Gellért, Gerda, Mercédesz2020. szeptember 24., csütörtök
Természet

Kőhalmok a természetben?

National Geographic Magyarország

Néhány éve vált világszerte egyre növekvő problémává az úton-útfélen, erdőben, patakokban és a partjukon, hegyoldalakon, műemlékeken feltűnő kőrakások. Mi is a gond ezzel a divatjelenséggel?

Forrás: Pixabay

A hangulatos kis kőhalmocskák ma sokak számára a buddhizmus nyugalmát testesítik meg, ám világszerte szokás valamilyen, kultikus vagy gyakorlatias céllal kőhalmokat emelni. A gyakorlati jelentőségük útjelzőként való használatukban rejlik, számos hegyvidéken vagy kietlen tájon ma is ezek az egyetlen tájékozódást adó tárgyak, amelyek akár évszázadok óta útba igazítják a vándort.

Baekdamsa buddhista temploma (Dél-Korea) mellett kijelölt helyen építik a kőhalmokat a hívek.
Forrás: Wikipedia

Kultikus szerepük régiónként eltér, leginkább azonban a távol-keleti kertek, szentélyek környezetéből ismerhetjük őket. Jelölhetnek sírokat, lehet szakrális jelentőségük, de legendák fűződhetnek hozzájuk. Míg egy szent helyen, amelyet emberkéz alkotott meg, az építészet vagy a díszítő művészet részeként valóban be is tölthetik a nekik szánt szerepet, addig a természetben egészen más hatást váltanak ki.

A hegyek közt tájékozódási pont, útjelző a kőrakás.
Forrás: Pixabay

A világ számtalan pontján okoznak gondot az ezrével egyre csak emelkedő kőhalmok, sajnos készítőik nem kímélik a műemlékeket, sok ezer éves, kiemelt történelmi-régészeti jelentőségű helyszíneket sem, bárhonnan elveszik a szükséges köveket.

A problémával a világ nagy nemzeti parkjai és műemlékegyüttesei is küzdenek, az elmúlt néhány évben pedig itthon is egyre gyakoribbá váltak ezek az építmények. Nemrégiben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, illetve a Bakonyerdő Zrt. hívta fel a figyelmet a kőhalmok megjelenésére, melyek legújabban már Tihanyban is láthatóak.

Ne bontsuk el a gyíkok menedékét!
Forrás: Pixabay

A kő számunkra élettelen területnek tűnik, azonban az élőlények sokaságának menedéket, búvóhelyet, s egyenesen életteret jelent. Sziklás terepen, de akár egy kis sziklakertben vagy kőfalon is gyakran láthatunk gyíkokat napozni, ezek az állatok, ha veszélyben érzik magukat, egy szempillantás alatt eltűnnek a kövek közt. A fiatal állatok számára rengeteg veszélyt jelentő nyílt tereppel szemben a kövek rejteke jelenti a túlélést.
De nemcsak gyíkok élnek e kövek közt. Pókok, rovarok, köztük a méhek számos faja is beköltözik, de előfordul, hogy csak a meleg, illetve a hideg elől húzódik ide.  A patakokban a meder kavicsai közt apró rákocskák, halivadékok, szitakötőlárvák, ebihalak és számtalan más állat védelmet és élőhelyet lel.

A szalamandrák számára fontos a háborítatlan víz. A patakok köveinek pakolásával az ő életlehetőségeiket is csökkentjük.
Forrás: Saxifraga / Harry van Oosterhout

Merkl Ottó, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa, aki régóta segíti a munkánkat szakértelmével, most is rendelkezésünkre állt, s válaszolt néhány kérdésre.

Milyen élőlények számára a legfontosabbak a természetben lévő kövek, kavicsok? Mi történik, ha máshová rakják?
A szárazföldön lévő köveket az állatok alapvetően kétféle dologra használják. Egyrészt nappalra alájuk/közéjük bújnak; nekik sem tesz jót, ha bolygatják a köveket, mert ilyenkor hirtelen kikerülnek a napra és a melegre, amit nem szeretnek, illetve meg is sérülhetnek vagy el is pusztulhatnak a mozgatástól. De számukra kisebb a baj, legfeljebb másnap este máshová bújnak.
Ilyenek a nagyobb testű éjszakai bogarak és más rovarok, egyes pókok, például a gyíkok vagy a varangyok. Viszont vannak olyan fajok, amelyek kifejezetten a kövek alatt élnek, és ezt a helyet nem is hagyják el. Ha felfordítunk egy olyan követ, ami már eléggé a talajba ágyazódott, akkor láthatjuk, hogy alatta a föld növényzetmentes (legfeljebb gyökerek szövik át), nyirkos és porhanyós, sőt általában hűvösebb, mint a kő felszíne. Az ilyen helyeken élő állatok általában lassú mozgásúak, puha a kültakarójuk, rosszul látnak (sőt vakok is lehetnek), és gyakran halvány színűek a bőrükben lévő festékanyagok hiánya miatt. Az ilyen állatok a kő felfordítása után alig vagy egyáltalán nem tudnak elmenekülni, és a tűző nap hatására perceken belül elpusztulnak. Ilyenek például a hangyák lárvái (mert a hangyák járatai gyakran a kövek alá is befutnak, bár a lárváikat a hangyák elég gyorsan áttelepíthetik), a giliszták, a száz- és ezerlábúak, és rengeteg rovarlárva.

Érdemes-e külön kezelni ebből a szempontból a vízi és a szárazföldi életmódú állatokat?
A vízben ugyanez a helyzet, bár ott a közeg tompítja a káros hatásokat, de az élőhely roncsolása, a kő alján tapadó állatok felszínre kerülése, a halak által kavicsokból készített ívó gödrök szétdúlása ott sem megengedhető.

A puszta tiltáson túl, ami ugye leginkább csak tiltakozást és szabadkozást vált ki, mi lehet célravezető megoldás?
A „tudatmódosításon”, tehát annak elmagyarázásán túl, hogy ez miért káros, nem nagyon tudok más módszert.

Kijelölt „kőkertek”, vagy parkokban elkülönített területek létesítésével vajon csillapítható a természetes élőhelyeket érintő divathullám?
Talán a kijelölt kőkertek enyhíthetnek a dolgon, de ez nagyon kétélű. Egyrészt lehet, hogy egyesek ott kapnak kedvet arra, hogy a természetben is ugyanezt műveljék; másrészt a tiltott gyümölcs ízét ez nem helyettesíti, hiszen a „feketeöves” graffitisek sem a nekik létrehozott legális falfelületeket használják.

Kőrakás a Yosemite Nemzeti Parkban (UNESCO világörökségi helyszín). Vajon több békét sugároz tőle a táj?
Forrás: Pixabay

Ha kirándulni megyünk, vegyük figyelembe, ami nekünk kikapcsolódást nyújt, az másnak az élettere! Ahogy nem tapossuk le a virágokat, vagy nem ütjük agyon a velünk szembe jövő állatokat sem egy túra során, úgy a köveket se emeljük el a helyükről! A természet harmóniájának megbontásával pont azt veszítjük el, amiért a természetbe járunk. Igyekezzünk úgy megőrizni a világunkat, ahogy találtuk, legyen szó természeti vagy kulturális értékeinkről!

Hozzászólások

Tömegesen pusztították a vadmadarakat az ókori Egyiptomban

Tömegesen pusztították a vadmadarakat az ókori Egyiptomban

A Nílus-völgy nekropoliszaiban több millió mumifikált íbiszt és ragadozó madarat találtak, melyeket Hórusznak, Rének vagy Thotnak ajánlottak fel.

Mikor csökken az állatok ragadozókkal szembeni félelemérzete?

Mikor csökken az állatok ragadozókkal szembeni félelemérzete?

Úgy tűnik, sok vadállat már nem fél a ragadozóktól, ha elkezd érintkezésbe lépni fajunkkal.

Kiderült, mi okozta a botswanai elefántpusztulást

Kiderült, mi okozta a botswanai elefántpusztulást

Az elmúlt hónapokban elefántok százait találták elpusztulva az afrikai országban, és úgy tűnik, sikerült kideríteni, mi okozta a pusztulásukat.

Már lehet szavazni az év legviccesebb természetfotóira

Már lehet szavazni az év legviccesebb természetfotóira

Magyar fénykép is bekerült a döntősök közé, és nyeremény is vár a szavazókra, így két okunk is van, hogy végignézzük a fotókat és leadjuk a voksunkat.

Beköszönt a csillagászati ősz

Beköszönt a csillagászati ősz

Hamarosan még több színes levelet láthatunk a természetben, és még többször ébredünk párás, hűvös reggelekre.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket