Janka, Zsanett, Johanna, Nándor2020. május 30., szombat
Természet

Égi jelenségek 2020. május második felében

National Geographic Magyarország

Hajnalonként láthatjuk a Tejutat, lesznek együttállások, számíthatunk holdsarlóra, és egy üstökös megpillantására is esélyünk lehet.

A Rho Ophiuchi ködössége a Tejút központi régiójánál
Forrás: Klamerius Adrien

Mars-Hold együttállás 15-én hajnalban

A két égitestet a délkeleti ég alján keressük, egymástól 3,5 fok választja majd el őket. Fél 3 körül kel a Mars, 15 perccel követi a 45 százalékos megvilágítású Hold is, ekkor még viszonylag sötét égen láthatjuk a párost, de, mivel nyakunkon a nyár, már nagyon korán, 3-kor elkezd világosodni. A Mars nem túl fényes, de egy órával napkelte előtt még jól látható és szépen fotózható is. A szép együttállás látványát még kissé feldobhatja a hajnalonta látszó Nemzetközi Űrállomás is, amely ezen a korai órán, egész pontosan 04:01-kor egészen közel halad majd el a Hold mellett. (Lesznek olyan pontjai hazánknak, ahonnan az Űrállomás át is repül majd a Hold előtt, ezt érdemes mindenkinek a saját észlelőhelyére vonatkozóan ellenőrizni az átvonulás-előrejelző oldalakon.)

 

Kemény dió lesz a SWAN üstökös észlelése

A SWAN üstökös Chile kristálytiszta (és déli féltekés) égboltjáról. Sajnos hazánkból nem várhatunk ennyire látványos felvételeket, mivel épp csak pár fokkal emelkedik a horizont fölé az égi vándor.
Forrás: APOD / NASA / Damian Peach

 

A csóvás égi vándort március végén fedezték fel, a déli féltekén igen látványos felvételek készültek róla, és a következő napokban már az északi félteke lakói is megpillanthatják. Ehhez nemcsak az kell, hogy igen korán felkeljen az ember, hanem az is, hogy a keleti-északkeleti, majd később (késő este) az északnyugati-északi horizontra kiváló rálátás legyen; és persze szükséges a felhőtlen, por- és páramentes égbolt is. Míg a déli félteke lakói sötét, igazi éjjeli égen, nagy horizont feletti magasságban élvezhették az üstökös látványát, addig nekünk meg kell elégednünk a pirkadó hajnali égen való esetleges megpillantásával.

Számos bizonytalanság van a megfigyelésben, az időjáráson túl is: bár pillanatnyilag még jó egészségnek örvend az üstökös, az újonnan felfedezettek esetében az ismeretlen, nem megjósolható viselkedés igen könnyen keresztülhúzhatja a számításainkat. Az üstökös május 12-én halad el bolygónkhoz legközelebb (84 millió kilométerre), majd 27-én kerül legközelebb a Naphoz (64 millió kilométerre). 20-21-én a Perseus csillagképben az Algol mellett lesz, majd a hónap legvégére megközelíti a Szekeresben a Capellat, így gyakorlatilag végig az északi horizont közelében láthatjuk majd, ha minden jól megy. Egyre korábban kel, míg 15-én még 3-ig várni kell, 20-án már 2-kor felbukkan a horizonton, vagyis ekkor még a csillagászati szürkület előtt. Mivel a horizont közelségét nem hagyja el az égitest, ez hatalmas különbséget jelent a lehetséges látványában.

Mire készülhetünk? Eleinte (feltételezve az ideális megfigyelési körülményeket) csak egy igen halvány foltocska lehet a pirkadó horizonton, amelyet binokulárral megpillanthatunk majd, ahogy egyre sötétebb égen látjuk, megjelenik a jelenleg rendkívül látványos csóvája (ez is változhat!) is a látómezőben. Bár a jelenlegi fényessége alapján az üstököst akár szabad szemmel is észrevehetjük majd, a szabad szemes megpillantásához ismerni kell a pontos helyzetét, és a fényszennymentes ég mellett igen jó látásra is szükség lesz hozzá, így ne erre készüljön senki. (Ha még fényesedne a következő napokban, akkor kicsit könnyebb dolgunk lehet persze.)

Másfél órával napkelte előtt már ennyire világos az északkeleti ég, az ilyen világosság már tökéletesen el tud tüntetni egy diffúz üstököst.
Forrás: Landy-Gyebnár Mónika

 

Szerencsés időjárás esetén fotózni lehet, és 20-án már a csóvát is kiadó felvételt lehet készíteni róla egy kisebb teleobjektívvel (100-200 mm) is. Fotózni hosszú záridővel lehet, amihez már szükséges ellensúlyozni a Föld forgását, ezt megoldhatjuk e célra alkalmas követőmotorral. Ilyen eszköz hiányában kénytelenek leszünk nagy érzékenységen készíteni sok-sok felvételt, amelyeket aztán szoftveresen lehet összegezni.

Május 22-ét követően az esti égen is feltűnik, éjfél felé ugyan épp csak kibukkan a látóhatáron, de szerencsés esetben a csóvája ekkor is fotózható lesz. Inkább 24-25-től lesz érdemes este keresni, 23 óra felé, a csillagászati sötétség beálltakor 5 fokos magasságban lesz, a hónap utolsó napjain már 7 fokon, bár nem tűnik soknak a különbség, a horizont közelében ennyi is számít. Ha az éjszaka közepén nézzük, a csóvája pont merőlegesen áll majd a horizontra.

A teljes nevén C/2020 F8 (SWAN) üstökös pontos, aktuális égi helyét megtaláljuk pl. a The Sky Live oldalon. Az égi vándor csak június közepéig látszódhat, és végig hasonlóan alacsonyan lesz az északi horizonton.

Egyre magasabban jár a Tejút

Ha a hajnali időszakot a SWAN üstökös megfigyelésére szánjuk, akkor vessünk egy pillantást a Tejútra is! Mivel a holdfény nem zavarja az égbolt látványát, így megfelelő észlelőhelyről és jó időjárás esetén láthatjuk galaxisunk derengő szalagját, a déli horizont feletti, színes ködökkel és halmazokkal teli régióját. Ezekben az objektumokban leginkább távcsöves észlelőink gyönyörködhetnek, de számos közülük nagy látószögű felvételen is megmutatkozik, mint a nyitóképünkként használt Rho Ophiuchi ködössége, amelyet közép-európai fényszennyezéssel meglehetősen nagy kihívás megörökíteni. A Tejút bal oldalán a ragyogóan fényes Jupiter, és a kissé szerényebb Szaturnusz is látható.

 

Búcsúzunk az esti Vénusztól – de kereshetjük a nappali égen

A belső bolygószomszédunkat egyre közelebb láthatjuk a Naphoz, és, mivel este is egyre tovább van világos, a láthatósága rohamosan romlik. 15-én este, a navigációs szürkület végén, 21:45 körül még látjuk 10 fok magasságban, 25-én ekkor már lenyugvóban lesz.

A nappali égen fényképezett Vénusz-sarló május elején, 600 mm teleobjektívvel. Távcsövön át ennél sokkal szebb felvételeket lehet készíteni szomszédunkról.
Forrás: Landy-Gyebnár Mónika

Azonban cserébe egyre érdemesebb lesz a nappali égen megkeresni! Mivel közel lesz a Naphoz, ezt mindig csak úgy próbáljuk meg, hogy közben magát a Napot valami szilárd tereptárgy (pl. épület) mögött tartjuk, és így elkerülhetjük, hogy véletlenül is belenézzünk. Nem mindenkinek elég éles a szeme ahhoz, hogy szabad szemmel könnyen meglássa a Vénuszt a nappali égen, ezért célszerű binokulárral keresni (a pontos napi helyét a planetáriumszoftverekből kinézhetjük). Nagyobb nagyításban, akár már egy 300 mm-es teleobjektívvel fotózva gyönyörű, vékonyka sarlóként jelenik meg. Minél közelebb kerül a Naphoz, annál vékonyabb (hasonlóan működnek a fázisai, mint a Holdé), a közelség miatt nehezebb megfigyelni is, de ha sikerül, az élmény kárpótol. A látszó átmérője is növekszik, így egyre szebben láthatjuk majd. Az időjárás ehhez a megfigyeléshez száraz, pára és pormentes égbolttal járulhat hozzá, a legnagyobb ellenség ilyenkor a por, amelynek hatására a napfény nagyon szóródik az égen, így a közeli bolygót is elnyeli. Ha az előrejelzések afrikai légtömegeket várnak, akkor felejtsük is el a nappali Vénusz-észlelést ezekben a napokban! Hidegfrontok utáni időben kedvezőbb a helyzet, ilyenkor csak a szél ronthatja kissé a látványt azzal, hogy a nyugtalan légtömeg miatt remeg a vékonyka sarló.

 

Merkúr-Vénusz együttállás 22-én alkonyatkor

A Merkúr és a Vénusz közeli együttállása
Forrás: Stellarium

 

A késői napnyugta miatt csak kb. 21:30 felé (ez helyszíntől függően kb. egy órával lesz napnyugta után) érdemes a bolygópárost keresni az északnyugati ég alján, ekkor 5 fokos magasságon állnak, a még erősen világos égen. Egymástól kicsit több mint egy fok választja majd el őket, vagyis jó két teliholdnyi távolságot képzeljünk majd közéjük. A fényes Vénusz jobb oldalon, a jóval halványabb, de alapvetően szintén fényes Merkúr bal oldalon keresendő.  30-40 perccel később már le is nyugszanak (és még ekkor is világos lesz az ég alja).

 

Hold-Merkúr-Vénusz együttállás 24-én alkonyatkor

A Hold is csatlakozik 24-én a Vénusz és a Merkúr alkonyi párosához.
Forrás: Stellarium

 

Hasonlóan a 22-i együttálláshoz, most is igen világos alkonyi horizonttal lesz dolgunk, viszont még izgalmasabb lesz a látvány: bár a két bolygó kb. 5 foknyira távolodik egymástól, megjelenik a társaságukban a 4,1 százalékos holdsarló, a Merkúrtól balra, 4,5 fokra. A megfigyelés ideje hasonló lesz a két nappal korábbihoz, annyi különbséggel, hogy a Vénusz már alacsonyabban látható, és 21:50 körül lenyugszik. 21:30 körüli időben érdemes lesni a triót, de ebből az is látszik, hogy túl sok idő nem jut ezúttal a látvány élvezetére. Cserébe a holdsarlón szépen megmutatkozik majd a földfény derengése, így igazán megkapó szépségű együttállást csodálhatunk majd, ha az időjárás is kegyes lesz. Egyúttal búcsúzzunk is el az esti Vénusztól, június végén majd a hajnali, keleti égen láthatjuk viszont belső bolygószomszédunkat.

 

Hold – Jászol-halmaz együttállás 27-én kora este

Igen közel lesz a halmaz és a 25 százalékos Hold!
Forrás: Stellarium

 

A Jászol-halmaz igazán a téli félévben figyelhető meg, így a Hold közelségében is ekkor láthatjuk. A halmaz hamarosan „nyári szünetre” megy, így a május végi együttállás lesz egy időre az utolsó, amikor gyönyörködhetünk bennük. Áprilisban még a félhold mellett láttuk a halmazt (ráadásul felhők közt), most már csak 25 százalékos lesz a megvilágítása, így könnyebb is lesz észlelni őket.

Hozzászólások

Balaton-felvidéki kéktúra – 2. rész: Mindszentkálla – Csobánc – Káptalantóti

Balaton-felvidéki kéktúra – 2. rész: Mindszentkálla – Csobánc – Káptalantóti

Ez a rész a Balaton-felvidék kéktúra Mindszentkállától káptalantótiig tartó szakaszát mutatja be, annak látnivalóival és csapatunk élménybeszámolójával.

Hazánk legmélyebb állóvize

Hazánk legmélyebb állóvize

A Rudabányai-tó mélysége, van ahol, megközelíti a 60 métert, így hazánk legmélyebb állóvize.

Aligátort kellett eltávolítani a Kennedy Űrközpont területéről

Aligátort kellett eltávolítani a Kennedy Űrközpont területéről

A SpaceX Crew Dragon nevű űrhajóját május 27-én indították volna útra.

Balaton-felvidéki kéktúra – 1. rész: Mindszentkálla – Csobánc – Káptalantóti

Balaton-felvidéki kéktúra – 1. rész: Mindszentkálla – Csobánc – Káptalantóti

A videóból megismerhetjük a Balaton-felvidék különlegességeit.

Először örökítettek meg polipot ekkora mélységben

Először örökítettek meg polipot ekkora mélységben

Új rekord született, sosem dokumentáltak még polipot ennyire mélyen.

National Geographic 2020. májusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket