Eleonóra, Zelmira, Péter2019. február 21., csütörtök
Tudomány

Kína rejtélyes múmiái 1. rész

2009.06.23.Admin
National Geographic Magyarország

Múmiák, akik európai emberekre hasonlítanak, ám Kínában találták őket. Ez a felfedezés megváltoztathatja a történelmet. Vajon a nyugati ember több mint 3000 évvel Marco Polo előtt eljutott Kínába?

Kína nyugati, sivatagos területét mítoszok és legendák övezik. Ősi kínai szövegek az ország nyugati peremén élő furcsa népekről számolnak be. A történetetekben a legvadabb képzeletek kapnak szárnyra. Egy népcsoport, akiknek vörös hajuk és kék szemük van. Ezeket a történeteket számos szakértő érdektelennek és a fantázia szüleményének tartotta egészen egy váratlan találkozásig.

1988-ban az amerikai Victor Mair, az ősi kínai szövegek szakértője Kína hátországába utazott egy vidéki múzeumba. Az utazás egy életre szóló felfedezéssé vált.

„Teljesen felkészületlenül értek az aznap látottak. Azt hittem, hogy csak edényekkel, szerszámokkal és a többi szokásos múzeumi tárggyal találkozom majd. Egy múmiákkal teli szobába léptem be. Megrendítő és magával ragadó élmény volt. Az arcuk állapota alapján, mintha nemrég hunytak volna el. A múzeum szerint azonban több ezer évesek voltak. Volt egy múmia, amitől nem tudtam elszakadni. Hosszasan néztem a szemeit, és ha jól emlékszem, el is sírtam magam. Azt hiszem arra gondoltam, hogy az ott a testvérem, vagyis egy 3000 éves ember, aki a testvéremre hasonlít – emlékszik vissza az első találkozásra Mair.

Ezek az egykor élt emberek nem hagytak maguk után épületeket, írásos emlékeket, csak a holttestüket. És egy jó állapotban megmaradt leletgyűjteményt. A kutatóknak a régészeti feljegyzések mélyére és – a 21. századi molekulárbiológiai módszerek segítségével – magukba a holttestekbe is bele kellett tekinteniük.

Modern kutatások
A leletek vizsgálatakor a tudósok meglepő felfedezésekre jutottak. Olyan technológiák és találmányok kerültek elő, amelyek akkor talán még ismeretlenek voltak a kínaiak számára. Ilyen volt a kerék, a bronz és a gyapjúszövet. Ezek a nyomok arra utalnak, hogy nem Kínából, hanem máshonnan származnak.

A Chercheni Embernek hívott múmia a világ legrégebbi ismert nadrágját viseli. Ruházatuk, a csizmáik, az öveik, és a díszes szalagjaik részleteiben a származásukra utaló nyomok rejlenek. A kutatók rábukkannak egy nyilvánvaló motívumra, a skótkockás mintára. Ezt a technikát egyértelműen európainak tartják. Hasonló darabokat találtak ennek a korszaknak a környékén Németország, Ausztria és Skandinávia területén is. Vajon ezek a Kínában fellelt múmiák egy elveszett európai néphez tartoznak? Az igazság nem ennyire egyszerű.

 Az öltözékek európai eredetre vallanak

Az öltözékek európai eredetre vallanak

Első alkalommal körülbelül 4000 évvel ezelőtt jutottak el emberek ebbe a medencébe. Az egyik legöregebb múmia, amely az ideérkezésük idejéből származik, a Loulan szépe nevet kapta, bár ahhoz egy régész szemére van szükség, hogy megértsük, miért hívják így.

Textilszálak
A textíliák sokféle információt szolgáltatnak az emberekről, arról, hogy kik voltak ők, miként éltek, és hogyan kapcsolódnak más történelem előtti kultúrákhoz. Bár a ruházat európai gyökerekre utal, a pusztán divatra alapozott ítéletek nem meggyőzőek. A tudósoknak a szálakat kellett megvizsgálniuk, hogy pontos válaszokat kapjanak. A mikroszkóp alatt a dolog egyértelművé vált: a szálak gyapjúból készültek. A gyapjú birkáktól és kecskéktől származik. Ez az egyik legkorábbi régészeti bizonyíték a gyapjú felhasználására a régióban.

A feltételezések szerint a birkapásztorkodás 6000 évvel ezelőtt a Tarim-medencétől 3000 kilométerre nyugatabbra lévő területen, a mai Közel Keleten bukkant fel. A tarimi múmiák idején már az egész Közel-Keleten elterjedt, és Európa nyugati részéig is eljutott. A bizonyítékok alapján a ruha nem kínai volt, és anyaga nyugatabbi területekről származott.

Bronz
A kutatók a múmiák körül bronzleleteket is felfedeztek. A bronz két fém, a réz és az ón ötvözete. Manapság mindennaposnak számít, de a saját idejében az emberiség egyik nagy találmánya volt. Elsőként időszámításunk előtt 3500 körül, az ősi Mezopotámiában használhatták. A forradalmi technológia új eszközöknek és fegyvereknek nyitott utat. A múmiák időszámításunk előtt 1800-ból valók, és bronz van náluk; mindez azelőtt, hogy Kínába került volna. A bronz a túlélés kulcsát jelenthette ebben a környezetben.

Ló és a Szibériai kapcsolat
A leletek között van egy múmia, ami a Chercheni emberként ismeretes. Feltűnően jó állapota egyedülállóvá teszi őt az itteni és a világ többi múmiája között is. A Chercheni ember időszámításunk előtt kb 1000 évvel ezelőtt élt. Közel két méter magas, világos hajú és bőrű külsejük kísértetiesen emlékeztet a korai kínai szövegek által említett titokzatos nyugati emberekre. A Chercheni Ember élénk színű köntöst és a világ legrégebbi nadrágját viselte. Egy nyerget találtak a sírjában. A közelében egy ló koponyáját és patáit.

 A Chercheni ember

A Chercheni ember

A Pontic sztyeppe nevű területen (Botaji kultúra) 5500 évvel ezelőtt elsőként háziasították a lovat. Ez a lépés olyan mértékben forradalmasította és alakította át a világot, mint a repülőgép. A lovak felgyorsították a dolgokat. A ló lehetővé teszi a kapcsolatot a Tarim-medencén túli világgal, a kapcsolatot Kínával.

4000 kilométerrel arrébb a kutatók egy újabb nyomra bukkantak. Az oroszországi Szentpétervárban a híres Ermitázs Múzeum számos, a világ számára ismert művészeti alkotásnak ad otthont. Vannak azonban kevésbé ismert termei is. Ezeknek a termek olyan munkákat rejtenek, amelyek sokkal inkább a régészeket érdeklik és nem a műkedvelőket: egy másik múmiát. Erre a leletre Szibériában, Pazyryk területen, a tarimi emberektől 1000 kilométerre északra bukkantak rá. Ő sztyeppei nomád férfi volt. A szakértők könnyen felfedezik a Tarim medence múmiáival való szoros kapcsolatot. Szekere volt, amelyet küllős kerékkel szereltek fel. A szőnyegek ugyanolyan bonyolult szövési technikával készültek, mint déli szomszédainál. Egy teljesen felnyergelt, mumifikálódott ló fekszik mellette. A pazyryk törzs vezetője a tarimi nép létezésének vége felé élt. Mégis, a nála lévő tárgyak megmunkálásuk alapján gyanúsan hasonlítanak az 1000 kilométerre lévő Tarim-medencében találtakéhoz. A régészeti bizonyítékok által kirajzolódó térkép egyre kuszábbá vált. Európai kinézetű gyapjú textíliák, bronz, amely eredetileg Mezopotámiából származik, továbbá a ló, amit a Pontic sztyeppén háziasítottak. Mindez egy olyan néphez tartozik, amelynek létezéséről a közelmúltig semmit sem tudtunk.

2003-ban rábukkantak egy új múmiára, aki mellett számos szokatlan tárgyat találtak: hangszereket, csengőket, pálcákat. A férfi a Yanghai Sámán nevet kapta, aki az i. e. 8. század környékén élt. Ez az utolsó fejezete a tarimi nép létezésének. A sámánnál a vizsgálatok szerint marihuána volt, amelyet minden bizonnyal elszívott, és transzba esett tőle. A sámánon talán a legfigyelemreméltóbb dolog a sapkáját díszítő porceláncsigák. Ilyenek több, mint 1600 kilométerre délre, az Indiai óceánban találhatók. Ez egy újabb távoli hely a térképen, amely szintén felkerült a listára:

A Channel ajánlata: Kína rejtélyes múmiái
Lehet, hogy négy nyugat-kínai rejtélyes múmia teljesen átírja az emberiség jelenleg elfogadott őstörténetét? A Tarim-medencében megtalált, fosszilizálódott holttestek korát a szakemberek 2400 és 4000 év közöttire becsülik, ám különlegességük nem ebben, hanem az európai emberét idéző testi jegyeikben, valamint a mellettük talált, Belső-Ázsiában ez idő tájt még nem használatos eszközökben áll. Vajon kik ők? Honnan jöttek? És milyen szerepük lehetett a korabeli kultúra és technológia régióbeli terjesztésében?
A National Geographic izgalmas dokumentumfilmje június 23-án (kedden) 18 órától tekinthető meg.

A furcsa eredmények a kontinens ellenkező irányaiba mutatnak. Honnan jött hát ez a népcsoport? A kérdésre a végső választ csak a DNS vizsgálat adhatja meg. Erről a kutatási irányról, illetve a leletek tudománytól független, politikai vetületéről olvashat a cikksorozat 2. részében.

A cikk folytatása itt olvasható.

Hozzászólások

Zsákállatok segíthetnek felmérni az óceánok műanyagszennyezettségét

Zsákállatok segíthetnek felmérni az óceánok műanyagszennyezettségét

Egy apró, mindössze tenyérméretű tengeri állat segíthet felmérni az óceánok műanyagszennyezettségének mértékét.

Sok országban a század végére legyőzhetjük a méhnyakrákot

Sok országban a század végére legyőzhetjük a méhnyakrákot

Ausztrália lett az első ország, ahol sikerült felszámolni a betegséget, egy új tanulmány szerint pedig 2100-ra a világ nagy részéről kiszorítható a méhnyakrák.

A tudományos alapkutatások hasznosulása a hétköznapokban

A tudományos alapkutatások hasznosulása a hétköznapokban

Az alapkutatás esetében gyakran fölmerül a kérdés: Mi ennek a haszna?

Az adatok riasztóak, de szűrővizsgálatokkal megelőzhető a baj

Az adatok riasztóak, de szűrővizsgálatokkal megelőzhető a baj

Ugrásszerűen megnőtt a bőr daganatos elváltozásainak gyakorisága az elmúlt egy évtizedben, ezen belül a legsúlyosabb, a melanoma előfordulása.

Szemünk láttára hullik szét az ég egyik legismertebb csillagcsoportja

Szemünk láttára hullik szét az ég egyik legismertebb csillagcsoportja

A Gaia űrteleszkóp megfigyelései alapján a Tejútrendszer tömegvonzása miatt két irányba indultak meg a Hyadok csillagai.

National Geographic 2019. februári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket