Ambrus, Ambrózia2019. december 07., szombat
Tudomány

Elhunyt Teller Ede

2003.09.10.Admin
National Geographic Magyarország

Életének 95. évében elhunyt Teller Ede, a világhírű magyar származású amerikai atomfizikus. Fordulatokban gazdag életét a Fizikai Szemle öt évvel ezelőtti, 90. születésnapjára írt lebilincselő cikke segítségével idézzük fel.

„Életének első három esztendejében Ede egyáltalán nem beszélt, majd hirtelen tökéletes mondatokban kezdett társalogni. Otthoni étkezések során többször kijelentette: – Kérem, ne szóljatok hozzám, most egy problémán gondolkozom. – Elalvás előtt szeretett fejben számolni, például azt, hogy hány másodperc van száz évben. – Az egészben az volt a legérdekesebb, hogy mindig más eredmény jött ki.”

„A Trefort-utcai Mintagimnáziumba járt, ugyanoda, ahol (Lord) Balogh Tamás, (Lord) Káldor Miklós, Kármán Tódor, Kürti Miklós, Lax Péter, Polányi Mihály is diák volt. Tizennyolc éves volt, amikor megismerkedett a Maxwell-egyenletekkel: – Maxwell egyenletei valóban gyönyörűek. Amikor befejeztem tanulásukat, azon az estén meghallgattam Beethoven IX. szimfóniáját. A szimfóniát kicsit még a Maxwell-egyenleteknél is szebbnek éreztem, de mindenképp jóval nehezebbnek. – Ebben az évben nyerte meg a matematikai és fizikai tanulmányi versenyt.”

Hogy lesz a vegyészmérnökből fizikus?

„Teller Miksa, egy jólmenő, kulturált ügyvéd, tudatában volt fia tehetségének. Így összehozta az Edénél valamivel idősebb Neumann Jánossal, Szilárd Leóval, Wigner Jenővel. Edét igazából a matematika érdekelte, de apja józanul azt tanácsolta neki, hogy vegyészmérnök legyen, mert azzal pénzt is lehet keresni. Így Teller Ede beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetemre, szorgalmasan be is járt, egészen karácsonyig. 1926. január 2-án azonban fölszállt a Karlsruhéba vivő vonatra, hogy apja bíztatására ott, a német vegyiparr (I. G. Farben) fellegvárában folytassa tanulmányait. Az atyai felügyelettől távolabb kerülve kémia mellett matematikát is tanult – amíg Herman Mark professzorral nem találkozott.”

„A fiatal professzor, Herman Mark a kvantummechanikáról beszélt hallgatóinak (1927!), mint a kémia új alapjáról. Ennek Teller nem tudott ellenállni, így lett vegyészmérnökből fizikus. (Ez a végzet nemzedéke más tagjait is elérte: Békésy Györgyöt, Andrew Grove-ot, Hevesy Györgyöt, Telegdi Bálintot, Wigner Jenőt – sőt még Neumann Jánost is.)”

„1928 tavaszán Teller Ede már Münchenben tanult a kvantummechanika nagy öregje, Arnold Sommerfeld mellett. A müncheni idillt egy baleset szakította meg: 1928. július 14-én Teller villamoson igyekezett a vasútállomásra, hogy kiránduljon a hegyekbe. Valószínüleg valami még érdekesebb kötötte le a gondolatait, mert elmulasztotta, hogy a pályaudvari megállónál leszálljon a villamosról. A már mozgásban lévő villamosról ugrott le. A hátizsák szokatlanul áthelyezhette a tömegközéppontját, a mozgó villamos előrelökte és a húszéves fiatalember nagyot gurult. Ahogy a villamos elment, észrevette, hogy egyik bakancsa összetépve előtte hever. Első gondolata ez volt: -Hogyan mehetek a hegyekbe bakancs nélkül? – De pár másodperc múlva észrevette a nagyobb bajt: lábfejének egy része a bakancsban maradt. ”

Részleges amputáció és egy felejthetetlen disszertáció

„Sebészeti műtét, részleges amputáció következett Münchenben és Budapesten, de Ede nem adta föl. Továbbra is jól esett neki gondolkodni, zongorázni, sakkozni; újra megtanult hegyet mászni, sőt pingpongozni is Ezen az őszön visszatért Németországba. Nem Münchenbe, hanem Lipcsébe, ahol Werner Heisenberg, a kvantummechanika megalkotója volt ifjú professzor. Az atomról nehezebb képet alkotni, mint a múlt éjszaka álmát lerajzolni – írta. A fizikusok már használták a kvantummechanikát, de átérezték a bekövetkezett éles filozófiai fordulatot is. Az átlagos életkor Heisenberg intézetében 30 alatt volt. Ede még Heisenberget is le tudta győzni – pingpongban.”

„Heisenberg mellett írta doktori értekezését: – Heisenberg egy egyszerűi témát adott. A hidrogénatom után az ionizált hidrogén-molekula a legegyszerűbb szerkezet, egyetlen elektron mozog két proton vonzása alatt. Az alapállapotot egy dán már leírta. Heisenberg azt kérte, számítsam ki a gerjesztett állapotokat is. Egy mechanikus kalkulátoron dolgoztam, ami számokat produkált és zajt. Akkor jókat aludtam, főleg reggelente. Délután bementem a tanszékre beszélgetni és olvasni. Disszertációmon éjszaka dolgoztam. Én 21 éves voltam, Heisenberg 28, hálószobája épp az én irodám fölött volt, ahol a zajos számológépet tekertem. Egyszer éjfél után lejött hozzám és megkérdezte: “Mikor lesz kész?” Azt feleltem: ” Talán még egy év. ” Mire ő: “Még nem elég az elvégzett munka?” Megnézte számításaimat és igy szót: “Elég lesz. Írja le disszertációnak. ” Máig sem tudom, bogy azért doktorálhattam-e le (1930), mert számitásom volt elég, vagy pedig az éjszakai zajból volt elege.”

27 évesen professzorként került Washingtonba

„Teller első kutatási területe molekulaspektroszkópia volt. Legismertebb eredménye a Jahn-Teller-effektus: egy lineáris molekula alapállapota szükségszerűen elfajult, mert az óramutató járásával egyező és azzal ellenkező forgások egyenrangúak. Doktorálás után Göttingába ment, hogy James Franck (későbbi Nobel-díjas) tanársegéde legyen. Utána magyar állami ösztöndíjjal Enrico Ferminél volt Rómában, majd Rockefeller-ösztöndíjjal Niels Bohrnál Koppenhágában. Nyaranta továbbra is hazajárt. 1933-ban feleségül vette ifjúkori szerelmét, Harkányi Micit.”

“Koppenhágában Teller találkozott a Leningrádból emigrált George Gamowval, nagy kirándulásokat tettek motorkerékpáron. Amikor Gamowot a Washington Egyetem (Washingtonba) meghívta professzornak, ő két föltételt szabott. Az egyik az volt; hogy minden évben rendezhessen egy elméleti fizikai konferenciát. A másik, hogy alkalmazhasson egy munkatársat, aki hasonló területen dolgozik. Így esett, hogy a 27 éves Tellert professzornak hívta Washingtonba. Tellertől azt kérték, hogy tanítsa meg az amerikai egyetemi hallgatókat az új fizikára: kvantummechanikára. (Ugyanezért hívták Neumannt és Wignert Princetonba, Lánczost Purdue-ba.)”

„Teller figyelmét Gamow terelte a magfizika irányába. Gamow magfizikát tanított, többek közt azt, hogyan magyarázható meg az alfa-bomlás az általa fölfedezett alagút-effektussal. 1938-ban Gamow és Teller kidolgozta a termonukleáris magfúzió elméletét.”

A XX. század sorsfordító levele

„1939 elején volt az a Washingtoni Elméleti Fizikai Konferencia, ami történelmet csinált. Ezen a Gamow és Teller által szervezett konferencián jelentette be Niels Bohr a maghasadás Berlinben tett fölfedezését. Az ezt követő eseménysorozat a Nap energiáját lehozta a Földre, és ebben a történetben Teller Ede nagyon aktív szereplő volt. Így mondta ezt el a pesti egyetem hallgatóinak:

– A maghasadás által föltárt lehetőségek eleinte nem nagyon érdekelték az amerikaiakat. De volt ott egy magyar is, Szilárd Leó, aki nagyon sokoldalú ember volt. Még arra is képes volt hogy az amerikaiaknak megmagyarázza a nukleáris láncreakció koncepcióját. Egy dolgot azonban ő sem tudott. Nem tudott autót vezetni. 1939 nyarán a Columbia Egyetemen dolgoztam New Yorkban. Egyik nap Szilárd odajött hozzám: “Mr. Teller, vigyen el Einsteinhez. ” Mikor beléptünk a nyaralóba, Einstein – demokratikus ember lévén – a sofőrt is behívta. Ekkor Szilárd előhúzott zsebéből egy Roosevelt elnökhöz címzett levelet. Einstein figyelmesen végigolvasta és ezt mondta: “Nos, ez lesz az első eset, hogy az ember a magenergiát közvetlenül hasznosítja, nem úgy, mint korábban, a napsugár közvetítésével.” E szavak után aláírta a levelet: Albert Einstein.

„Az Einstein-levél által elindított és a Pearl Harbor ellen intézett japán támadás után felgyorsított amerikai erőfeszítések első célja az volt, hogy Chicagóban megépítsék az első atomreaktort. Itt esett meg, hogy ebéd után az intézet felé sétálva Fermi megkérdezte Tellert: ha a maghasadásos atombomba által előidézett hőmérséklet magasabb, mint a Nap centrális hőmérséklete, nem lehetne-e vele termonukleáris reakciót elindítani? Teller első válasza negatív volt, de a gondolat nem hagyta nyugodni. 1942 nyarán Berkeley-ben egy bizalmas tanácskozáson Teller már a “szuper” (azaz hidrogénbomba) lehetőségéről tartott előadást.”

Az atombomba

„A chicagói atomreaktor decemberi sikeres indítása után Teller Edét meghívták Los Alamosba, hogy ő is dolgozzon a hasadási atombomba konstrukcióján. Az 1945. júniusi kipróbálás előtt Los Alamos igazgatója, Oppenheimer arra kérte Tellert, mégegyszer számoljon utána: a plutónium-bomba melege nem idézhet-e elő termonukleáris láncreakciót a légkörben vagy az óceánban. – Konklúziója megnyugtató volt: atombombától nem indulhat be fúzió levegőben vagy tengerben – de nehéz hidrogénben igen!”

„Los Alamosban dolgozták ki a két félgömb gyors egyesítésével gyújtható urán-bomba (Hirosima) és az üreges gömb hirtelen koncentrikus berobbantásával gyújtható plutónium-bomba (Nagaszaki) szerkezetét. Végül megtörtént a hirosimai és nagaszaki robbanás. Teller Ede mondta az Eötvös Egyetem hallgatóinak (1993):

– Nagaszaki előtt a japán császár már megírta fegyverszünetet kérő beszédét. A háború végéhez közeledett. Azt hiszem, hogy nem volt szükség a hirosimai bomba ledobására. Abban azonban biztos vagyok, hogy nem volt szükség a nagaszaki bomba bevetésére. Hirosima előtt talán ezer ember tudta, mi fog történni. Hirosima után viszont milliárd ember állt értetlenül, hogy történhetett az atombomba varázslata Hirosimában. Nem lehetett megmagyarázni nekik, mert a tömegtájékoztatás arra szoktatta az embereket, hogy amit nem lehet megérteni öt perc alatt az számukra megérthetetlen. Az atom és atommag elmagyarázásához bizony két óra kellene. Az értetlenségből aggodalom, a kis félésből nagy félelem támadt. Az emberek rettegni kezdtek a sugárzástól. Ezért hiszem, hogy Hirosima súlyos hiba volt.”

A háború nem ért véget

„A 2. világháború után fejlődésnek indult a nukleáris ipar.1947-ben Teller Ede lett a Reaktorbiztonsági Bizottság elnöke. Az atomenergia békés alkalmazásáról tartott genfi konferencia (1956) után Teller Ede részt vett az inherensen biztonságos (bolond-biztos) TRIGA reaktorok kifejlesztésében, amit emberi akarat sem tud megszaladásra ösztökélni. Többszáz ilyen TRIGA kutatóreaktor épült világszerte, például Szlovéniában is. Teller Ede most is olyan atomerőművek építése mellett érvel, amelyekhez nem kell emberi kezelőszemélyzet, amelyek biztonságát nem is járulékos elektronika garantálja, hanem a természet törvényei.”

„Amikor a 2. világháború végetért, a Los Alamosban dolgozott fizikusok boldogan siettek vissza békés egyetemeikre. Csak Teller aggódott, akinek közvetlenebb (családi) tapasztalatai voltak a nácikról és a szovjetekről: – A.háború még nem ért véget. – Az első szovjet kísérleti atombomba 1949. augusztus 29-én robbant, négy évvel követve az amerikait. 1950. január 31-én Truman elnök – Teller javaslatára – a hidrogénbomba kifejlesztése mellett döntött. (A szovjet Politikai Bizottság hasonló döntést már 1949. szeptember 12-én meghozott.)”

„A Teller által javasolt “szuper” kifejlesztése nem volt sima menet. Ulam kiszámította, hogy a sugárzási veszteségek miatt termonukleáris láncreakció nem alakulhat ki nehézhidrogénben (deutériumban). Lehetségesnek bizonyult azonban nehéz hidrogén (deutérium) és szupernehéz hidrogén (trícium) keverékében. Az első termonukleáris robbantás – Teller Ede jelenlétében – a Déli Csendes-óceán egyik korallszigetén történt 1951. május 8-án. A hidrogénbomba szabadalmát az amerikai kormány Teller Edének és Stanislav Ulamnak ajánlotta föl, de azt így megosztva Teller nem írta alá.”

A Csillagháború

“Teller Ede 1962. december 2-án vette át a Fermi-díjat Kennedy elnöktől “a kémiai fizika és magfizika területén elért eredmények, a termonukleáris kutatásban játszott vezetőszerep és a nemzetbiztonságot erősítő erőfeszítéseinek elismeréseként. ”

„Az atombombát és a hidrogénbombát egyaránt a Los Alamosi Nemzeti Laboratóriumban fejlesztették ki. De előre érezve a hidegháború és a nukleáris fegyverkezési verseny kiéleződését, Teller Ede nem volt elégedett a los alamosi lelkesedéssel és munkaintenzitással. Ezért – többek közt kontrollként – kezdeményezte egy második nukleáris fegyverlaboratórium létrehozását. Erőfeszítéseit a Nobel-díjas Ernest Lawrence és Luis Alvarez támogatta. Így 1952-ben Kaliforniában létrejött a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium. Teller Ede maga is Kaliforniába költözött 1952-ben, sőt egy időre az új Nemzeti Laboratórium igazgatója is lett.”

„A “számítógép-korszak” egy új reményt csillantott föl: a korábban kivédhetetlennek gondolt ballisztikus rakéták korai észlelését, pályaelemzését és elpusztítását. Teller Ede erre a Stratégiai Védelmi Kezdeményezésre rábeszélte Reagan elnököt. (Ez kapta később az ellenzéki Edward Kennedy szenátortól a “Csillagháború” becenevet.) A történészek hivatottak eldönteni, hogy ez az újabb amerikai csúcstechnikai kihívás mekkora szerepet játszott abban, hogy Gorbacsov szovjet elnök a Hidegháború befejezését kezdeményezte.”

1990-ben először Paksra látogatott

„Teller Ede járt Magyarországon 1936-ban, azután forró és fagyos háborúk következtek. Szülőhazáját csak 1990 végén látogatta meg újra. Mint mondta: – Dolgozni jöttem, nem politizálni. – Első magyarországi reggelén már úton voltunk a Paksi Atomerőműbe, mert annak biztonsági rendszere érdekelte. És ő, mint a nukleáris biztonság talán legnagyobb prófétája és szakértője, Pakson teljes megelégedését fejezte ki. Teller Ede korábbi tapasztalatai alapján azt vallja, hogy az atomerőműben leggyöngébb láncszem az ember lehet. ”

„Azóta Teller Ede szinte minden évben hazalátogatott. Találkozott állami, ipari és tudományos vezetőkkel. Véleményt mondott, ha kérték, és akkor is, amikor nem kérték. 1994. április 23-én Teller Ede a Magyar Köztársasági Érdemrendet vette át Göncz Árpád köztársasági elnöktől.”

Hozzászólások

Genetikailag módosított egerek érkeznek a Nemzetközi Űrállomásra

Genetikailag módosított egerek érkeznek a Nemzetközi Űrállomásra

A SpaceX következő űrhajóján különleges rakomány fog utazni.

Pestis formálta a bronzkori Európát

Pestis formálta a bronzkori Európát

A bronzkorban a kereskedelem megindulása, a klimatikus átalakulások és a fémmegmunkáló technikák fejlődése miatt komoly változáson esett át a kontinens.

Meteoritevő mikrobát találtak

Meteoritevő mikrobát találtak

A szakértők korábban is tudták, hogy a Metallosphaera sedula ásványokat fogyaszt.

Meglátták, milyen jövő várhat a Naprendszerre

Meglátták, milyen jövő várhat a Naprendszerre

A szakértők olyan fehér törpére bukkantak, amely körül egy bolygó kering.

Magyar sikerek a nemzetközi mikrobiológiai művészeti versenyen

Magyar sikerek a nemzetközi mikrobiológiai művészeti versenyen

Petri-csészében megjelenő színes formák világversenye.

National Geographic 2019. decemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket