Helén, Kaldixtusz2019. október 14., hétfő
Természet

Mecseki legendák nyomában: A Jakab-hegy kincsei és a kővé vált násznép

2019.03.27.dr. Ottó Anita
National Geographic Magyarország

A Mecsek legendás ösvényein kevés olyan helyet ismerek, ahol annyi geológiai és kultúrtörténeti érték zsúfolódik össze kis területen – áthatva a környék varázslatos mondavilágával -, mint a Jakab-hegy.

Forrás: dr. Ottó anita

A Pécstől kissé északra található Jakab-hegy természetvédelmi terület, része a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek. Több irányból is megközelíthető, Kővágószőlős, Pécs és Orfű felől is vezetnek ide turistautak. Túratársammal a pécsi Éger-völgyi parkerdő felől indultunk a mecseki zöldtúra (zöld sáv) jelzésen haladva. Éger-völgy –nevét az errefelé gyakori éger fáról kapta – népszerű kirándulóhely. A magas fákkal szegélyezett parkerdő alacsonyabb részeit átszelő patak és a közelben található számos forrás a város távolabbi pontjairól is idecsalogatja a nyugalomra áhítozó kirándulókat.

Néhány nagyobb emelkedő után egyre beljebb és beljebb hatoltunk a sűrű erdőben. A piros háromszög jelzésre áttérve elértük a panoráma utat, amely a hegy oldalában lévő szerpentines ösvényen kanyarog. Gondolataimba révedve próbáltam felidézni a Jakab-hegyről olvasott történeteket. Úgy mesélik, hogy a hegytetőn egykor hatalmas vár állt. A vár ura annyi kincset harácsolt össze rablóhadjáratai során, hogy azt sem tudta, hová rejtse el értékes zsákmányát. Egy mély kutat ásatott a vár alá, ahol két kádat töltöttek meg színültig arannyal és ezüsttel. Az arannyal töltött kádon egy kakas ült, az ezüsttel töltött kádat pedig egy sárkány őrizte. A vár ura egy nap odaveszett és a kincseket soha senki nem találta meg.

A fák között lassan kezdtek előtűnni a Jakab-hegy geológiai kuriózumaként számon tartott homokkő képződmények első csoportjai. A sziklákat az erózió formálta változatos alakokra, létrehozva a nem mindennapi szirtek csoportját, amelyek Babás Szerkövek néven ismertek. Elnevezése a pogány korokra nyúlik vissza. A szentként csodált kövek Baba-mama istenasszony tiszteletét hirdették. A koptatott homokkő képződmények a környéken élők fantáziáját is megmozgatták. Kialakulásuk mesés története szájhagyomány útján terjedt.

A legenda szerint a Jakab-hegy aljában lévő Cserkúton élt két család, akik haragban álltak egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus érkezett a településre, akit egyik család sem fogadott be. A koldus ekkor megátkozta őket. „Akkor váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni”- szólt az átok. Telt múlt az idő és úgy esett, hogy mindkét család egy-egy lánya ugyanazon napon tartotta menyegzőjét a hegy tetején álló kolostorban. A két család gyakran versengett egymással, ez a nap sem volt kivétel. Az egyik család előbb feljutott a kolostorba, majd az esküvőről lefelé igyekezvén, a hegyről levezető legszűkebb ösvényen, szembe találkoztak a felfelé igyekvő másik családdal. Büszkeségük nem engedte, hogy kitérjenek, egymásra rivallva bizonygatták, hogy ők inkább kővé dermednek, de félre nem állnak. Ebben a pillanatban az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Beteljesedett tehát a koldus átka.

Némi pihenőt követően erős emelkedőn küzdöttük le a hegytetőre felvezető maradék szintkülönbséget. A Sasfészek nevű, szintén homokkőből álló sziklalépcsőkön keresztül vezető turistaúton kapaszkodtunk egyre feljebb. Száraz időben jól járható, de lépésbiztonság és szédülésmentesség elengedhetetlen a feljutáshoz.

Felérve, a kék sáv jelzésen balra fordultunk és néhány száz méter után elértük a hegy egyik legfontosabb kultúrtörténeti értékét képviselő halomsírokat. A több száz halomból álló sírmezőn helyenként 3-4 méter magas halmokat is találhatunk. A temetkezési helyet, a néhány száz méterre állott, egykori földvár lakói használták. A kék sáv turistajelzésen visszafelé fordulva szépen kivehetőek a korai vaskorban épült földvár 6-10 méteres sáncai. A sánccal határolt, mintegy 55 hektáros terület, a maga idejében Közép-Kelet-Európa legnagyobb földvára volt. A turistajelzés átvezet a sáncon, így alkalmunk volt megfigyelni, hogy alapját sziklatörmelék és föld vegyesen alkották.

A ritkuló fák között könnyen odataláltunk a következő nevezetességhez, a Zsongor-kő nevet viselő sziklához. A hirtelen kiugró sziklapárkányról csodálatos panoráma nyílik a messzi távolba. Mesés helyszín, talán az egyik legismertebb Pécs környéki legenda fűződik hozzá. Azt mesélik, valaha a Jakab-hegy alján élt egy Zsongor nevű legény. A Jakab-hegyi várban lakó török basa szemet vetett a legény csodaszép menyasszonyára, akit elrabolt és a várába vitt. Zsongor egy éjjel elindult, hogy kiszabadítsa kedvesét. Terve sikerrel járt, lóháton szöktek meg a várból. Az őrök azonban hamar felfedezték a lány eltűnését és nyeregbe pattanva, üldözőbe vették őket. Amikor a kiugró sziklapárkányhoz értek, Zsongor látta, hogy számukra nincs már kiút, ezért megsarkantyúzta lovát, majd a mélységbe ugratott. Kedvesével együtt zuhantak a halálba, hogy a túlvilágon végre egymáséi lehessenek. A szörnyű tragédia emlékét őrzi azóta is a Zsongor-kő.  

A pálos kolostor romjai
Forrás: dr. Ottó Anita

Tovább folytattuk utunkat a kék sáv jelzésen és néhány száz méterre a fák közül már láttuk kibontakozni az 1225-ben épült kolostor romos épületét. A Jakab-hegyen – hasonlóan a Pilis-hegységhez – számos remete élt egykor. Az itt élő remetéket Bertalan pécsi püspök gyűjtötte össze egy közösségbe, amely a később létrejött, egyetlen magyar alapítású szerzetesrendünk, a Pálos Rend Jakab-hegyi kolostorának szerzetesi közösségét alkotta.

Látványos túránk zárásaként Éger-völgy irányába ereszkedünk. Magunk mögött hagyva a Jakab-hegy mesevilágát elégedettséggel nyugtáztam magamban, hogy a múlt értékeinek megőrzése Magyarország eme eldugott kis szegletében, a Mecsek ölelő karjai közt is kiemelt feladat. A Jakab-hegyi természetvédelmi terület méltó módon őrzi és mutatja be kultúrtörténeti értékeinket a jelen és a jövő nemzedékek számára.

Írta és fényképezte: dr. Ottó Anita

Hozzászólások

Inváziós rovartól fakulnak a tölgyek

Inváziós rovartól fakulnak a tölgyek

Az Észak-Amerikából származó csipkéspoloska gyors terjedése a hazai tölgyerdőket is veszélyezteti.

Feketetorkú szürkebegy

Feketetorkú szürkebegy

A hazai madárvilágban 2018 márciusában volt új faj a feketetorkú szürkebegy (Prunella atrogularis).

Az őshonos fajok védelmében

Az őshonos fajok védelmében

Az őshonos madárfajok védelmében a madridi önkormányzat leszámolna a közparkokban élő népes papagájkolóniákkal.

Magyar kutatók az énekesmadarak tengeren való átkelését vizsgálják

Magyar kutatók az énekesmadarak tengeren való átkelését vizsgálják

Az énekesmadarak Albánia és Olaszország közötti átkelését vizsgálják magyar kutatók egy albán és olasz részvétellel

Új madárfajra bukkantak Indonéziában

Új madárfajra bukkantak Indonéziában

Egy Timor melletti kis szigeten találták meg a kistermetű, színpompás madarat.

National Geographic 2019. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket