A bőrükkel látják a színeket a hernyók
Bár számos állatnak vannak a szemén kívül elhelyezkedő fényérzékelő sejtjei, ezek legnagyobb részben a biológiai óra szabályozásához adnak segítséget, egyes esetekben hozzájárulnak az állat színváltásához is.
Egy angol-német kutatócsoport a nyírfaaraszoló (Biston betularia) lepkefaj hernyójában azt találta, hogy a környezeti színeket a bőrben érzékelik, számolt be róla a Phys.org hírportál. E lepkefaj hernyói nemcsak alakjukban hasonlítanak egy-egy ágra, hanem a színüket is az ágakéhoz idomítják, de a színváltásuk lassú. A hernyók a rejtőzködés szempontjából fontos hasonlóságot azonban úgy is el tudják érni, hogy a saját színükhöz hasonló ágra másznak fel, ez lényegesen gyorsabb folyamat, s így biztonságot nyújt a hernyónak. A két folyamat együttesen pedig extra védelmet jelent a fő ragadozóikkal, a jó színlátású madarakkal szemben.
Jó 130 éves rejtélyre találták meg most a választ: vajon az élelem hatására változik a színük, vagy érzékelik a környezetükét? A vizsgálatokból kiderült, hogy a második lehetőséggel rendelkeznek a hernyók.
Mivel ismert, hogy több állat is érzékeli a fényt a bőrén át, a kutatók ebben az irányban keresték a választ. A kísérleteikben az ehhez már megfelelő méretűre nőtt hernyók szemét fekete festékkel lefedték, s megnézték, hogy ennek ellenére is képesek-e az állatok a saját színüknek megfelelő ágakra felmászni, illetve a saját színüket a környezetükével azonosra váltani. A kísérletet akkor végezték el, amikor éppen a hernyók alkalmazkodó színváltása is lezajlik a természetben, 321 különböző hernyót vizsgáltak meg, s mindegyik azonos táplálékot kapott, a tartásuk során csupán a környezet ágainak színe tért el. Az állatokat külön-külön áttetsző dobozokban tartották, s barna, zöld, fekete vagy fehér színűre festett, ágat imitáló hurkapálcikákat helyeztek el a dobozokban. A hernyók arra a színre változtak át, amilyen a dobozukban elhelyezett hurkapálcika színe is volt!
Azt is ellenőrizték, hogy ha választás elé állítják a hernyót, az a saját színének megfelelő ágat részesíti-e előnyben: az eredmény itt is igen volt, annak ellenére, hogy a hernyók szemén továbbra is ott volt a takarás, 75-80 százalékban a saját színükkel azonos ágra másztak fel pihenni.
A kísérletben kontrollként szolgáló, a szemüket szabadon használó hernyók is hasonló mértékben döntöttek a színes ágakkal kapcsolatban, mind a saját színváltásukban, mind az ág-preferenciában.
A hernyók genetikai vizsgálatával azt is sikerült igazolni a kutatóknak, hogy valóban a bőrükben aktiválódnak azok a gének, amelyek a színlátáshoz szükséges fehérjék előállítását szabályozzák, de azt egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy a hernyók testén pontosan hol helyezkednek el a „látó” sejtek, feltételezik, hogy praktikus okokból nagy bőrfelületen oszlanak el ezek.
A kutatás eredményét a Nature Communications Biology folyóirat 2019. augusztus 2-i számában tették közzé.