Márk, Ányos2019. április 25., csütörtök
Természet

Megmerítkezni az erdőben

2019.03.23.NG
National Geographic Magyarország

Az erdőfürdő jótékony hatásairól, stresszcsökkentésről, a fák illóolajairól és az erdővédelemről dr. Gálhidy Lászlóval, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetőjével beszélgettünk.

Forrás: Béres Attila

Japánban, kiegészítő terápiaként az orvosok is gyakran javasolják az erdőfürdőt (sinrin-joku), vagyis az erdei kirándulással egybekötött stresszűző és immunerősítő kikapcsolódást. „Az ember ötmillió évig erdőben lakott, a városi környezet stresszforrást jelent számunkra” – mondja a Chiba Egyetem professzora, Yoshifumi Miyazaki. Szerinte mi, emberi lények a természethez szoktunk az évmilliók alatt, ezért testünk ott tér vissza a természetes üzemmódjába, a városi környezetben a stresszt éljük meg.

Az erdőfürdő egyik hazai gyakorlója dr. Gálhidy László, aki az elmúlt húsz év nagy részét erdőjárással töltötte. Megismerkedett a legkülönbözőbb tájak erdeivel, de igazán a hazai bükkösben érzi jól magát. Fontosnak tartja, hogy az erdőket érintő kérdésekkel minél többen foglalkozzunk.

Bakony
Forrás: Bóka Zsuzsa

Hogyan képzeljünk el egy ilyen erdőfürdőt, miben más, mint egy szimpla séta a családdal szombat délután?
Az erdőfürdő lényege, hogy egy időre bensőséges kapcsolatot alakítsunk ki az élő erdővel, és ezen keresztül saját magunkkal is. Fontos, hogy ilyenkor ne a társaságért, a fotótémákért vagy a sportteljesítményért keljünk útra. A gyakorlat során nem beszélgetünk, ezáltal jobban halljuk az erdő zaját, neszeit. Lassan és halkan mozgunk, hogy legyen idő megfigyelni az erdő formavilágát, a fény játékát. Mindenki a saját tempójában járja be a kiválasztott erdő egy darabját; aki akar, leülhet egy fa tövébe, elnyúlhat az avarban vagy egy sziklán. Egy idő után akaratlanul is elindulnak a gondolatok, amelyek foglalkoztatnak bennünket. A séta során a vezető ehhez támpontokat, gyakorlatokat is kitalálhat, és a foglalkozás végén meg lehet osztani a gondolatokat. Egy szombat délutáni családi kirándulás „dinamikája” ettől általában eltér, de úgy vélem, egy-két percre ilyenkor is érhetnek bennünket olyan élmények, amelyeket az erdőfürdő alatt intenzívebben keresünk. Az erdő – különösen az idős fákból álló, régóta háborítatlan fás terület – mindenkire „mágikusan” hat.

Forrás: Retkes Tamás

Mennyire fontos a rendszeresség, illetve a séták hosszabb időtartama, hogy elérjük a kívánt testi-lelki felfrissülést?
Szerintem mindenkinek magának kell érezni, hogy mekkora időközönként van szüksége igazán elmerülni a természetben. Az évszakok váltakozása – az első hó, a lombfakadás, vagy az őszi színek – például sokunknál hívó hatásúak. Ilyenkor az erdőt is teljesen új fények, illatok járják át, amelyek újra és újra előidézik például a múltunkat, de lehet, hogy segítenek a belső konfliktusok átgondolásában, majd megoldáshoz is vezethetnek. A különböző tájak erdei is különbözően hatnak ránk – más az erdő például a vizek közelében és más a sziklás, száraz, szélfútta hegyoldalakon. Eltérő a karakterük, akár a boroknak. Hol erre, hol arra lehet szükségünk. A gyakorlás része lehet, ha valaki ugyanazt a helyet sokszor felkeresi, mígnem az egyes fák ismerőssé válnak, de az ismeretek gyűjtése legalább ilyen fontos. Minél inkább megismerjük az erdő elemeit, változását, annál több felelősséget érzünk iránta, és annál többet meríthetünk belőle a lelki feltöltődéshez is.

Melyek a fák illóolajai és milyen hatással vannak a szervezetünkre?
Az eredetileg Japánból származó erdőfürdő kidolgozói nagy hangsúlyt fektettek a módszer fiziológiai hatásaira, azok kutatására, népszerűsítésére. Ennek egyik jól megragadható elemei azok a vegyületek, amelyeket a növények vagy az erdő talajában élő baktériumok termelnek, és amelyek az erdő levegőjét betöltik. Soktucatnyi illatanyag gyűlik össze az erdei levegőben, ezek egy része kimondottan baktériumölő hatású, mások a pszichén keresztül hatnak. A kutatók megállapították, hogy az erdőfürdő során csökken a vérnyomás, és ez az állapot a séta után is sokáig megmarad.

Forrás: Kubák László

Erdővédelmi szempontból hogyan látja, mennyire szemléletformáló a természetterápia, komolyabban veszik a látogatók a séták alkalmával a természet védelmét?
Az európai természetvédelem száz éve, kis túlzással, a tájképi értékekre és a ritka fajokra összpontosított. Az erdő, az erdei életközösség egésze nem számított. Hiába voltak a mi kontinensünkön is hatalmas fákból álló csodálatos őserdők, azokat szinte mind elpusztítottuk. Sajnos a folyamat még ma sem állt meg. Gazdasági erdeink pedig csak nyomokban emlékeztetnek elődeikre. A WWF Magyarország azért küzd az erdők kis részének háborítatlan állapotú megőrzéséért – különösen a nemzeti parkokban -, hogy ne vesszen el a biológiai sokféleség maradéka. Úgy vélem, az erdőfürdő foglalkozások is segíthetnek megérteni, hogy az erdőre nem csak a tűzifatermelés miatt van szükségünk – hiszen annál sokkal többet nyújthat, például az egészségünk fenntartása terén. Nem állítom, hogy nincs szükség fakitermelésre, csupán azt, hogy nem mindenhol.

Mennyire nyitottak az elmúlt évekhez képest az emberek az ilyesfajta megelőzésre, gyógyításra?
Meglepőnek tartom, hogy pár év leforgása alatt hány könyvet adtak ki az erdőfürdő témájában. A kiadók alighanem ráéreztek, hogy sokan nyitottá váltak az egészségmegőrzés eddig ki nem próbált lehetőségeire. Reméljük, hogy az erdőfürdők és más hasonló foglalkozások új korszakot nyithatnak az ember és a természet viszonyában, és ennek nyomán egészségesebbé válhat mindkét fél.

Tőzikék
Forrás: Repalik Beatrix

A nemsokára berobbanó tavasz kapcsán Gálhidy ajánlja, hogy merítkezzünk az erdőben: „Minden völgyben, hegyoldalon más-más kora tavaszi virágmezőket találunk – amelyek lombfakadásig, csupán néhány hétig virítanak. Bármilyen idő van, járjunk egyet közöttük; ennél jobb feltöltésre nincs szükség a hideg évszak után.”

Írta: Horváth Renáta Bernadett

Hozzászólások

Általános stratégia a krokodilfélék gyilkos forgása

Általános stratégia a krokodilfélék gyilkos forgása

A természetfilmekből jól ismert a krokodilok az a módszere, amellyel az áldozatukat megragadják, pörögve a víz alá vonják, közben kiharapnak belőle egy jókora darabot, s ez a zsákmány végzetét is okozza.

Virágzó azáleák Japánból

Virágzó azáleák Japánból

Hazánkba talán a legkedveltebb szobanövény az azálea. Eredetileg Kelet-Ázsia meleg vagy mérsékelt övi, illetve szubtrópusi hegyvidékeiről származik, ahol cserjeként szabadon nő.

Látványos hódvideók a Tápió vidékéről

Látványos hódvideók a Tápió vidékéről

Juhász Erika, az ELTE doktorandusza Palásti Péterrel, a szarvasi Halászati Kutatóintézet munkatársával és Bozóki Balázs zoológus hallgatóval 2017-2018 telén kezdett hódokat fotózni és videózni a Tápió mentén.

A természet egy leleményes madara

A természet egy leleményes madara

2019-ben, április 15-én hallottam meg az első kakukkot Veszprém megyei kertünkben. Mindig szívmelengető a tavaszi kakukkszó.

Egyre több szürke bálna sodródik partra Kaliforniánál

Egyre több szürke bálna sodródik partra Kaliforniánál

A szürke bálnák évente kétszer vonulnak át a térségen, idén azonban szokatlanul kevés állat éli túl az utat.

National Geographic 2019. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket