Ibolya2020. augusztus 07., péntek
Természet

Megtanultam a csillagok nyelvén beszélni

2020.06.20.Sarusi István
National Geographic Magyarország

Ladányi Tamás nem csupán a legnívósabb asztrofotóiról ismert, de egy aszteroida is viseli nevét.

Forrás: Ladányi Tamás

Meghatározó volt életében a Halley-üstökös 1985-ös visszatérésének megfigyelése. Hogyan következett ebből az asztrofotózás?
Az átélés, tapasztalás élménye azonnal rabul ejtett általános iskolás gyermekként. Egy ködös foltot láttam akkor a távcsőben, ami mindennek nevezhető volt, csak éppen látványosnak nem. De az a tudat, hogy ez egy igazi üstökös, amit nem csak könyvekben, képeken, hanem szinte kézzel foghatóan, a valóságban is látszik, teljesen lenyűgözött. A nyolcvanas évek légkörét teljesen áthatotta Farkas Bertalan űrrepülésének eseménye, így ezzel a kocka el volt vetve. Az asztrofotózás akkoriban még sokkal nehezebb műfaj volt, mint manapság. Kezdetben vizuális típus voltam, a fotózás csak utána következett. De mivel megtanultam a csillagok nyelvén beszélni, valahogy olyan magától értetődő volt számomra az egész. Két évvel később egy barátommal már sikerrel megörökítettük az 1987-es teljes holdfogyatkozás fázisait, aminek nyersanyagát aztán mi is laboráltuk.

A Gulács és a Badacsony vulkáni kúpja szigetként emelkedik ki a vastag ködpaplannal borított Tapolcai-medencéből, miközben az Orion csillagkép kel fel a horizont felett.
Forrás: Ladányi Tamás

 

Mit üzennek nekünk, laikus szemlélődőknek avagy leendő asztrofotósoknak a csillagok?
A kozmosz kapuja mindenki számára nyitva áll; a csillagos ég kínálta élményért csak a kezünket kell kinyújtani. Az már részletkérdés, hogy ki milyen formában találja meg örömét a csillagokban. Egy sötét helyen a Tejutat bámulni, egy kis távcsővel a Hold krátereit felfedezni, tudományos méréseket elemezni vagy éppen a modern fototechnikával mindezt megörökíteni – valahol mind ugyanazt jelenti. Élményt és alázatot az Univerzum csodái iránt.
A balatoni holdkelték megunhatatlan témát jelentenek.
Forrás: Ladányi Tamás

 

Hivatása pedagógus, de amatőrcsillagászat és asztrofotózás is több mint hobbi. Melyik igazán jellemző ma az említett három közül?
Az amatőrcsillagászatból indult ki minden. Kezdetben igyekeztem a lehető legtöbb időt az ég alatt tölteni, aztán felértékelődött számomra az ismeretek továbbadásának a vágya, ösztöne. Talán a legjobb válasz erre a kérdésre a közelmúltban megjelent könyvem, az Öt kontinens csillagai ars poeticája, amelyben képi formában tolmácsolom a földrajzi, csillagászati élményeimet. Azt mondják, hogy a jó tanár inspirál. Nincs annál nagyobb elismerés számomra, ha azt látom, hogy a jelenlegi vagy a hajdani iskolám mintaként állítja a munkámat a mai diákok számára. Emellett mindig örülök, ha más fotósok motivációt merítenek a stílusomból.

Honlapunkon rendszeresen találkozhatunk a nevével. Milyen szálakon kötődik a National Geographic intézményéhez?
Tizenkét évvel ezelőtt jelent meg az első képem, amely a 2008. augusztus 1-jei részleges napfogyatkozást ábrázolta, miközben egy Boeing 747-es is éppen a Nap előtt haladt el. Azóta folyamatosan jelennek meg képeim, írásaim. 2013 januárjában indítottuk „a hónap asztrofotója” pályázatot, amely azóta presztízs értékű a magyar fotósok között. Több alkalommal jelent meg fotóm a magazinban, és a közelmúltban a Magyar Turisztikai Ügynökséggel közös fotósverseny zsűrizésében vettem részt. Emellett a National Geographic nemzetközi kiadásában is többször publikáltam.

Csillagászati ismeretterjesztésben Kulin György a példaképe, és asztrofotózásban?
Nála jobban nem is lehetne megfogalmazni, hogy „A távcső mellett és egyéb úton szerzett szellemi örömök olyan kincsek, amelyek csak akkor maradhatnak meg, ha szétosztjuk. És ahányszor szétosztjuk, annyiszorosára nő bennünk ennek a szellemi örömnek a nagysága!” Nemzetközi vonalon a The World At Night alapítóját, Babak Tafreshit tartom a mentoromnak, aki mind személyesen, mind „távirányítással” segített a stílusom fejlődésében – és ez mind a mai napig érvényes. Hazánkban inkább egyes kompozíciók voltak rám nagy hatással, amelyek később visszaköszöntek a munkámban: így Radisics Milán napfogyatkozásról, Novák László tési csillagíves és Mizser Attila Budapest nevezetességei feletti együttállásokról készített felvételei.
Éjszakai repülés: a levegőbe emelkedő kamera új perspektívát jelent Veszprém városáról, a nyugvó holdsarlóval.
Forrás: Ladányi Tamás

 

Mint korábban említette, régebben nem volt ilyen egyszerű e műfaj. Miben változott az asztrofotózás az elmúlt évek alatt?
Elképesztő a fejlődés! A digitális forradalom minden egyes lépcsőjét végig jártam. Már 2000-ben használatba vettem egy magyar fejlesztésű AmaKam névre hallgató CCD kamerát, ami 320×240 pixellel és külön Peltier hűtéssel rendelkezett. Ez lehet, hogy ma már kissé viccesen hangzik, de akkor nagy eredmény volt: digitálisan azonnal megjelent a kép és nagy érzékenységgel működött az érzékelő. Ma már olyan okostelefonok léteznek, amelyek, egy tükörreflexessel nem érnek fel ugyan, de elfogadható minőségben meg tudják jeleníteni a Tejutat is. Az igazi iskola azonban a filmes időszak volt: hosszú, külföldi utakra mentem el, és csak néhány tekercs diára volt pénzem, amit egy teljesen manuális váz, az elnyűhetetlen Nikon FM-2 szolgált ki. Akkor még minden egyes expozíciót meg kellett gondolni. Emellett továbbra is fenntartom a véleményemet, hogy egy kép sikere döntően azon múlik, hogy kinek a kezében van a kamera. Jimi Hendrixet sem az tette naggyá, hogy épp milyen márkájú gitáron játszott.

Analóg technikával készült felvétel a Sarkcsillag környezetéről a marokkói Zagora városának pálmafáival még 1995-ből.
Forrás: Ladányi Tamás

 

Tehát a technikához kell valamilyen szakmai érték. Valamilyen többlet. Mondjuk egy ma divatos asztrotájképen. Mitől lesz jó egy ilyen fotó?
Egy jó képnek üzenete van. Asztrotájképek formájában a tájképi és a csillagászati fotózás esztétikai, szakmai kvalitásai egyesülnek. A magas színvonalú technikai megvalósítás ma már minimális követelmény. Üzenjen a kép a szemlélő számára földrajzi, művészeti és főként csillagászati oldalról is; és akkor lesz belőle jó asztrotájkép!

Mégis fontos a háttér, a fotós infrastruktúra. Milyen felszereléssel vág neki az éjszakának?
Számomra a mobilitás és a kreativitás egyaránt fontos; így relatíve kevés felszereléssel vágok neki az éjszakának, és igyekszem mindig valami újat kitalálni. Mivel általában már előre eltervezem, hogy mit kívánok megörökíteni, általában csak az ehhez szükséges eszköz van nálam. A sok technika alkalmazása számomra megöli az élményt! Ha csak egy konkrét eszközt lehetne magammal vinnem egy lakatlan szigetre, akkor a kiterjesztett spektrumú Canon EOS 6D lenne az, egy Canon 16-35 L f/2,8-as objektívvel. Talán ez az összeállítás az, amit a legtöbbet használtam.

Apropó, lakatlan sziget. Utazásai folyamán a Föld számos szegletében megfordult. Melyik volt az a top három éjszaka, amit ki tudna emelni közülük?
Egy fél életet eltöltöttem a csillagos ég alatt, nehéz lenne ebből hármat kiemelni. Fontosak számomra az égbolt alatt kialakult baráti kapcsolatok. Felejthetetlen élmény volt, amikor a Madarasi-Hargitán Munzlinger Attila, erdélyi asztrofotóssal fényképeztük a Tejutat a kopjafák, kettős keresztek erdeje felett. Soha nem felejtem el, amikor Ausztráliában a Namadgi Nemzeti Parkban Gruber Attila nagykövet társaságában a Dél-Keresztjét és a Magellán-felhőket csodáltuk. Olyan sötét volt, hogy amikor kiáltottam neki, hogy most már indulhatunk haza, ott állt mellettem két méterre, és én akkor sem vettem észre. Az eukaliptusz erdőből mindenféle gyanús hangok hallatszottak; még rágondolni sem mertünk, hogy milyen állatok bujkálnak a fák között. Legutóbb La Palma szigetén volt számomra szinte sokkoló az ég, amikor a Roque de los Muchachos hegycsúcsának csillagvizsgálói közül néztem a Tejút égi folyamát.

La Palma szigetén a kaldera felett húzódó Tejút szinte sokkoló látványa.
Forrás: Ladányi Tamás

 

Képei számos helyen – versenyeken, publikációkban, kiállításokon – elismerést nyertek. Ha egyet kellene kiemelni ezekből, akkor mi lenne az?
A kisbolygó. Mindmáig hihetetlen a számomra, hogy egy – valahol a Mars és a Jupiter között keringő szikladarab – az én nevemet viseli. Történt ugyanis, hogy egy szép nyári napon egyszer csak kaptam egy e-mailt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, Sárneczky Krisztián az általa újonnan felfedezett aszteroidának, munkám elismeréseként, a (181298) Ladányi nevet adta. Régóta tiszteltem a Piszkéstetői Obszervatóriumban folyó asztrometriai projektet, de sosem gondoltam volna, hogy egyszer rám esik a választás.

Hogyan látja az asztrofotózás jövőjét?
Aggódom érte, de egyúttal sosem látott, új perspektívát is jelent. A digitális képek tömeges termelésével kiveszni látszik az emberi lépték, a pillanat megörökítésének a varázsa. A fényszennyezés is egyre aggasztóbb méreteket ölt; a városoktól ma már messzire kell zarándokolni, ha igazán szép csillagos eget szeretnénk látni, fotózni.
De nézzük a pozitív oldalát! A mobilitás és a szenzorok érzékenységének a fejlődésével egyre könnyebben művelhetővé, sokak által elérhetővé válik a stílus. Így minden bizonnyal olyan pillanatokat is megörökíthetünk majd, amelyekre eddig még soha nem volt lehetőség.

Vége az éjszakai műszaknak; egy holdkelte fotózás után Veszprémben a Szentháromság tér fényeiben.
Forrás: Domján Attila

 

Ladányi Tamás további fotóit láthatják a: www.astrophoto.hu oldalon.

Az interjút készítette: Sarusi István

Hozzászólások

Új-Guinea a világ növényekben leggazdagabb szigete

Új-Guinea a világ növényekben leggazdagabb szigete

A hatalmas trópusi sziget a felfedezése óta bámulatba ejtette a természettudósokat, egy új felmérés alapján az is kiderült, hogy még a híres madagaszkári sokszínűséget is megelőzi.

Bizonyos pókhálók neurotoxint tartalmazhatnak

Bizonyos pókhálók neurotoxint tartalmazhatnak

Egyes pókok hálója nemcsak ragadósságával, hanem mérgeivel is segítheti a préda elfogását.

Csodás tengerszem a Zemplénben

Csodás tengerszem a Zemplénben

A Zemplén-hegységben, Sárospatak közelében található az egykori kőbánya fejtési gödreiben kialakult Megyer-hegyi tengerszem.

Különös módon találtak rá a császárpingvinek új kolóniájára

Különös módon találtak rá a császárpingvinek új kolóniájára

A műholdas felvételek segítségével a szakértők eddig ismeretlen költőhelyeket találtak az Antarktiszon.

Ez a rovar képes kimenekülni a békák emésztőrendszeréből

Ez a rovar képes kimenekülni a békák emésztőrendszeréből

A parányi rovar kifejezetten gyorsan halad keresztül a ragadozó emésztőrendszerén.

National Geographic 2020. augusztusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket