Móric, Tamás2019. szeptember 22., vasárnap
Tudomány

Hogy működik a szaglás? – A válaszért Nobel-díj járt

2004.10.04.Admin
National Geographic Magyarország

Richard Axel és Linda B. Buck osztozhat az idei orvostudományi Nobel-díjon. A két amerikai kutató a szaglórendszerünk működésének leírása terén végzett úttörő munkájáért érdemelte ki a díjat és a vele járó, összesen 10 millió svéd koronás jutalmat.

A szaglás hosszú időn keresztül az egyik legkevésbé ismert érzékelésünk volt. Pedig kétségkívül létfontosságú funkciójú: az állatvilágban segít a zsákmányállat követésében, a megfelelő táplálék kiválasztásában, a potenciális szexuális partner megtalálásában vagy a fejletlen újszülött emlősnek anyja megtalálásában. Az ember számára a szaglás szintén döntő a romlott táplálék illetve egyéb vészhelyzetek (tűz, mérgezés) felismerésében.

Az ember mintegy 10 ezer szagféleség megkülönböztetésére képes, ám hogy az egyes szagokat hogyan azonosítjuk, ez a közelmúltig nem volt ismert. Richard Axel és Linda B. Buck e téren végzett úttörőmunkát.

A két kutató 1991-ben egér kísérletek segítségével együtt fejtette meg szaglásunk bonyolult működését. Bár már nem együtt, ám azóta is mindketten a szaglás terén végeznek kutatásokat, gyakran párhuzamosan ugyanarra az eredményre jutva. Az 58 éves Richard Axel a New York-i Columbia Egyetem professzora, míg az 57 éves Linda B. Buck a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ kutatója.

Axel és Buck felfedezett egy nagyobb, körülbelül 1000 génből álló géncsaládot – (ez teljes génállományunk 3 százaléka) –, amely szerepet játszik a szagok azonosításában. Bár képesek vagyunk megkülönböztetni tízezerféle szagot, a szaglóhámunkon csak ezer különféle receptor sejt azonosítható, mindegyik egy adott szagra specializálódva.

Hogy mégis sokkal több szagot vagyunk képesek azonosítani, annak titka, hogy a szagingert kiváltó, eltérő konfigurációjú molekulák egyszerre több receptor sejthez kötődnek, így a kombinációk határozzák meg a kiváltott szagérzés milyenségét. A szagingert ugyanis leginkábbb olyan illó anyagok molekulái keltik, melyek feloldódnak a szaglóhámot borító vékony váladékban. (Ez magyarázza, hogy például nátha esetén csökken a szaglási érzékenység.)

A szaglóhámban elhelyezkedő szaglósejtek dendrit-szerű felületi nyúlványaikon keresztül az ingerületet a szaglóidegek megvastagodott részébe, az ún. glomerusokba küldik. A receptorsejtek mindig ugyanahhoz a glomerushoz juttatják el az ingerületet.

 Linda B. Buck

Linda B. Buck

A glomerusokban a szagingerületek más idegsejtekre átkapcsolódva az agy más területeire, így a limbikus rendszerbe, a hipotalamuszba és a frontális lebenybe is eljutnak. Ezáltal az illatok nagyon hatékonyak például az emlékek felidézésében: bizonyos illatok könnyen felidézhetik gyerekkorunkat, egy romlott vagy kevésbé friss étel viszont évekre eltántoríthat bennünket bizonyos ízektől.

Minden élő organizmus képes a kémiai alkotóelemek felismerésére környezetében. A halaknak relatíve kevés, körülbelül száz körüli a receptor sejtjeik száma, az egereknek viszont több mint ezer, azaz több mint az emberé. Nem csak a receptor sejtek számától, hanem a szaglóhámtól is függ a szaglás kifinomultsága. A kutyák szaglása körülbelül egymilliószor jobb, mint az emberé, ami részben azzal is magyarázható, hogy míg az ember orrában körülbelül 3-4 négyzetcentiméter szaglóhám, egy átlagos kutyáéban 130 négyzetcentiméter található. Ismert az is, hogy a nők szaglásérzékenysége nagyobb, mint a férfiaké, az illatszerek egy részét a férfiak nem, vagy csak alig érzik.

  • Három amerikai tudós kapta a fizikai Nobel-díjat >>
  • Magyar származású tudós a kémiai Nobel-díjasok között >>
  • Osztrák írónőé az irodalmi Nobel-díj >>
  • Kenyai környezetvédő kapta a Nobel-békedíjat >>

  • Hozzászólások

    Mit tudunk a szülői gondviselés idegrendszeri hátteréről?

    Mit tudunk a szülői gondviselés idegrendszeri hátteréről?

    A szülői gondviselés az állatfajok jelentős részénél alapvető fontosságú a túlélés szempontjából.

    Testvériesen osztoznak a napraforgók a talaj tápanyagain

    Testvériesen osztoznak a napraforgók a talaj tápanyagain

    A kanadai Albertai Egyetem kutatói kísérleteztek

    Nem is olyan kivételes a különlegesnek hitt csillag

    Nem is olyan kivételes a különlegesnek hitt csillag

    A távoli objektum időnként elsötétedik, egy új kutatás szerint ugyanakkor ebben nincs semmi különös.

    Kitörésre készül a Naprendszer egyik legaktívabb vulkánja

    Kitörésre készül a Naprendszer egyik legaktívabb vulkánja

    A Jupiter egyik holdján, az Ión bármikor kitörhet az égitest legnagyobb tűzhányója.

    2024 második felében landolhat ember a Holdon

    2024 második felében landolhat ember a Holdon

    Mike Pence alelnök márciusban tűzte ki a 2024-es célt, most újabb részletek derültek ki a NASA Hold-programjáról.

    National Geographic 2019. szeptemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    8 220 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket