A Kárpát-medence bennszülöttei, de szinte semmit nem tudunk róluk
Egy fiatal kutató azért dogozik, hogy minél többen megismerjék a Kárpát-medence e különleges, talajlakó kisemlősét, sőt kitartóan küzd azért, hogy élőhelyei is védettek legyenek.
Mezőségi földikutya
Fotó: Németh Attila
A hazánkban és környező országokban élő földikutyák elhivatott védelmezője és „menedzsere” Németh Attila biológus, aki jelenleg egy Európai Uniós természetvédelmi projekt (LIFE) koordinátora a Kiskunsági Nemzeti Parknál, 2016-ban az elsőként kapta meg az Európai Fiatal Kutatói Természetvédelmi Díjat a Society for Conservation Biology-tól (Természetvédelmi Biológiai Társaság). A világszerte több mint 5000 tagot számláló nemzetközi tudományos szervezet indoklása szerint a díjjal a természetvédelemben alkalmazható interdiszciplináris kutatásokat jutalmazzák. Attila kutatása korábban ismeretlen endemikus európai emlősfajok felfedezéséhez vezetett. A földikutyát, ezt a piciny állatot, amit a Kárpát-medencében Kitaibel Pál botanikusunk és Ocskay Ferenc báró írt le először a tudomány számára 1820-ban, sokáig csupán egyetlen fajként tartották nyilván a zoológusok. Németh Attila és munkatársai viszont az utóbbi években genetikai vizsgálatokkal kimutatták, hogy az azonos külsejű állatok igazából több fajt képviselnek.
Mindenképpen elismerést érdemel az a kitartó munka, melyet a díjazott, kollégáival együtt tett azért, hogy minél többen megismerjék a csak a Kárpát-medencében élő közép-európai földikutyákat. Nem elég azonban, a fajról szóló ismeretek terjesztése, fontos az is, hogy élőhelyük is védett legyen Magyarországon, Romániában és Szerbiában.
Délvidéki földikutya
Fotó: Németh Attila
Azoknak az ismereteknek köszönhetően, melyeket Németh Attila és kollégái gyűjtöttek Magyarországon, a természetvédelmi hatóság a védett fajok listáján lévő, valamennyi őshonos földikutyafajt (a magyar- [Nannospalax hungaricus], az erdélyi- [Nannospalax transsylvanicus] és a délvidéki földikutyát [Nannospalax montanosyrmiensis]) a lehető legmagasabb védettségi szintre emelte.
A díjazott kutatási pályafutásának kezdete óta komoly kommunikációs kampányt folytat a földikutyák és valódi természeti értékük megismertetése érdekében. Ennek során eddig, egyedül vagy társszerzőivel közösen, 25 ismeretterjesztő írása, 1 ismeretterjesztő könyve valamint 2 könyvfejezete jelent meg. 2016 augusztusáig mintegy 30 televíziós és rádiós interjút készítettek vele, és több mint 70 népszerűsítő tévé- és rádióműsorban szerepelt. A földikutyák korábban teljesen ismeretlen állatok voltak, de ennek a kampánynak köszönhetően ma már mind többen ismerik őket.
Németh Attila kezében a földből előbújt földikutya.
A kutató természetvédelmi tevékenységének hatása a Kárpát-medence több országán átível. Németh Attila és kollégái terepi munkái és a törzsfejlődési viszonyokat feltáró genetikai elemzése bebizonyította, hogy az Erdélyi-medencében él egy teljesen különálló földikutyafaj, a mezőségi földikutya (Spalax antiquus), amely Erdélyen kívül sehol a világon nem fordul elő. E faj a régió egyik legnagyobb zoológiai értékét képviseli.
A díjazott kutató genetikai vizsgálatai során felfedezett egy másik, rokonaitól markánsan elkülönülő földikutyafajt is, a kisebb testméretű délvidéki földikutyát (Nannospalax montanosyrmiensis). Ez a faj az egész világon mindössze három, Szerbia és Magyarország területén fekvő élőhelyen található meg. Alacsony egyedszáma, kevés számú állománya és a fennmaradását fenyegető tényezők miatt kritikusan veszélyeztetett. A faj megtalálása – Attila terepmunkája révén – a szerb-magyar határvidéken döntő szerepet játszott a régóta húzódó Körös-éri Tájvédelmi Körzet védetté nyilvánításának kihirdetésében, melynek révén egy Magyarország és Szerbia határain átnyúló, a délvidéki földikutya élőhelyeit is magába foglaló védett terület-hálózat jöhetett létre. A faj másik jelentős élőhelyét, Bajai földikutya-rezervátum néven a napokban nyilvánították védetté, többek között Attila hathatós közreműködésének is köszönhetően.
Az Attila munkássága révén kialakult, nemzetközi együttműködés keretében zajló földikutya-kutatások hazai és romániai eredményeinek hatására a magyar-román kormányközi környezetvédelmi vegyes-bizottság az egyik fő prioritásként határozta meg a két országban előforduló földikutyafajok vizsgálatát és megóvását.
Németh Attila a Tihanyban megrendezett nemzetközi Diákok Természetvédelmi Konferenciáján vette át a cikk elején említett díjat.
Írta: Szőts Dávid és Bajomi Bálint, www.bajomibalint.hu