Rafael, Dina2019. június 20., csütörtök
Tudomány

A prosztatarák és a genetika – mennyiségi kérdés

2003.10.28.Admin
National Geographic Magyarország

Rákkutatók egy csoportja állatkísérletek során olyan felfedezést tett, amely megingathatja a daganatok keletkezésének genetikai hátteréről alkotott uralkodó tudományos álláspontot.

Prosztatarákban szenvedő betegeknél az egyik molekuláris szinten felismerhető változás a sejtosztódás szabályozásáért felelős PTEN nevű tumorszuppresszor gén (lásd keretes cikk) elvesztése. A betegek 70 százalékánál meghibásodott vagy hiányzik a gén egyik vagy mindkét allélja.

A védelem mennyiségi kérdés

Korábban azt gondolták, hogy egyetlen allél jelenléte is védelmet nyújthat a daganat növekedése és terjedése ellen. A közelmúltban azonban a Memorial Sloan-Kettering Daganat Központjának kutatói prosztatarákos egereken igazolták, hogy a daganat növekedését elsősorban a gén által kódolt PTEN-fehérje mennyisége határozza meg, függetlenül attól, hogy a gén egésze vagy csupán fele hibásodott-e meg.

Minél kevesebb PTEN-fehérje termelődik, annál nagyobb és agresszívabb tumor alakul ki. Természetesen számít, hogy a génnek egy vagy két alléja működik-e, hiszen a teljes gén több fehérjét termel, mint a csonka.

Dr. Pier Polo Pandolfi és Antonio Di Cristofano, a kutatás vezetői korábbi tanulmányaik során kimutatták, hogy a PTEN nevű tumorszuppresszor gén meghibásodása számos daganattípus kialakulásáért felelős. Embereknél igazolták szerepét a melanoma, emlőrák, prosztatarák és agydaganatok létrejöttében.

Daganatos egerek

A kísérlethez a kutatók két speciális egértenyészetet hoztak létre. Az egyik tenyészetben hatástalanították a prosztata PTEN génjeit (azért nem az egész szervezetét, mert az még magzati korban az egerek elpusztulásához vezetett volna), ebben a csoportban nem termelődött PTEN-fehérje. A másik tenyészetben ugyanezen gén egyik allélját tették működésképtelenné, ebben a csoportban a normális PTEN-fehérje mennyiség kb. 30%-a termelődött.

A PTEN génnel nem rendelkező egércsoportban rövid idő alatt agresszív, gyorsan terjedő prosztatarák alakult ki. A másik csoportban a korábbi tudományos nézetek szerint nem alakulhatott volna ki daganat, hiszen a tumorszuppresszor gén egyik allélja még „tartotta a frontot”. A kutatók azonban ezeknél az egereknél is prosztatatumort fedeztek fel, ami ugyan jóindulatúnak és lassan növekedőnek bizonyult, mégis jelen volt, ami ellentmond a korábbi feltevéseknek.

A kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a daganatok kialakulásában nem egyszerűen a tumorszuppresszor gének helyes működése, sokkal inkább az általuk termelt fehérje mennyisége játszik szerepet. Tapasztalataik szerint ha a PTEN-fehérje mennyisége a normális szint 50 százaléka alá csökken, az súlyos következményekkel jár.

Könnyen lehet, hogy a PTEN-fehérje mint jelzőmolekula mennyiségének mérése a jövőben rutineljárássá válik szűrővizsgálatok, a daganatos betegség kórjóslatának előjelzése és a terápia hatékonyságának ellenőrzése során.

 
A dagantok kialakulásának genetikai háttere
A daganatok kialakulásáért felelős gének két csoportra oszthatók. Az egyik csoportot a proto-onkogének alkotják. Ezek a gének normálisan gátlás alatt vannak, hiszen funkciójuk a daganatsejtek szaporodásának elősegítése. A gének két egyforma részből tevődnek össze, szakkifejezéssel élve két alléljuk van. Ha az egyik allél meghibásodik, azaz aktívvá válik, daganatok alakulhatnak ki a szervezetben, hiszen már egyetlen génrészlet aktivitása is serkenti a tumorsejtek burjánzását.
A másik csoportba az ún. tumorszuppresszor gének tartoznak, feladatuk, hogy megakadályozzák a daganatsejtek elszaporodását. Ezek tehát olyan szabályozó gének, melyek helyes működése esetén nem alakulnak ki daganatok a szervezetben. Természetesen ezek a gének is két allélal rendelkeznek. Ha egy tumorszuppresszor gén egyik allélja elvész vagy meghibásodik, a tudomány eddigi álláspontja szerint még nincs baj, hiszen a másik képes folytatni szabályozó működését, és nem alakulnak ki daganatok. A PTEN génnel kapcsolatos felismerések azonban azt sugallják, hogy ez a feltételezés nem állja meg a helyét.
 

Hozzászólások

Föld-szerű bolygókra bukkantak a „szomszédban”

Föld-szerű bolygókra bukkantak a „szomszédban”

A 12,5 fényévre fekvő égitesteket egy nemzetközi kutatócsapat azonosította.

Heti két óra természetre van szükségünk

Heti két óra természetre van szükségünk

Az emberiség elsöprő többsége a természettől elszakadva él, s ennek ára van.

Grönland egyetlen nap alatt 2 milliárd tonna jeget vesztett

Grönland egyetlen nap alatt 2 milliárd tonna jeget vesztett

Grönlandon megint extrém meleg alakult ki, a szakértők szerint ismét megdőlhet a jégveszteségi rekord.

Újabb mumifikálódott ősemlősökre bukkantak Szibériában

Újabb mumifikálódott ősemlősökre bukkantak Szibériában

2019. június elején a permafroszt fogságából ősemlősök újabb mumifikálódott maradványait szabadították ki.

Testünkben elváltozást okozhat az okostelefonok használata

Testünkben elváltozást okozhat az okostelefonok használata

Úgy tűnik, a képernyő tartós nézése kinövést hozhat létre a koponya hátulján.

National Geographic 2019. júniusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket