Jeromos, Honória, Hunor2020. szeptember 30., szerda
Természet

Föld alatti járatok különösen védett lakói

2020.09.10.NG
National Geographic Magyarország

A földikutyákat, a Kárpát-medence különleges, föld alatti lakóit a 19. század elején még gyakori kártevőként tartották számon, mára viszont a legritkább emlősfajok közé tartoznak.

Délvidéki földikutya
Forrás: Németh Attila

Különleges életmódjuk miatt megőrzésük folyamatos innovációt igénylő, kihívásokkal teli feladat. A hatékony természetvédelmi munkát hosszú időn keresztül nehezítette a szükséges ismeretek hiánya, ezért a 2000-es évek elejétől átfogó kutatási program indult hazánkban.

A füves puszták jellegzetes állatai, elterjedési területük legnyugatibb széle Magyarország. Hazánkban három fajuk is él, ám e fajok mindegyikét a kihalás veszélye fenyegeti. Mivel természetes élőhelyük, a füves puszták feltörése, hasznosítása szinte megállíthatatlan, állományaik száma drámaian lecsökkent. Azoknak az ismereteknek köszönhetően, melyeket Németh Attila biológus kutató és kollégái gyűjtöttek, a természetvédelmi hatóság valamennyi Magyarországon előforduló földikutyafajt: a magyar- (Nannospalax hungaricus), az erdélyi- (Nannospalax transsylvanicus) és a délvidéki földikutyát (Nannospalax montanosyrmiensis) a védett fajok listáján a lehető legmagasabb védettségi szintre emelte.

„Leggyakrabban az élőhelyük beszántása, az erdősítés, a kertvárosi lakóövezetek, illetve ipari parkok kialakítása, közúthálózat építése fenyegeti a földikutyákat” – tudjuk meg Németh Attilától, aki nemcsak a földikutyák genetikai vizsgálatával foglalkozik, de a hazánkban valamint a környező országokban élő földikutyák elhivatott védelmezője is. Azért is dolgozik, hogy e különös, fokozottan védett állatot minél többen megismerjék.

Jellegzetes földikutya-élőhely az állatok túrásaival.
Forrás: Mizsei Edvárd

„A mezőgazdasági területeken leginkább a mélyszántású talajművelés jelent veszélyt e talajlakó állatokra, ez ugyanis tönkreteszi járatrendszerüket, megváltoztatja a talaj szerkezetét és kiforgatja a földből a növények gyökereit, amelyek fő táplálékai a földikutyáknak” – tudtuk meg Csorba Gábortól, a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményének vezetőjétől.

A földikutyák teljes testfelépítése a talajlakó életmódhoz alkalmazkodott.
Forrás: Mizsei Edvárd

„Az átfogó kutatási programnak köszönhetően nem csak a földikutyák elterjedéséről, az őket veszélyeztető tényezőkről, táplálkozásukról és evolúciós múltjukról tudtunk meg rengeteget, hanem előre tervezett, aktív természetvédelmi beavatkozások végrehajtására is lehetőség nyílt. Ilyen például új földikutya-populációk létrehozása védett területeken, nagyobb állományokból befogott egyedek áttelepítésével. Mindez a tevékenység jelentősen javíthat az érintett földikutyafaj természetvédelmi helyzetén, csökkenti a sérülékenységét. Mivel azonban szigorúan talajlakó kisemlősök áttelepítésére korábban sehol a világon nem volt példa, a gyakorlati megvalósítás módját teljes egészében Magyarországon kellett kidolgozni és az egész tevékenységet nagyon részletesen kellett előkészíteni” – tájékoztat a részletekről Csorba Gábor.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival együttműködve a kutatók nem egész populációkat, csupán kiválasztott egyedeket telepítenek át az alkalmasnak ítélt területre, bízva abban, hogy ezzel növekedhet az országban élő populációk száma, így pedig a földikutyák létszáma is.

foldikutya2
A kutatók mesterséges járatrendszereket készítenek az új élőhelyen az áttelepített állatok számára.
Forrás: Ifj. Vasuta Gábor
foldikutya6
A mesterséges járatrendszer ürgeit forgáccsal bélelték ki, és fehér- valamint sárgarépát halmoztak föl benne, ezzel segítve a földikutyák megtelepedését, hogy az állatok megszokják az új helyet és ne kóboroljanak el.
Forrás: Ifj. Vasuta Gábor

Az első akcióra 2013-ban, több mint egy évnyi tervezést követően került sor. A földikutyákat Hajdúhadház közelében, a legnagyobb hazai populációból fogták be és a Hajdúsági Tájvédelmi Körzetben, egy Bagamér közelében fekvő védett területen engedték szabadon. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei által végrehajtott akció során két év alatt összesen 21 földikutya került az új élőhelyre.
Az állatok szélsőségesen talajlakó életmódjára való tekintettel, minden példány számára egy-egy talajba leásott, mesterséges járatrendszert alakítottak ki. Az elengedést követően a nemzeti park szakemberei a megjelenő túrások pozíciójának pontos felvételével, folyamatosan nyomon követték az állatok sorsát. Valamennyi áttelepített földikutya életben maradt és önálló életet kezdett az új területen, és már az első tavasszal szaporodtak is. Az áttelepített és a már helyben született földikutyák mind nagyobb területen terjedtek szét az új otthonukat jelentő száraz homoki gyepen, és az ötödik évben már legkevesebb 72 földikutya jelenléte volt kimutatható – az állomány tehát több mint megháromszorozódott.

foldikutya1
Új földikutya-állomány létrehozására irányuló természetvédelmi akciók a Kiskunsági Nemzeti park Igazgatóság területén is folynak. Ezen a Baja közelében található helyszínen az áttelepítés után az állatok föld alatti folyosóinak bejáratát kerítéssel vették körbe.
Forrás: Ifj. Vasuta Gábor

A földikutyák és élőhelyük védelme azóta is töretlenül folytatódik. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén például, a szakemberek erőfeszítéseinek köszönhetően, az összes hazai földikutyafaj közül leginkább veszélyeztetett, délvidéki földikutya legnagyobb ismert élőhelye kapott védelmet. Ez a 114 hektár kiterjedésű, 2017. március 8-tól védett terület a Bajai földikutya-rezervátum.

A hazai kutatók és a nemzeti parkok szakemberei által alkalmazott áttelepítési módszer a világ más tájain élő egyéb talajlakó kisemlősökön is segíthet és ezzel a veszélyeztetett fajok tucatjai számára jelenthet megoldást, nagyban hozzájárulva bolygónk biológiai sokféleségének megőrzéséhez.

2018-ban az év emlőse a földikutya volt. A nagyon ritka, kihalással veszélyeztetett, fokozottan védett faj, eszmei értéke egymillió forint.
Forrás: Mizsei Edvárd

A földikutyák testfelépítése, a talajlakó életmódhoz való alkalmazkodás következtében, rendkívül szokatlan. Lábuk rövid, testük hosszúkás és hengeres, homlokuk lapos, fejük pedig ék alakú. Szemnyílást és fülkagylót nem találunk rajtuk, a farkuk pedig észrevehetetlenül rövid. Hatalmas méretű, véső alakú metszőfogaik a járatásás nélkülözhetetlen eszközei. Felszín alatt épített rendszerükben, amelynek teljes hossza a száz métert is jóval meghaladhatja, magányosan élnek, és mindegyik egyed elszántan védelmezi saját járatát fajtársaikkal szemben.
A földikutyák hosszú evolúciója annak jegyében telt, hogy mindinkább függetleníteni tudják magukat a felszíni léttől. Így kevésbé vannak kitéve a ragadozók támadásainak vagy az időjárás szélsőségeinek, mint a felszínlakó rokonaik. De a föld alatti környezet számos kihívást is jelent: egy olyan oxigénhiányos közegben, amelyben egy felszínlakó faj számára már a puszta életben maradás is nehézséget okozna, kénytelenek folyamatosan nehéz fizikai munkát végezni: ásni, földet mozgatni, táplálékot gyűjteni.
A földikutyák az egyedüli rágcsálók, akik valóban vakok, azonban képesek érzékelni a Föld mágneses terét és ennek segítségével tájékozódnak. A fejükkel a járat tetejét kopogtatva pedig nemcsak nagy távolságból képesek egymással kommunikálni, de a különböző tárgyakról eltérő módon visszaverődő rezgések érzékelésével a környezetükről háromdimenziós képet alkotnak. Külön érdekessége ennek a képességnek, hogy az információ feldolgozása az agynak abban a részében történik, mely a felszínlakó emlősöknél a látásért felelős.

Kapcsolódó cikkek:
A baglyok védelmében
Hazai természeti értékeink védelme
A vadlovak birodalma: Pentezug
A kihalás széléről sikerült megmenteni a rákosi viperát
Különleges fénysorompó segíti a kérészek vízfelszínen maradását
A National Geographic és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ közös vállalása, hogy bemutassa hazánk védett állatfajainak történetét. Cél, hogy a minél többen bepillantást nyerjenek a természetvédelmi munkába, kiemelve azokat az összefogáson alapuló tevékenységeket, melyek eredményeként egy-egy faj fennmaradását sikerült előremozdítani.

Hozzászólások

Túrázás a természetért – instant túrák a Groove Trailstől

Túrázás a természetért – instant túrák a Groove Trailstől

Az utóbbi néhány évben berobbantak hazánkba az úgynevezett „instant”, tehát bármikor teljesíthető túrák, mára több száz kör várja látogatóit, így érdemes alaposabban szemügyre venni, melyik és miben tud többet nyújtani, mint mások.

A villás farkú ragadozó madár

A villás farkú ragadozó madár

A Marcal mentén elterülő kaszálókkal, nedves rétekkel mozaikos kisebb-nagyobb nádfoltok felett a napokban gyakran megfigyelhető az itt táplálkozó vörös kánya (Milvus milvus).

Óriás pókok a lakásban, avagy „magyar madárpókok” – legenda és valóság

Óriás pókok a lakásban, avagy „magyar madárpókok” – legenda és valóság

Ha egy hatalmas test és nyolc, fürgén szaladó láb hosszú árnyéka kúszik végig a padlón, bizony erre legtöbbünket egy pillanat alatt elönti a hideg veríték.

Bonobóknak köszönhetően fedeztek fel egy szarvasgombát

Bonobóknak köszönhetően fedeztek fel egy szarvasgombát

A szarvasgombát nemcsak az ínyencek fogyasztják, hanem számos vadállat, köztük legközelebbi rokonaink is.

Tömegesen pusztították a vadmadarakat az ókori Egyiptomban

Tömegesen pusztították a vadmadarakat az ókori Egyiptomban

A Nílus-völgy nekropoliszaiban több millió mumifikált íbiszt és ragadozó madarat találtak, melyeket Hórusznak, Rének vagy Thotnak ajánlottak fel.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket