Ambrus, Ambrózia2019. december 07., szombat
Természet

Nyomkövetővel vizsgálták a bálnák vándorlását

National Geographic Magyarország

A bálnák védelme szempontjából fontos megismerni, hogy a vándorlásuk során merre is járnak.

Forrás: Wikipedia

A hosszúszárnyú bálnák (Megaptera novaeangilae) a téli szaporodó helyük és a nyári táplálkozó területeik közt igen nagy távolságokat járnak be, azonban csak korlátozott ismereteink vannak a vándorlásuk útvonaláról. Az évszázadokon át folytatott intenzív bálnavadászatot az egyes csoportjaik eltérő létszámban élték túl, s a felmérések alapján a nyugat-ausztrál csoport a legnépesebb, s a kelet-ausztrál a legjobban szaporodó ezek közül. Jó volna tudni, hogy mi áll e csoportok sikere hátterében, hogy javítani lehessen a többi csoport helyzetén is.

Egy ausztrál kutatócsoport 2014-2016 közt műholdas nyomkövetőkkel látott el 12 bálnát, a műszereket akkor erősítették rájuk, amikor vándorlásuk során Ausztrália part közeli vizein a halászhálókba akadtak, s ebből kiszabadították őket. A nyomkövetők egyrészt jelezték az állatok aktuális földrajzi helyzetét, másrészt olyan eszköz adatait is közvetítették a műholdnak, amellyel a merülési szokásaikra derült fény. Az eredményeket a Scientific Report folyóirat tette közzé, 2019. szeptember 27-én.

A bálnák a déli félteke tavaszi időszakában, szeptember-október során jártak Ausztrália közelében, a nyomkövető felhelyezése utáni útvonalukat a helyzetjelzések alapján térképre rajzolták. Emellett a vándorút során a tengeri körülmények (vízhőmérséklet, jég kiterjedése, óceáni áramlatok helyzete, stb.) és meteorológiai adatok is térképre kerültek, így ezeket össze lehet vetni az útvonalakkal. Nyugat-Ausztrália partjaitól a Kerguelen-szigetek környéki plató (ez a mélytengeri régiónál jóval sekélyebb, igen nagy kiterjedésű vulkanikus eredetű terület, amelynek felszínre bukkant pontjai a szigetek) táplálékban gazdag területei felé úsztak. A vándorútjuk 3500-11500 km közti hosszúságú volt (egyedenként eltérő, átlag 6700 km), naponta átlag 70 km távolságot tettek meg a bálnák. A 12 állatból 8 a plató déli területéhez vándorolt, s nagyjából 6 hét alatt értek ide az ausztrál vizekről, az út során segítséget jelentett számukra a plató nyugati oldalán futó tengeráramlat is.

A bálnák nyomjelzői alapján megrajzolt útvonalak (színes görbék). Az Antarktisz közelében rózsaszínnel határolt régiók a tervezett tengeri természetvédelmi területeket jelölik.
Forrás: Scientific Reports

November-december során nagyjából ezen a területen is maradtak, ekkor már visszahúzódott a régióból a tengeri jég, az egyik (fiatal) állat követte a jég nyári visszahúzódását, s folyamatosan a jeges terület határán mozgott. Két másik bálna hol a jeges területen, hol annak pereménél úszkált ezen időszakban. A nyomjelzők február-március során mondták fel végleg a szolgálatot, így eddig vannak adatok a bálnákról.

A nőstények gyorsabban vándoroltak, és vadászterületeiket elérve is gyorsabban mozogtak, mint a hímek. A több mint 5000 merülés adatainak összegzéséből kiderült, hogy a vízoszlop felső 100 méterében vadásztak, leginkább a felső 10-50 méteren, a legnagyobb regisztrált mélység 180 méteres volt. Hat órás időtartamra vetítve átlag 70-80 merülést hajtottak végre.

A most gyűjtött adatokból kiderült, hogy a Kerguelen-plató déli régiója rendkívül fontos a hosszúszárnyú bálnák táplálkozásában, ez ugyan eddig sem volt titok, azonban a részletes mérési adatok lehetővé teszik, hogy a környéken tervezett tengeri természetvédelmi területek határait (remélhetőleg) ennek megfelelően határozzák majd meg. A Kerguelen-plató déli része a kékbálna, a nagy ámbráscet, és a csukabálna számára szintén fontos vadászterület, nem véletlenül, mivel itt a tengeraljzat topográfiája és emiatt a felszín felé emelkedő, tápanyagban gazdag áramlatoknak köszönhetően igen jó adag zsákmány várja őket.

Hozzászólások

Ebben az Akváriumban elektromos angolnával világítják a karácsonyfát

Ebben az Akváriumban elektromos angolnával világítják a karácsonyfát

A Tennessee Akváriumban nincs különösebb hagyománya a karácsonyi dekorációnak, idén azonban különleges díszítéssel készültek.

Nem, még nem jött el a koalák funkcionális kihalása

Nem, még nem jött el a koalák funkcionális kihalása

Ausztráliában idén korán beköszöntött a bozóttűz-szezon

Mikroműanyagok lepik el az óceánt

Mikroműanyagok lepik el az óceánt

Az elmúlt időkben nyilvánvalóvá vált, hogy a műanyagkrízis korában élünk, a probléma azonban a vártnál is súlyosabb lehet.

Hőszabályzóként működik a lundák csőre

Hőszabályzóként működik a lundák csőre

E sarki madarak repülése sok energiát igényel s ezzel együttesen rengeteg hőfelesleg keletkezik.

Elkezdődött a 130. országos énekesmadár-etetési szezon

Elkezdődött a 130. országos énekesmadár-etetési szezon

Elkezdődött az énekesmadár-etetési időszak fő szezonja, amely hazánkban az első őszi fagyok beköszöntétől márciusig tart.

National Geographic 2019. decemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket