Eleonóra, Zelmira, Péter2019. február 21., csütörtök
Tudomány

Két új elemmel bővülhet a periódusos rendszer

2004.02.03.Admin
National Geographic Magyarország

Egy orosz-amerikai kutatócsoport saját híradása szerint két új elemet, - 115-ös és 113-as rendszámút -, állított elő. A tudós társadalom némi szkepticizmussal reagált a hírre, minthogy előfordult már, hogy túl korán örültek új elemek felfedezésének…

Öt évvel ezelőtt már megtörtént, hogy a már-már felfedezett új elemekről kiderült: téves, illetve hamis kísérleti eredményekből következtettek létezésükre. Ha viszont a mostani bejelentés igaznak bizonyul, akkor a periódusos rendszer 113-as és 115-ös rendszámú elemeire bukkantak rá az atomtudósok. Amennyiben tényleg bebizonyosodik a felfedezés, akkor ezek lesznek periódusos rendszerünk legnehezebb elemei.

Az orosz-amerikai kutatócsoport az Egyesült Magkutató Intézet (Dubna, Oroszország) és a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (USA) tudósaiból állt össze.

A kutatók amerícium atomokat lőttek egy hónapon át kalcium-izotópokkal, és ennek a fúziónak az eredményeként jött létre – szerintük – a 115-ös rendszámú elem. Minderről a Physical Review című fizikai szaklap februári számában tudósítottak az atomfizikusok.

115-ös és 113-as rendszámú elemek

A 115-ös rendszámú elem aztán másodpercek töredékei alatt szétesett, ebből keletkezett az eddig szintén ismeretlen 113-as elem, amely viszont egy másodpercig is fennmaradt, ami ritkaságnak számít az ilyen rendszám-tartományban. A periódusos rendszer „e tájékán” rendkívül instabil elemek szerepelnek. (Az elemek rendszáma annak felel meg, hogy hány protont tartalmaz az atommagjuk.)

A tudós társadalom azért reagált viszonylag hűvösen a bejelentésre, mert 1999-ben egyszer már hamisnak bizonyult egy hasonló híradás. Ugyanakkor a mostani cikket megjelentető újság főszerkesztője, Richard Casten megbízik a szerzőkben: szerinte Jurij Oganeszjan tekintélyes kutató és alapos munkát végez, márpedig ő a cikk vezető szerzője.

Nemzetközi konvenció szerint az új elemeket átmenetileg latin számokkal nevezik el, így a 113-as az Ununtrium (egy-egy-három, rövidítése: Uut), a 115-ös pedig az Ununpentium (egy-egy-öt, rövidítése: Uup) nevet kapja majd. Mielőtt véglegesen elkeresztelnék ezeket, még független vizsgálatoknak is alá kell támasztania létezésüket, vagyis más laboratóriumokban is sikeresen meg kell ismételni a kísérletet. Mindez hónapokig, vagy akár évekig is tarthat.

A legutolsó, hivatalosan is elismert elemet, a 111-es rendszámút egyébként 1994-ben fedezték fel a németországi Darmstadtban, az ottani nehézion-kutató társaság (GSI) vizsgálatai során. A szintén 1994-ben felfedezett 110-es rendszámú elemet nemrégiben Darmstadtiumnak nevezték el. A GSI szerint jelenleg több jel is arra mutat, hogy a világ különböző laboratóriumaiban a 112-es és a 116-os elemeket is előállították már.

Megvezették a világot

Az utóbb hamisnak bizonyult 1999-es kísérletet egyébként az USA Oregon és Kalifornia államában hajtották végre. Akkor ólom atomokat bombáztak kripton-ionokkal, és állítólag 118-as rendszámú elem is keletkezett a kísérlet során (legalábbis a kutatók azt állították, hogy ennek az elemnek három atomjára is rábukkantak), amelyek aztán 116-os rendszámúvá bomlottak le.

Két évvel ezelőtt azonban az oregoni és kaliforniai kutatók kénytelenek voltak visszavonni közleményüket, miután kiderült, hogy a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium egyik munkatársa meghamisította az eredményeket.

A szupernehéz elemek jelentőssége
Az úgynevezett szupernehéz elemek tulajdonságai merőben eltérnek a „normális” elemékétől. A normál elemek a 92-es rendszámig tartanak, onnan kezdődnek a szupernehéz atomok. Ezek nagy része csak szupernóva-robbanáskor keletkezik jelentősebb mennyiségben, a Földön legfeljebb csak drága részecskegyorsítókban állíthatók elő a pillanat töredékrészének idejére, így aztán gyakorlati hasznosításukra nemigen kerülhet sor egyhamar. Ugyanakkor a fizikai elméletek, a relativitáselmélet és a kvantumteória szempontjából igen fontosak lehetnek, és talán hozzájárulhatnak egy „világformula” megalkotásához is, amely univerzumunkat írná le matematikai és fizikai képletekkel.

Hozzászólások

Zsákállatok segíthetnek felmérni az óceánok műanyagszennyezettségét

Zsákállatok segíthetnek felmérni az óceánok műanyagszennyezettségét

Egy apró, mindössze tenyérméretű tengeri állat segíthet felmérni az óceánok műanyagszennyezettségének mértékét.

Sok országban a század végére legyőzhetjük a méhnyakrákot

Sok országban a század végére legyőzhetjük a méhnyakrákot

Ausztrália lett az első ország, ahol sikerült felszámolni a betegséget, egy új tanulmány szerint pedig 2100-ra a világ nagy részéről kiszorítható a méhnyakrák.

A tudományos alapkutatások hasznosulása a hétköznapokban

A tudományos alapkutatások hasznosulása a hétköznapokban

Az alapkutatás esetében gyakran fölmerül a kérdés: Mi ennek a haszna?

Az adatok riasztóak, de szűrővizsgálatokkal megelőzhető a baj

Az adatok riasztóak, de szűrővizsgálatokkal megelőzhető a baj

Ugrásszerűen megnőtt a bőr daganatos elváltozásainak gyakorisága az elmúlt egy évtizedben, ezen belül a legsúlyosabb, a melanoma előfordulása.

Szemünk láttára hullik szét az ég egyik legismertebb csillagcsoportja

Szemünk láttára hullik szét az ég egyik legismertebb csillagcsoportja

A Gaia űrteleszkóp megfigyelései alapján a Tejútrendszer tömegvonzása miatt két irányba indultak meg a Hyadok csillagai.

National Geographic 2019. februári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket