáját” – magyarázza Mohl, a Mura–Dráva–Duna projekt nemzetközi koordinátora.

A bioszféra-rezervátum leginkább védett, központi zónájában, a magterületen a megőrzés és a kutatás a fő feladat. A pufferzóna a magterületet védi; szabályozott keretek között itt már folyhat emberi tevékenység. Az átmeneti övezetben fenntartható, természetbarát gazdálkodás zajlik.

Magyarország legnagyobb testű kérődző vadja, a gímszarvas a Duna menti tisztások, lombos erdők, folyóárterek lakója.
Fotó: Jaroslav Pap

Hazánk leggyakoribb siklója, a vízisikló, elsősorban vizek közelében, ingoványos területeken honos. A Duna és a Dráva vadregényes holtágaiban jól érzi magát, kiváló úszó.
Fotó: Goran Šafarek

A Dráva és a Mura nagy sebességgel zúdul alá az Alpokból, majd lassulva a lankás alföldi tájon, Őrtilosnál találkoznak. Innen a Dráva magában halad a Kopácsi-rétig, ahol Almás közelében összeolvad a Dunával. Sík területen a folyók nem sietnek: erre-arra kanyarognak, szigeteket építenek, békés élőhelyet nyújtva sok növénynek, állatnak. Árvíz idején szétterülnek, kiöntenek, csapadékszegény időkben medrük beszűkül.

Az Árpád-korban még csupán szelíden terelgették a folyók egyes részeit: kieresztő csatornákkal halastavakat duzzasztottak, vízimalmok meghajtására zsilipelték a vizet. A népesség növekedésével egyre nagyobb árterületeket vettek használatba, a folyókat mesterséges mederbe terelték. A nagyobb folyószabályozási munkák 1784-ben kezdődtek, az árvizek megfékezésére átvágták az első „túlfejlett kanyarokat”.

A fokozottan védett rétisas lételeme a hatalmas, őshonos fákkal teli, összefüggő ártéri terület. Legnagyobb Kárpát-medencei állománya a rezervátum területén él.
Fotó: Kudich Zsolt

A védett hármaslevelű fogasír egyetlen hazai élőhelye a Dráva menti gyertyános–tölgyesek erdei talaja.
Fotó: Ifj Vasuta Gábor

„A folyószabályozás, a hordalékkotrás, a vízerőmű károsan hat a környezetre. Kimélyülnek a folyómedrek, kiszáradnak a mocsarak és az ártéri erdők. Ez a negatív hatás mutatkozik meg Barcs mellett is, a Dráva 15 kilométer hosszú egykori kanyarulatánál, amely a folyószabályozás miatt végérvényesen holtággá vált” – mutat rá Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizesélőhely-védelmi programjának vezetője. „A holtág felső végének így nincs többé közvetlen kapcsolata a folyóval, ezért vízutánpótlása is jelentősen megváltozott. Az Ó-Dráva ma már csupán a csapadékból és a babócsai Rinya patakból kap vizet. A meder megtelik ugyan, de a bekerült víz idő előtt el is folyik belőle.”

A fűz–nyár ligeterdőkkel borított táj a száraz időszakokban szomjazik, sőt haldoklik. Annak érdekében, hogy a régió növénytakarója több vízhez jusson, a magyar és a horvát szakemberek közös tervet dolgoztak ki. Az ideális vízszint megtartását előirányzó projekt az Európai Unió life+ programjának támogatásával valósul meg.
Az Ó-Dráva várhatóan 2018-ban lezáruló helyreállítási munkálatait minden bizonnyal további projektek követik majd. A végcél a térség hajdani vízbőségének helyreállítása, a mérsékelt égövre jellemző, a brazíliai Amazonas-vidékhez hasonlóan fajgazdag és változatos, ám veszélyben lévő ökoszisztéma megőrzése.

A galériaerdők, halastavakat övező nádasok a gémfélék kedvenc helyei. A karcsú, hófehér nagy kócsag egész Európában védett, Magyarországon fokozott védelmet élvez. A kisebb, kecses, ugyancsak védett kis kócsag állománya hazánkban már örvendetesen gyarapodik. A képen itt-ott látható szürke gém jóformán minden vízközeli területen megjelenik. Noha nem tartozik a veszélyeztetett fajok közé, nálunk védettnek számít.
Fotó: Kudich Zsolt

Hozzászólások

Fekete sas felbukkanása

Fekete sas felbukkanása

Vékonyszálú, permetező eső, sejtelmes párában úszó táj fogadott a Kis-Balaton gátján, Sármellék határában a napokban, egy kora reggelen.

Tíz fotó, öt érdekesség a Cook-szigetekről

Tíz fotó, öt érdekesség a Cook-szigetekről

A Csendes-óceán szigetországait végigjárva meglehetősen biztos vagyok abban, hogy a Cook-szigetek a legcsodálatosabb.

Különleges faj érkezett a Miskolci Állatkertbe

Különleges faj érkezett a Miskolci Állatkertbe

Egy hattagú örvös mangábé csapat érkezett a Miskolci Állatkert és Kultúrpark Afrika-házának gyűjteménye. Magyarországon jelenleg kizárólag itt lehet őket megcsodálni.

A kardszárnyú delfineknél is igen fontosak a nagymamák

A kardszárnyú delfineknél is igen fontosak a nagymamák

Az ember esetében a nők menopauza utáni hosszú

Lila petéket rak az újonnan felfedezett pók

Lila petéket rak az újonnan felfedezett pók

Az új pókfajt néhány éve látták először, azóta megszületett a tudományos leírása.

National Geographic 2019. decemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket