Tekla, Líviusz, Ila, Nara2020. szeptember 23., szerda
Tudomány

Ismét vemhes Lulu, a budapesti állatkert orrszarvúja

2007.10.08.Admin
National Geographic Magyarország

Ismét vemhes Lulu, a Fővárosi Állat- és Növénykert nőstény szélesszájú orrszarvúja. Mint ismeretes, Lulu volt az első orrszarvú a világon, aki mesterséges termékenyítés útján fogant utódnak adott életet, idén januárban.

Ma jelentette be a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Berlini Állatkerti és Vadállatkutató Intézet (Leibniz-Institut für Zoo- und Wildtierforschung, Berlin), hogy ismét vemhes Lulu, a Fővárosi Állat- és Növénykert nőstény szélesszájú orrszarvúja.

Mint ismeretes, a 27 éves orrszarvúnőstény – német, osztrák és magyar szakemberek együttműködése nyomán – január 23-án már világra hozott egy utódot: a világ első olyan orrszarvúját, aki mesterséges termékenyítés útján fogant. A Layla névre keresztelt borjú azóta már csaknem 500 kg-os, és kitűnő egészségnek örvend.

Layla világra jövetelével nem ért véget az állatkerti szakemberek munkája. Mivel Lulu, az anyaállat állapota lehetővé tette, egy hónappal az ellés után újabb mesterséges termékenyítés történt, amely azonban nem bizonyult sikeresnek. A következő beavatkozásra június 14-én került sor, és ez már meghozta a kívánt eredményt. A laboratóriumi minták alapján két hete már lehetett gyanítani, hogy Lulu valószínűleg vemhes, ezt azonban csak a múlt heti, altatásban végrehajtott ultrahangos vizsgálat során sikerült kétséget kizáróan igazolni. A nőstény orrszarvú testében egy kb. 10 cm hosszúságú magzat fejlődik.

Mivel a szélesszájú orrszarvúak vemhességi ideje 16-17 hónap, komplikációmentes vemhesség esetén 2008 végén lehet számítani a kis orrszarvú világra jövetelére. A kicsi neme is csak akkor derül majd ki, hiszen egy négyhónapos magzatnál az ivart még nem lehet megállapítani, a vemhesség későbbi szakaszában pedig az ultrahangos vizsgálathoz elengedhetetlen altatás túlságosan kockázatos lenne.

Újabb világszenzáció lehet

Amíg a januárban született Laylának a Budapesten élő hím, Easy Boy volt az apja, a mostani vemhességet előidéző mesterséges termékenyítés során a szakemberek egy másik apaállattól nyertek szaporítóanyagot. A Colchesteri Állatkert Simba nevű, 38 éves hím orrszarvújától levett spermát ráadásul előzőleg három éven át mélyfagyasztott állapotban – azaz mínusz 196 °C-on – tárolták.

Mivel a kriokonzervált, vagyis fagyasztva tartósított szaporítóanyag használatával végzett mesterséges termékenyítésből eddig még sohasem született orrszarvú, Lulu magzatának jövő évi sikeres világrajövetele ismét jelentős mérföldkő lenne az orrszarvúak mesterséges termékenyítésével kapcsolatos kutató és fejlesztő munkában.

Az ezzel összefüggő erőfeszítések jelentős természetvédelmi haszonnal járnak, hiszen a mesterséges termékenyítés, és a szaporítóanyag fagyasztott állapotban való tartósítása olyan eszközt jelentene a természetvédelem számára, amely jelentősen hozzájárulhat e veszélyeztetett nagyemlősök megmentéséhez. Az eljárás széleskörű alkalmazásával ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy a szakemberek vadon élő orrszarvúak ivarsejtjeit tartósítsák, és így ezektől az állatoktól akkor is lehet majd utódot nyerni, ha az orvvadászok esetleg elpusztítják őket.

Veszélyeztetett fajok

A Földünkön élő öt orrszarvúfajból a jávai orrszarvúak (Rhinoceros sondaicus) a legritkábbak: a Jávához tartozó Kulon-félszigeten kialakított rezervátumban kb. 55-60 egyed él ebből a fajból, Vietnám területén pedig további 10-20 egyed képviseli ezt a kritikusan veszélyeztetett állatfajt.

Ugyancsak kritikusan veszélyeztetett a szumátrai orrszarvú (Dicerorhinus sumatrensis), amelyből nem egészen 400 egyed él vadon. A veszélyeztetett indiai orrszarvú (Rhinoceros unicornis) vadonbeli egyedszámát kétezerre becsülik a szakemberek, az Afrikában honos keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) pedig 3100-as egyedszámmal is kritikusan veszélyeztetettnek számít.

Az orrszarvúak közül a legnagyobbra növő, és relatíve a leggyakoribb faj a szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum): az Afrikában honos faj becsült egyedszáma tizenkétezerre tehető, természetvédelmi minősítése így „veszélyeztetettség közeli”. Ugyanakkor ez az egyedszám a hatékony természetvédelemnek köszönhető, hiszen száz esztendővel ezelőtt csak néhány tucat élt ebből az állatfajból.

Sajnos a szélesszájú orrszarvúak északi alfaja (Ceratotherium simum cottoni) annyira megritkult, hogy vadon már csak 3 (!) állat él a Kongói Demokratikus Köztársaság területén, 8 további egyed pedig egy csehországi, illetve egy USA-beli állatkert lakója. Az alfaj megmentéséhez a természetes szaporulat valószínűleg nem lenne elegendő, így az északi szélesszájú orrszarvúak megmentésében a mesterséges termékenyítés tűnik az egyetlen lehetőségnek.

A budapesti orrszarvú termékenyítés főbb állomásai

  • 2001. szeptember – a berlini Állatkerti és Vadállatkutató Intézet (IZW) orrszarvú-programja keretében együttműködés kezdődik az IZW szaporodásbiológiai munkacsoportja és az Állatkert állatorvosai között, Lulu mesterséges termékenyítése érdekében;

  • 2004. április 6. – Lulu első sikeres mesterséges termékenyítése;

  • 2005. augusztus 9. – Lulu első borja, Ada – egy az ellés napján bekövetkező, kivédhetetlen komplikáció miatt – halva születik;

  • 2005. szeptember 8. – Lulu újbóli, ismét sikeres mesterséges termékenyítése;

  • 2007. január 23. – 16 hónap és 11 nap elteltével 17:55-kor megszületik az 58 kg-os Layla, a világ első mesterséges úton fogant, és egészségesen világra jött orrszarvúborja;

  • 2007. június 14. – Lulu újabb sikeres termékenyítése.

    A mesterséges termékenyítés technikája

    A mesterséges termékenyítés, vagy inszeminálás lényege, hogy a hím állat szaporító anyagát (sperma, mag) mesterségesen juttatják be az anyaállat testébe, orrszarvúak esetében közvetlenül a méhbe. A két ivarsejt találkozása és összeolvasása, a tulajdonképpeni megtermékenyítés azonban természetes folyamatként megy végbe, ellentétben a mesterséges megtermékenyítéssel, ahol mindez az anyaállat testén kívül, „lombikban” történik.

    A termékenyítéshez szükséges szaporítóanyagot a hím állattól altatásban, egy elektroejakulátor nevű eszköz segítségével veszik le. z így nyert anyagot a mostani termékenyítés esetében három éven át mélyfagyasztott állapotban, –196 °C-on tartósították. A felolvasztás után először meg kellett vizsgálni a szaporítóanyag állapotát, amely kielégítőnek bizonyult.

    Az anyaállat testébe való bejuttatást szintén altatásban végzik a szakemberek. A mesterséges termékenyítésnél nagyon fontos az időzítés, hiszen a nőstény ivari ciklusán belül akkor kell megtörténnie, amikor az állat a leginkább fogamzóképes. Ezt előzetes vizsgálatok során, a petefészekben képződő ún. Graaf-tüsző mérete alapján határozzák meg a szakemberek. A szaporító anyag bejuttatására egy speciális, hajlékony katétert használnak, amellyel a hímivarsejteket közvetlenül a méhszarvba tudják juttatni.

    Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert
    Fotó:Bagosi Zoltán

    Kapcsolódó cikkeink:

  • Négyszáz kilós a kis orrszarvú
  • Képgaléria a háromnapos orrszarvú bébiről
  • Világszenzáció a budapesti állatkertben
  • Az első mozgókép vadon élő borneói orrszarvúról
  • Miért görbe az orrszarvú tülke?

  • Hozzászólások

    A cél továbbra is a 2024-es holdra szállás

    A cél továbbra is a 2024-es holdra szállás

    Az Artemis-program keretében a NASA több mint 50 év után juttatna ismét embert az égitestre.

    Különleges fényjelenség egy üstökösön

    Különleges fényjelenség egy üstökösön

    Az égitesten a fényjelenség egészen máshogy alakul ki, mint a Földön.

    Így működik a növények hőmérséklet-érzékelése

    Így működik a növények hőmérséklet-érzékelése

    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak részvételével fedezték fel magyar tudósok, hogy a növényekben a tél közeledte beindít egy speciális hőmérséklet-érzékelési mechanizmust.

    Megszülettek az első lombikborjak Magyarországon

    Megszülettek az első lombikborjak Magyarországon

    Országosan egyedülálló tudományos sikert értek el a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának munkatársai.

    Magyar kutatók vizsgálták az eddig ismert legellenállóbb vírust

    Magyar kutatók vizsgálták az eddig ismert legellenállóbb vírust

    A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni.

    National Geographic 2020. szeptemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket