Vilhelmina, Januáriusz, Dorián2020. szeptember 19., szombat
Tudomány

Hogyan változtatták meg a Galapagos-szigetek a világot ?

2008.07.23.Admin
National Geographic Magyarország

A Galapagos-szigetek számtalan ritka helyi állatfajnak adnak otthont. A csendes-óceáni vulkanikus eredetű szigetcsoport szolgált bizonyítékként a 19. században Charles Darwin számára az evolúció elméletének alátámasztására.

Darwin már évekkel a szigetcsoporta érkezése előtt kigondolta a természetes kiválasztódás folyamatának alapelveit, de szilárdnak tűnő bizonyítékokat csak a Galapagoson talált furcsa állatsereglet szolgáltatott számára. Darwin elmélete mérföldkőnek számít a biológia történetében, bár az általa kidolgozott teóriia a mai napig viták tárgya.

Charles Darwin, a fiatal brit természettudós 1835-ben érkezett meg az Ecuadorhoz tartozó szigetcsoport San Cristobal szigetére. Az éghajlatot pokolian forrónak találta, de nagyon elcsodálkozott az ismeretlen, embertől nem félő állatok láttán. A szigetek ugyanis annyira távol estek a civilizációtól, hogy az emberkerülés sem fejlődött ki az ottani állatvilág egyedeiben. Az európaiak egyébként 1525-ben fedezték fel a szigeteket, de ezt követően még 300 évig nem háborgatták a már évezredek óta külön úton fejlődő faunát. Mivel a szigetcsoport kb. 500 mérföld távolságban fekszik a latin-amerikai kontinenstől, az állatfajok ehhez az elszigetelt környezethez adptálódtak. Még az egyes szigetek élővilágának összehasonlítása is nagy különbségeket mutat.

A galapagosi óriásteknősök testmérete Darwin szerint azért nőtt meg rendkiívüli mértékben, mert nem fenyegették őket ragadozók, akik elől az elrejtőzést szolgálta volna a kisebb méret. Darwin figyelmét nem csupán a teknősök ragadták meg (akiket nemcsak megfigyelt, hanem meg is kóstolt), hanem az iguanák, az oroszlánfókák és elsősorban a madárfajok hatalmas gazdagsága. A szigetek madárvilágának 85 százaléka őshonos fajokhoz tartozik, amelyek sehol másutt nem találhatóak meg.

Darwin a legalaposabban a galapagosi pintyféléket tanulmányozta. A szigetcsoporton 31-féle pintyfaj él, legtöbbjüket csak a csőrük mérete és alakja alpján lehet megkülönböztetni. A különböző csörformák Darwin elmélete szerint a különféle táplálékforrásokhoz való hozzáféréstől függöen alakultak ki. A galapagosi pintyfajok között vannak harkályként táplálkozó változatok, akadnak a rovarokat fadarabokkal kipiszkálók, sőt vannak olyan fajok is, amelyek az óriásteknősök páncélján élő rovarokat fogyasztják.

A széles körben elterjedt vélekedéssel ellentétben Darwin nem a Galapagos-szigeteken eltöltött öt hét alatt fogalmazta meg az evolúció teóriáját. Valójában négy év gondolkodást és más tudósokkal való konzultációkat követően, 1839-ben állt elő nyilvánosan a természetes kiválasztódásnak nevezett elmélettel. Darwin szerint minden életképes faj azáltal maradt fenn, hogy az ősei sikeresen adaptálódtak környezetükhöz. Az az elgondolás, hogy a törzsfejlődés a primitíveebb fajoktól a bonyolultabbak felé mutat, a 18. század vége óta már nem számított újdonságnak. Azonban Darwin munkásságát megelőzően az evolúció „hogyanja”, vagyis a fejlődés konkrét példákon való illusztrálása még hiányzott. A természetes kiválasztódás elmélete pótolta ezt a hiányosságot. Darwin fogalmazta meg azt a maga korában eretneknek tűnő gondolatot, hogy galapagosi megfigyelései a Föld minden fajára alkalmazhatóak, köztük az emberre is. Ezután még húsz év telt el A fajok eredete című korszakalkotó munkájának 1859-es kiadásáig.

D. F.

Hozzászólások

A pingvinek eredetéről vallanak Új-Zéland kövületei

A pingvinek eredetéről vallanak Új-Zéland kövületei

Új-Zéland körül a tengerek hemzsegnek az élettől, ezért a szigetország a tengeri madarak sokszínűségével is kitűnik más területek közül. Vajon mióta van ez így?

Európa elindította az aszteroidabecsapódás elleni védőrendszer kiépítését

Európa elindította az aszteroidabecsapódás elleni védőrendszer kiépítését

Az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) megkezdte a munkát az első olyan bolygóvédelmi rendszer kiépítésén, amely aszteroidabecsapódásoktól hivatott oltalmazni a Földet.

Hogyan hatnak a bélbaktériumok a testtömegre?

Hogyan hatnak a bélbaktériumok a testtömegre?

A beleinkben élő rengeteg mikroba (bélmikrobiom) élettani szerepét még csak most kezdjük kapiskálni.

Gombából készítettek koporsót

Gombából készítettek koporsót

A holland feltaláló fejlesztésével a holttestek is komposzttá alakíthatóak.

A lösz lehetett a korai civilizációk alapja

A lösz lehetett a korai civilizációk alapja

Úgy tűnik, az üledék kulcsszerepet játszott a Földközi-tenger keleti partvidékén kialakult korai civilizációk életében.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket