Jusztina, Kozma, Damján2020. szeptember 26., szombat
Természet

Képes a természet ereje ellensúlyozni az ember okozta ártalmakat?

National Geographic Magyarország

Manapság naponta hallani olyan híreket, a Földnek éppen mely térségét veszélyeztetik különféle – sokszor a felelőtlen emberi tevékenységek folytán bekövetkező – szennyezések.

Emiatt többen úgy érzik, amit a természet hosszú idő alatt alkotott, viszonylag gyorsan végleg odalesz. Szerencsére azonban, helyi szinten legalábbis, továbbra is vannak biztató jelek, amelyekkel a természet hírét adja: igenis életerős, dacolva az emberi felelőtlenség következményeivel a végső erejét is bevetve képes a regenerálódásra. Ilyen örömkép tapasztalható a Csallóköz egyik vizes élőhelyén, az idén 25 éve Nemzeti Természetvédelmi Terület besorolásúnak számító, de már 1983-tól védelmet élvező Tőkési Duna-ágon. E folyam Felsővámos határát érintő szakaszán készített a minap egy látványos videót Izsóf Zsolt. A felvétel nagyszerűen példázza a természet életképességét. Öröm ilyet látni!
Él itt sok más mellett sárga vízitök, hínáros békaszőlő, fehér tündérrózsa, nyílfű, fonalas- és egyéb algafajok, különféle mohafélék. Izsóf Zsolt elmondta: „A videofelvétel víz alatti képsorait 0–50 cm közötti mélységben készítettem. A víz szabad szemmel, felülről nagyon tisztának látszik, de aztán meglepődik az ember, ha alulról is látja, mi minden úszik benne. Helyenként algás, iszapos.”

Ez eddig elég jól hangzik, azt üzeni, ha már az ember a maga természetféltő jellemében nem is bízhat, a természet élni akarásában igen. Ugyanakkor a teljesebb képért valamit feltétlenül hozzá kell tenni. Az itteni, jelenleg biztatónak tűnő kép nem jelenti, hogy a Csallóköz vizei teljes és örök biztonságban vannak. Ez koránt sincs így.

A Csallóköz területe alatt meghúzódó, Európa egyik legnagyobb vízkészlete alapvetően kiváló minőségű. Többször is előfordult már, hogy a Duna egyik-másik szakaszán a hivatalos mintavételi vizsgálatok során különféle anyagokból (növényvédő szerek maradványai, gyógyszermaradványok, ftalátok, arzén, cián…) az elfogadott egészségügyi határértékeknél kisebb-nagyobb mértékben magasabbat mértek.
A félelmet az ilyen hírek hallatán az kelti a lakosságban, hogy a kimutatott, a természetet jócskán, sokszor szemmel is láthatóan szennyező vegyi anyagok némelyike még rákkeltő is lehet.

A Csallóközben élők féltik egészségüket s az ehhez feltétlenül szükséges tiszta ivóvízkészletet. Ezért sokan rosszalló véleménnyel vannak és félelemmel viseltetnek mindenféle olyan ipari létesítménnyel szemben, amelyek kapcsán felmerülhet az azonnali vagy a későbbiekben előadódható egészségkárosító, környezetszennyező hatás eshetősége. Hogy példákat említsek: A néhai pozsonyi vegyi üzemben, a Dimitrovkában évtizedeken át robbanószereket és különféle vegyi anyagokat gyártottak, s az onnan kikerülő veszélyes hulladékot a ma Pozsonyhoz tartozó Vereknye mellett rakták le a földbe egy kiszáradt holtág területén, ma meg már sokféle anyag szivárog ott a talajba. A Dunaszerdahely Ollétejed városrészében működő hulladékfeldolgozótól, a főleg gumiabroncsokat újrahasznosító üzem működésétől is tartanak a közelben élők. A legutóbbi, 2017 telén előállt, több falu ivóvízkészletét érintő Atrazin-szennyezés, amelynek kiindulási pontja ugyan máig nem tisztázott, de ettől az még káros a vízi élőlényekre, és aggodalmat keltett. Azóta szép lassan a legtöbb érintett településen rendeződni látszik a helyzet.

Vajon van tényleges félnivalójuk az embereknek a tartós szennyezésre képes, csak hosszú évtizedek alatt lebomló atrazin kapcsán? Erről kérdeztem a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének professzor emeritusát. Dr. Csaba György azt mondja: „Az a helyzet, hogy az atrazinnal kapcsolatban még nincs 100 százalékban kialakult álláspont. Az már nyilvánvaló hogy állatkísérletekben teratogén, fejlődési rendellenességeket okoz, de hogy emberben mennyire felelős kóros fejlődésért, még vita tárgya. Úgy tűnik, hogy több a kóros újszülött az atrazinnal fertőzött vidékeken. A mennyiségi adatok azonban bizonytalanok és nem ismert a dózisfüggés. Az atrazin elsősorban hasi és nemi rendellenességeket okoz, tehát hasfalhasadékot, amibe hasüregi szervek is bekerülhetnek (máj, gyomor), illetve rejtettheréjűséget, azaz a hasüregben kifejlődő here nem száll le a herezacskóba, útközben megáll. Mivel a spermiumok hűvösebb környezetben szeretnek fejlődni, ez terméketlenséghez is vezethet.
További probléma, hogy ha valami ilyen gyanús teratogenitásra, az valószínűleg kevésbé feltűnő (molekuláris szintű) elváltozásokra még inkább gyanús, csak ezeket még nem vettük észre, vagy csak későbbi életkorban mutatkoznak meg. Amíg ezek a kérdések nem tisztázódnak az atrazintól igenis félni kell, mivel azonban nagyon sok hasonlóan gyanús anyaggal  kerülünk nap, mint nap kapcsolatba, nem biztos, hogy ettől az anyagtól kell legjobban félni.”

Ma és előreláthatóan a jövőben is kettőségről lehet beszélni a téma kapcsán. Egyfelől a természet egésze hosszú ideje bizonyítja, sok mindent túlél, különféle változások egész sorára tud reagálni, az állat- és növényvilág egy része is képes bizonyos mértékig alkalmazkodni. Másfelől ott az ember, aki – részben az ipari termékek iránt támasztott igényei miatt – folyton és egyre inkább szennyezi a természetet, és így rontja a saját fajának jövőbeli túlélési esélyeit is. A címbeli kérdés addig érvényben marad, amíg nem látja be az emberiség, ha nem keres majd pedig nem lép rá az ésszerűbb megoldások útjára, akkor egy szint után a természet sem lesz képes újjáéledni.

Hozzászólások

Óriás pókok a lakásban, avagy „magyar madárpókok” – legenda és valóság

Óriás pókok a lakásban, avagy „magyar madárpókok” – legenda és valóság

Ha egy hatalmas test és nyolc, fürgén szaladó láb hosszú árnyéka kúszik végig a padlón, bizony erre legtöbbünket egy pillanat alatt elönti a hideg veríték.

Bonobóknak köszönhetően fedeztek fel egy szarvasgombát

Bonobóknak köszönhetően fedeztek fel egy szarvasgombát

A szarvasgombát nemcsak az ínyencek fogyasztják, hanem számos vadállat, köztük legközelebbi rokonaink is.

Tömegesen pusztították a vadmadarakat az ókori Egyiptomban

Tömegesen pusztították a vadmadarakat az ókori Egyiptomban

A Nílus-völgy nekropoliszaiban több millió mumifikált íbiszt és ragadozó madarat találtak, melyeket Hórusznak, Rének vagy Thotnak ajánlottak fel.

Mikor csökken az állatok ragadozókkal szembeni félelemérzete?

Mikor csökken az állatok ragadozókkal szembeni félelemérzete?

Úgy tűnik, sok vadállat már nem fél a ragadozóktól, ha elkezd érintkezésbe lépni fajunkkal.

Kiderült, mi okozta a botswanai elefántpusztulást

Kiderült, mi okozta a botswanai elefántpusztulást

Az elmúlt hónapokban elefántok százait találták elpusztulva az afrikai országban, és úgy tűnik, sikerült kideríteni, mi okozta a pusztulásukat.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket