Örs, Stella, Kamil2020. július 14., kedd
Természet

Miért szúrt szíven egy jeges búvár egy fehérfejű rétisast?

National Geographic Magyarország

Ahogy a sasok állománya növekszik New England területén, egyre gyakoribbá válnak az összetűzések az agresszív vízimadárral.

Forrás: Wikipedia

2019 júniusában egy vadvédelmi felügyelő a Maine állambeli Bridgtonban furcsa telefonhívást kapott: egy tóban egy fehérfejű rétisas (Haliaeetus leucocephalus) teteme lebeg. Akkoriban a biológusok úgy hitték, hogy talán lelőtték, vagy megmérgezte a horgászok által használt ólomnehezék, mindkettő elég gyakori halálok a vad madarak esetében.
Most azonban elkészültek a vizsgálati eredmények, és sokkal bizarrabb halálokra derült fény: a madarat egészen pontosan szíven szúrták. No és mi volt a gyilkos fegyver? Egy jeges búvár (Gavia immer) csőre, számolt be a nationalgeographic.com.
Ez volt az első alkalom, hogy dokumentálták, amint egy jeges búvár elpusztított egy sast, mondta Danielle D’Auria, a Main Állam Halászati és Vadvédelmi Hatóságának vadbiológusa. D’Auria szerint nem messze egy elpusztult búvárcsibét találtak, s ebből arra lehet következtetni, a sas rabolni akart fészekből, s a madárszülő ekkor támadhatott a sasra. E jelenség egyre gyakoribbá válik, ahogy a fehérfejű rétisasok – 1970-es években még a kihalás szélén álló – állománya növekszik. A jeges búvárok és a sasok is csúcsragadozók, s versengenek is az értékes területekért a Highland-tavon, ahol az említett eset is történt.
A jeges búvárok nyugodt és békés madárnak tűnnek, azonban képesek igen vadul viselkedni és megtámadni bármi, a kanadai lúdtól kezdve az amerikai barátrécén keresztül a többi jeges búvárig; fajtársaikkal kerülnek legtöbbször összetűzésbe.
„Évezredek óta így zajlanak a dolgok” – magyarázta John Cooley, a New Hampshire-i Jeges Búvár Védelmi Bizottság rangidős biológusa. „A tavainkon is érvényes, hogy a legrátermettebbeké a túlélés joga.” Valószínűleg azért nem észleltek eddig hasonló összecsapásokat a kutatók, mert egyszerűen nem volt ehhez elegendő fehérfejű rétisas. A madár állománya ma az egész USA területén pár százezres, Maine-ben is több mint 700 fészkelő pár él, és 2007-ben a veszélyeztetett fajok listájáról is lekerült. Azonban az eset azt is elmondta, hogy nagyon sokat kell még tanulnunk a korábban veszélyeztetett státusú állatok viselkedéséről.

Erőszakos jeges búvárok

Ahelyett, hogy a felszínen esnének neki az ellenfelüknek, a jeges búvárok a víz alá merülnek, majd torpedóként kilövik magukat onnan, s csőrükkel megszúrják a másik madarat, amely rendszerint egy fajtársuk, mondta D’Auria. „A területért folyó versengéseik során ez teljesen hétköznapi. Néha a megszúrt búvár képes felépülni a sérüléséből, máskor viszont nem” – magyarázta a szakember. Cooley elmesélte, hogy látott egy jeges búvárt, amelynek a mellcsontja telis-tele volt így szerzett lyukakkal. „Az általunk bevizsgált elpusztult búvárok több mint felének olyan sebhelyei vannak, mint a sasé volt.” Emellett a jeges búvárok igen hosszú ideig is élnek, egy gyűrűzött madár New Hampshire-ben legalább 26 éve védelmezi ugyanazt a territóriumot. „Egyszerűen a saját kis királyságuk a tó, amelybe már rengeteg energiát fektettek” – mondta Cooley.

A madár madarat eszik

A kifejlett jeges búvár több mint 5 kilós, így általában túl nagy a sas számára ahhoz, hogy megölje és visszarepüljön vele a fészkére, azonban a búvárcsibék tökéletes zsákmányt jelentenek neki. A kutatók csak most tudják felmérni, hogy milyen hatása van a gyarapodó saspopuláció a jeges búvárok népességére, New England területén. Egy Cooley vezetésével készült tanulmány alapján azok a búvár fészekaljak, melyek sasok élőhelye közelében vannak, sikertelenebbek. Ez nem feltétlenül rossz dolog, mondta Eric Hanson a Vermont Ökológiai Kutatóközpont búvárokkal foglalkozó biológusa. „Egyensúly alakul ki. A sasnak ennie kell, a búvár pedig legjobb tudása szerint fogja védeni a fiókáit.”
Jó hír, hogy Vermont államban kissé gyarapodik és stabil a jeges búvárok létszáma, hasonlóan jó a helyzetük Maine-ben, ahol D’Auria szerint a New England-i állomány 70 százaléka él, ám New Hampshire-ben és Massachusettsben veszélyeztetettek a parti építkezések, a horgászcsalik, és a klímaváltozás miatt.

Fehérfejű rétisas
Forrás: Wikipedia

 

Természetes problémák

Bár a jeges búvár és a fehérfejű rétisas nem fogják egymást a kihalásba sodorni, úgy tűnik, újraszervezik az egykori közös életüket, mondta Cooley.
Számtalan példa van. Amikor a természetvédelmi munkák eredményeként a kúpos fóka visszatért Cape Cod-ra, a fehér cápák is rögtön követték őket. A 90-es évek közepén pedig, amikor a Nemzeti Parki Szolgálat visszatelepítette a farkasokat a Yellowstone-ba, egy csomó környezeti változás követte a jelenlétük miatt átalakuló ökoszisztémát.
Most egyszerűen csak annyi történt, hogy egy jeges búvár elpusztított egy olyan sast, amelynek védelmét az amerikaiak többsége magáénak érzi. Azonban Cooley elmondta, hogy bár a sas számára szomorú véget ért a történet, a cél a fajok egyensúlyának helyreállítása. „Azt szeretnénk, ha csak az ilyen természetes problémák maradnának e madarak számára és nem az ember által keltettek, mint a vezető halálokként ismert horgászcsalik esete. Szeretnénk megérni azt a napot, amikor a sas támadása lesz a legdurvább dolog, ami egy jeges búvárral történhet”- fejezte be Cooley.

Hozzászólások

Mely állatok a szárazföldi vándorlás rekorderei?

Mely állatok a szárazföldi vándorlás rekorderei?

Egy legenda szerint a leghosszabb utat a karibu teszi meg, de vajon igaz lehet ez?

A lángok közt született fennsík és a Szentbékkállai-kőtenger

A lángok közt született fennsík és a Szentbékkállai-kőtenger

A videó a csodálatos Vaskapu-völgyet is bemutatja, amiért megéri kitérőt tenni a túraútvonalról.

Az ENSZ jelentése az elmúlt évek illegális állatkereskedelméről

Az ENSZ jelentése az elmúlt évek illegális állatkereskedelméről

Csökken az afrikai elefántagyar és az orrszarvútülök iránti kereslet, és ezeknek a termékeknek a feketepiaca is kisebb lett.

Már lehet szavazni a 2020-as Év Fájára

Már lehet szavazni a 2020-as Év Fájára

Az Év Fája 2020 versenyre idén is összesen 38 fát (vagy facsoportot), javasoltak civil szervezetek, önkormányzatok, óvodák-iskolák és családok a hozzájuk tartozó történettel együtt.

Őslakosok segítenek megóvni a szellem-medvéket

Őslakosok segítenek megóvni a szellem-medvéket

Kanada nyugati partjának erdőségeiben, kis területen élnek a fehér bundájú szellem-medvék, amelyek egy feketemedve alfaját képviselnek.

National Geographic 2020. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket