Orbán, Gergely2020. május 25., hétfő
Természet

Hová tűnnek a madarak és rovarok?

2017.08.10.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

A Le Figaro francia lap egy érdekes eszmefuttatást közölt 2017 nyarán az éghajlatváltozás hatásairól, egy különös hasonlattal.

Hím kövirigó (Monticola saxatilis), szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon)
Fotó: Wikipedia; Wikimedia

A cikk lényege az volt, hogy az éghajlati változások legjelentősebb hatását úgy lehet elképelni, mintha egy autó első és hátsó fertálya önálló életre kelne és az első rész nagyobb sebességgel indulna el. Az eredmény ez esetben az autó szétszakadása lesz, ami lefordítva az ökoszisztémák jelen és jövőbeli helyzetére, azt jelenti, hogy az eddig szoros kapcsolatban lévő rendszerelemek közötti kapcsolat fellazul, ami az egész rendszert átrendezheti, illetve eltüntetheti.

Az új jelszó a vándorlás és adaptáció képessége lesz. Mérések szerint hegyvidéki fafajok harminc métert húzódtak felfelé, Ausztrália környékén pedig a tengerbiológusok már találkoztak is egy új, hibrid cápafajjal, mivel a melegedő tengerek miatt az eleddig izolált szülőpárok élőhelyei kezdik átfedni egymást.


Halvány sáfrány (Crocus vittatus)

Ilyen dolgok természetesen történtek a régmúltban is, sebességük azonban sokkal lassabb volt mint a mostani változások esetében, így a növényeknek, állatoknak volt idejük felkészülni az eseményekre. Ilyen vándorló és visszahúzódó fajok hibridje például a magyar méreggyilok, avagy a nem túl régen önálló faji rangra emelkedett halvány sáfrány, amik a melegebb illetve a hidegebb valamikori klímát reprezentálják. Magyarország, úgy látszik, ebből a szempontból nagyon érzékeny zónában fekszik, mint sok fajnak általában legészakibb vagy legnyugatibb előfordulási helye. Ezzel együtt nehezen magyarázható, hogy a melegkedvelő szalakóta és kövirigó miért tűnt el a Dunántúlról illetve a kövirigóból jelenleg az országban nincs egyetlen fészkelő pár sem. Közelebbről megnézve azonban ezek a madarak nem is olyan déli típusok. A szalakóta a közép-ázsiai félsivatagok madara, ahol nagy hőingást kell elviselni az ott élőknek, a kövirigó pedig a mediterrán magashegységek lakója is, felhatolva 3000 méteres magasságokba. No, de ettől még lehetne a mi madarunk is, de úgy látszik az ilyen perempopulációknál elég egy hajszál, hogy az állomány széttöredezzen és eltűnjön.

Szalakóta (Coracias garrulus)

Sok esetben az ok nyilvánvaló, mint a felsőhámori vízirigók esetében, akik rosszul tolerálták az ingadozó, sőt majdnem kiszáradó Szinva-patakot, így a két pár odébb is állt. A kövirigó esetében viszont nincs magyarázat: felhagyott bánya továbbra is van elég, az uhuk és a bajszos sármány nagy örömére.

Ugyanilyen oktalan csökkenés észlelhető például a tüskevári legelőn a karvalyposzáták körében. Húsz éve ez a faj gyakori fészkelő volt, társbérletben a tövisszúró gébiccsel -fészkeik szinte emeletszerűen helyezkedtek el a bokrokon. Ma jó, ha egy fészket találni. Elképzelhető, hogy a nem kaszált vagy legeltetett fű nehezebb vadászatot biztosít, vagy esetleg más, a madár által nem preferált rovarféleségeknek ad otthont. Véleményem szerint ez is a felvezető példa egy esete, csak a változás oka más, de nem kevésbé humán eredetű behatás.

Kuvik (Athene noctua)

Érdekes módon a madarak különösen érzékenyen reagálnak az emberi környezet módosulásaira. Dunántúlról ugyancsak eltűnőfélben van a kuvik, mivel kevés van abból a fajta félig elhagyatott házból, vagy cserényből, amit a kuvik igen szeret, ami van annak portáján meg nincs állattartás. Ugyancsak eltűntek azok a régebben még látható téli, ezres nagyságú citromsármány csapatok, amik a nagy hodályok és istállók környékén húzták ki a telet, bőséges magellátmánnyal. De eltűnt a Keszthelyi-hegységből a kis légykapó is, ami a Vállus környéki öreg bükkösökben kimondottan gyakori fészkelő volt. A tarvágás után még egy tavasszal visszajöttek a hímek a hagyásfákra énekelni, de megfelelő erdők nélkül nem fészkeltek ott többé. Szerencsére a Hámori-tó partján még elég gyakran megfigyelhetők, bár elsőre én azt hittem, egy lepukkant vörösbegy.

Mindezek a példák azt sugallják, hogy a gyors változás kényszere a legtöbb esetben a faj eltűnéséhez vezet, bár ritkán akadnak ellenpéldák is. A diósgyőri panelhézagokban lakó sarlósfecskék minden évben többen és többen fészkelnek, alkonyi vijjogó tömegük Dubrovnikot idézi, természetesen csak a sarlósokat illetően.

Szomjas pohók (Euthrix potatoria)

A madarak mellett másik nagy szívfájdalom a rovarok ritkulása. Gyermekkorom legszebb napjait a balatonmáriai és kékmezői úttörőtáborban töltöttem. No, nem a zászlófelvonást és az úttörőélet egyéb programjait szerettem, hanem a Balaton-part lámpasorát, amely körül például annyi szomjas pohók kavargott, hogy a rájuk vadászó denevéreknek szerintem több napos diétát kellett tartani egy-egy ilyen este után. A kékmezői táborban pedig, ami a Bükk déli lábánál helyezkedett el, egy erdészházban laktunk, ahol a tanáraink estére felkapcsolták a lámpákat a hátsó meszelt fal előtt, természetesen nem lepkészeti célzatból, hanem inkább a jó úttörőerkölcsök védelmében. Tíz óra körül ez a fal már szinte egybefüggő lepkekárpittal volt beborítva. Békésen üldögéltek egymás mellett a tölgylevél pohókok a púposszövők, az aranybaglyok, a mindenféle divatos mintázatú araszolók és medvelepkék. A szarvasbogarakra pedig ráment az összes zsebpénzem, mivel rágógumival és sportszelettel kellett őket kiváltanom társaimtól, hogy elkerüljék az élve gombostűre szúrás kínhalálát.

Fecskefarkú lepke (Papilio machaon)

Kardoslepke (Iphiclides podalirius)

Az erdészház egyébként ma is megvan, a lepkék viszont nagyrészt eltűntek. A speciális tápnövényekhez ragaszkodó fajok esetében ez sajnos érthető, mert például a tavaszi görvélyfű-csuklyásbagolynak jól szét kell néznie tápnövény után a Bükkben, mivel a tavaszi görvélyfű nem egy gyakori dolog, megfelelő élőhelyein, a szurdokvölgyekben is csak néhány szállal képviselteti magát. Avagy a tárnicsevő szürkés hangyaboglárka élete sem lehet egyszerű, ugyanilyen okok miatt, bár több nemzeti park kimondottan szívén viseli a vizes élőhelyeken élő hangyaboglárkák sorsát és rendszeres szelektáló kaszálással igyekeznek állományaikat megóvni. Viszont a kardos és fecskefarkú lepkék állománya szemlátomást növekszik, vélhetően a vegyszerezés visszaszorulásával és a nem művelt kertek gyarapodásával, hogy azért mégis biztató gondolatokkal zárjam ezt az eszmefuttatást.

ifj. Vasuta Gábor – Molnár Péter

Hozzászólások

Elpusztult a moszkvai állatkert idős aligátora

Elpusztult a moszkvai állatkert idős aligátora

Szaturn, a minimum 84 éves mississippi aligátor, mely Moszkvában töltötte el matuzsálemi hosszúságú életének nagy részét.

Újra megmérik a Mount Everest magasságát

Újra megmérik a Mount Everest magasságát

Újra útnak indult az a kínai expedíció, amelynek célja a Mount Everest magasságának megállapítása.

Kitalált állatokkal vizsgálták, melyik faj védelmét miért támogatjuk

Kitalált állatokkal vizsgálták, melyik faj védelmét miért támogatjuk

Senkiben nem ébred kétség az adakozást illetően, ha

Nagy zajjal érkeznek a kabócák Amerika egyes részeibe

Nagy zajjal érkeznek a kabócák Amerika egyes részeibe

A rovarok 17 éve várják a földben, hogy kikelhessenek.

A hegyek tetejéről a tenger mélyére

A hegyek tetejéről a tenger mélyére

Természetjárással, természetfotózással kezdte, aztán magas hegyek tetejéről nézett körbe, majd a trópusok víz alatti világát örökítette meg, a ma már búvárfotósként ismert, Dombovári Tibor.

National Geographic 2020. májusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket