Móric, Tamás2019. szeptember 22., vasárnap
Természet

Meddig cipelik a békaapák az ebihalaikat?

National Geographic Magyarország

A latin-amerikai esőerdők nyílméregbékái színpompás kis állatok, bár a bőrükön kiválasztott méreganyagok miatt ismerjük őket, nem ez a legérdekesebb tulajdonságuk.

Forrás: Evolutionary Ecology

A nyílméregbéka szárazföldi béka, s mint sok hasonló őserdei rokona, ő is a szárazföldre helyezi petéit, azonban az ebihalaknak már vízre van szükségük a fejlődéshez. Az ebihalak ehhez sok esetben az apák (néha az anyák) segítségét veszik igénybe, a kikeléskor az apa türelmesen megvárja, míg az utódai felmásznak a hátára, majd egy közeli vízhez ugrál velük, ahol a vízben az utódok szétszélednek. A víz lehet apró tavacska, patak-leágazás, vagy akár nagyobb növényekben, faodvakban összegyűlt esővíz is. Egyes fajok egyenként cipelik el az ebihalakat, más fajok többet visznek egyszerre.

Annak, hogy a szülő maga gondoskodik az utód utazásáról, abban van szerepe, hogy az utódok mennyire sikeresen nőnek fel, majd később maguk milyen hatékonyan szaporodnak, azonban eddig nem mérték fel, hogy mekkora távolságban viszi az ebihalait egy-egy békafaj. Ha túl közelre szállítja, akkor nagyobb esélye van annak, hogy azok majd a saját utódlásuk idején rokonaikkal találkoznak, s a beltenyészet miatt csökken a szaporodásuk hatékonysága.

Egy finn-amerikai-osztrák kutatótrió mérte fel Francia Guyana területén élő 2 nyílméregbékafaj apai viselkedését, a kutatásról pedig az Evolutionary Ecology szakfolyóiratban számoltak be. A felméréshez miniatűr, 0,3-0,5 grammos rádióadókat erősítettek a békák hátára, amely folyamatosan jelezte a helyzetüket. (Ma már vannak annyira apró rádióadók is, amelyekkel akár rovarokat is lehet követni.) A két faj, a festőbéka (Dendrobates tinctorius) és a magyar névvel nem rendelkező Ameerega trivittata eltérő stratégiát követ, míg az utóbbi faj erősen védi a területét, addig a festőbéka kevésbé agresszív e szempontból, és általában nincs territóriuma.


A kutatás során felmérték egy kb. 4 hektáros erdőterület összes alkalmas vizét, ahol ebihalak élhetnek, beleértve azokat a faodúkat is, amelyekbe a békák be tudtak mászni, bár ezeket nehezebb volt észrevenni, jó néhányra csak a jeladók nyomát követve bukkantak rá. A festőbékák előszeretettel használták az ilyen odúkat vagy a növények által felfogott vizeket, míg a másik faj inkább a talajon lévő kedvelte.

Az Ameerega trivittata apák 15-32 ebihalat szállítottak egyszerre, az általuk megtett távolság átlagosan 215 méter volt, a legtöbb esetben 1-2 tavacska területén rakták le az utódokat. A festőbékák 1-2 ebihallal a hátukon indultak a vizek felkeresésére, viszont csupán 39 métert mentek átlagosan. Abban azonban mindkét faj megegyezett, hogy igyekeztek elkerülni a legközelebbi vizeket, annak ellenére, hogy a nagyobb távolság több energia befektetésével járt, s nagyobb veszélynek is voltak kitéve a távolabbra jutó apák (a vizsgálatok során az egyik apát fel is falta egy kígyó, miután az egy tavacskába helyezte az ebihalait).
A távolabbra szállítás mindent egybevetve sikeresebb utódláshoz vezet, így az ebihalaknak kevésbé kell vetélkedniük az élelemért, amellett, hogy csökken a későbbi beltenyészet esélye.

A kutatás segíti megérteni ezeknek az állatoknak a szaporodási stratégiáját, és az eredmények felhasználhatóak élőhelyük védelme során is.

Hozzászólások

Ízelítő Costa Rica őserdejéből

Ízelítő Costa Rica őserdejéből

A növény- és állatfajokban bővelkedő Costa Rica ökológiai hídként kapcsolja össze a két Amerika élővilágát. A felvételek Costa Ricában készültek, az Alajuela tartománybeli őserdőben.

Segítsünk az élőlényeken!

Segítsünk az élőlényeken!

A mai világban segítségre van szüksége a természetnek. Az ember olyan nagymértékben alakította át a környezetét, hogy segítség nélkül még nagyobb baj lehet.

Egy csillag elmúlásának festői lenyomata: a Súlyzó-köd

Egy csillag elmúlásának festői lenyomata: a Súlyzó-köd

Maratoni asztrofotós projekt az égbolt egyik legszebb planetáris ködének megörökítéséről.

Egyre kevesebb a madár Észak-Amerikában

Egyre kevesebb a madár Észak-Amerikában

Az észak-amerikai kontinensről mintegy hárommilliárd madár tűnt el 1970 óta, a teljes állomány mintegy 30 százaléka.

Kiépült az első dunai kérészvédő fénysorompó

Kiépült az első dunai kérészvédő fénysorompó

Világviszonylatban elsőként Tahitótfalunál valósult meg a sötétedés után rajzó dunavirág kérészfaj védelmét szolgáló műszaki fejlesztés.

National Geographic 2019. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket