Eufrozina, Kende2020. szeptember 25., péntek
Tudomány

H1N1: új világjárvány?

2009.12.04.Admin
National Geographic Magyarország

Lehet, hogy a zsúfolt tantermeikbe visszaérkező iskolások idén a legfontosabb ismereteiket a H1N1 vírusról, azaz közismert nevén az új influenza kórokozójáról szerzik.

Ez az új vírus már megkerülte a Földet, és kirobbantotta a 21. század első influenza világjárványát. Az igazolt fertőzések és halálesetek száma folyamatosan emelkedik, és a legnagyobb veszély a fiatalokat fenyegeti.

Sertésinfluenza
A legtöbbünk nem tart a szezonális influenzától. Néhány évtizedenként azonban egy gyökeresen új influenza-törzs bukkan fel, éppúgy, mint a sertésinfluenza H1N1 vírusa. A kór általában enyhe lefolyású, de tökéletesen egészséges gyerekeknél is okozott végzetes fertőzést.

Vakcinagyártás
A zűrzavar közepén az Egyesült Államok kormányzata azt a nagyszabású intézkedési tervet tűzte ki maga elé, hogy egy nemzeti oltási kampány keretében kezdetben 45 millió egység, majd újabb 100 millió egység vakcinát adnak be. Nagy-Britannia, Franciaország, az Egyesült Államok és más jóléti államok készleteik céljára tömeges szállítmányokat rendeltek meg az új influenza vakcinából. Egyedül az amerikai Védelmi Minisztérium 2, 7 millió egység oltóanyagot szerzett be a hadsereg számára.

Az oltóanyag-kipróbálásban részt vevő dr. Karen Kotloff úgy véli, hogy nem lehetett késlekedni. Ez a program három fő kérdésre próbált választ kapni. Az egyik, hogy milyen erős legyen az a vakcina, ami optimálisan alkalmazható a különféle korcsoportok oltására. A második kérdés, hogy egy vagy két oltásra van-e szükség, a harmadik pedig, hogy milyen gyorsan alakul ki az immunreakció.

A kísérletekből kiviláglottak a válaszok. A legtöbb egészséges felnőtt számára egyetlen adag új influenza-oltás is elegendő, és az előállított vakcina hatása rendkívül gyorsan kialakul.

Az 1976-os sertésinfluenza-járvány emléke még napjainkban is kísért. Negyvenmillió amerikai állt sorba oltásért, de szövődmények is jelentkeztek. 532 esetben Guillen-Barré szindróma alakult ki. Ez a ritka idegrendszeri kórkép átmeneti vagy elvétve tartós bénuláshoz vezet. Bár a legtöbben végül felépültek, a vakcina körüli viták nem csendesednek el. Azóta ugyanis egyetlen járványt sem észleltek, és az ellenzők megkérdőjelezték a kormány 1976-os elkapkodott oltási kampányát. Bármely szuperinfluenzás válság során gyors és konkrét döntéseket kell hozni, amelyek értékét csak utólag lehet megbecsülni.

Riadó Mexikóban
A mostani sertésinfluenza-járvány 2009 áprilisában kezdődött egy mexikói mezőgazdasági kisvárosban, La Gloriában. Az első igazolt beteg Edgar Hernandez volt. A járványügyi felügyelők rövidesen több száz influenzaszerű tünetre panaszkodó beteget észleltek. Mexikóban járványriadót hirdettek. Az ország húszmilliós fővárosával közölték, hogy készüljön fel a legrosszabbra.

A kormány első intézkedésként megpróbálta meggátolni a vírus terjedését, a járvány azonban futótűzként söpört végig. Négy hét alatt 105 esetet azonosítottak a különböző országokban, köztük az Egyesült Államokban, Kanadában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, sőt, még a távoli Új-Zélandon is. Június tizenegyedikére világjárvánnyá fajult a helyzet.

Az új influenza-járvány új kihívásokkal szembesítette az egészségügyi szakembereket. A legtöbb influenzavírus két genetikai elem kombinációját tartalmazza. A H1N1 azonban négy ilyen elemből áll. Ezek közül kettő a sertésinfluenza; egy a madárinfluenza és egy a humán influenzavírus génjeit képviseli. Ezzel a teljesen új kombinációval korábban még soha nem találkoztak. Bár az első igazolt eseteket Mexikóban észlelték, a kutatók még mindig nem biztosak abban, hogy honnan származik a vírus.

A Channel ajánlata: Sertésinfluenza – egy új világjárvány?
A H1N1 vírus 2009 második felére valóságos világjárvánnyá nőtte ki magát. A kutatók szerint „hihetetlen sebességgel” terjed, és a krónikus betegek mellett elsősorban a fiatalokra jelent veszélyt. 1918-ban a spanyolnátha százmillió áldozatot követelt világszerte. Annak érdekében, hogy az új influenza ne válhasson ilyen hatékony gyilkossá, a szakemberek természetesen már javában dolgoznak az új H1N1-vakcinán. Mindazonáltal a legutóbbi sertésinfluenza járvány még nincsen elég távol ahhoz, hogy a szakemberek ne emlékezzenek rá: 33 évvel ezelőtt az akkori oltás több bajt okozott az Egyesült Államokban, mint maga a vírus… Mi tehát a teendő? A film egy fiktív női beteg, a „nulladik páciens” példáján mutatja be az új vírus kifejlődését, mutációjat és globális pandémiává válását.

Mikor látható? December 6-án (casárnap) 21 órakor.

A vírus eredete
A legtöbb vagy talán az összes influenzavírus építőelemei évszázadokkal ezelőtt Kínában alakultak ki. Amikor Dél-Kínában úgy négy és félezer évvel ezelőtt háziasították a kacsát, nem történt más, minthogy a természetben jelenlévő vírusok bekerültek a háztáji gazdaságokba. Az influenzavírus-törzsek általában vízimadarakban keletkeznek, de amikor az emberek, a szárnyasok és a többi háziállat viszonylagos közelségben élnek, a vírusok egyik fajról a másikra is átkerülhetnek. Az elmúlt száz évben pedig robbanásszerűen megnőtt a Föld népessége, valamint a baromfi- és a háziállatállomány létszáma is. Minél inkább a közelségükben élünk, annál valószínűbb, hogy a betegséget is elkapjuk tőlük. Mivel egyre nő a népesség és egyre több szárnyastelepet létesítenek, egyre valószínűbb, hogy kialakul, felbukkan és elterjed egy új pandémiás vírus.

A genetikai különbségek miatt az influenzatörzsek csak ritkán terjednek át egyik fajról a másikra. Gyakran egy hordozóra van szükségük ahhoz, hogy áthidalják e fajok közti szakadékot. A természetben előforduló, potenciális hordozók például a sertések, bennük ugyanis a humán- és a madárinfluenza-vírusok egyaránt előfordulhatnak.

Világjárvány kialakulása
Képzeljünk el egy lehetséges forgatókönyvet arra vonatkozólag, hogy hogyan alakulhat ki mutáció révén egy új szupervírus, és ez hogyan robbanthat ki egy világjárványt. Tételezzük fel, hogy a madárinfluenza-vírust tartalmazó csirkeürüléktől megfertőződik egy olyan sertés, mely egyidejűleg már egy farmertől származó, humán influenzatörzset is hordoz. A sertés szervezetén belül a kétféle vírus „egyesülve” egy képzeletbeli új, gyilkos hibriddé alakulhat át. A sertésekben és az emberekben a nyálkahártyák képezik a fertőzések elleni védekezés elsődleges vonalát.

Most juttassuk el ezt a hibridvírust egy sűrűn lakott nagyváros egy tetszés szerinti pontjára! Amikor a hentes feldarabolja a sertéshúst, az állat vérében és szöveteiben rejtőző vírusok szétfröccsennek a levegőbe. Vajon ezek az emberek lesznek az új influenza első áldozatai? Erre a kérdésre talán soha nem kapunk választ. A pandémiákat csak ritkán lehet visszakövetni az állatról emberre terjedő fertőzés első állomásáig. A kórházi betegnyilvántartásoknak és a légitársaságok utaslistáinak köszönhetően viszont rendszerint azonosítani tudjuk a nulladik beteget; azt az embert, akiről majd városról városra, országról-országra terjed el a betegség.

Annak érdekében, hogy jobban megértsük a tudományos hátterét, hogy miként lesz a kezdeti járványból pandémia, feltételezett fertőzőforrásunk nyomába szegődünk. Alig pár órával azután, hogy megfertőződött, anélkül, hogy tudatában lenne, máris terjeszti a hipotetikus vírust. Két faktor segítségével jósolhatjuk meg, hogy egy új influenzavírus mennyire súlyos megbetegedést képes okozni. Először, hogy milyen mértékben károsítja a szervezet immunrendszerét; másodszor pedig, hogy milyen könnyen képes terjedni.

Hivatalosan akkor következik be a pandémia, amikor a vírus a világ két vagy több területén elterjed az emberek között. A széles tömegeket sújtó influenza-pandémiák néhány évtizedenként óraműpontossággal bekövetkeznek.

Folytatjuk…

Hozzászólások

Íme az első magyarországi dinoszaurusztojás

Íme az első magyarországi dinoszaurusztojás

Két magyar kutatócsoport munkájának együttes eredményeként nemcsak egy ritka fosszíliával lettünk gazdagabbak, de a madárszerű dinoszauruszok európai elterjedéséről alkotott kép is megváltozhat.

Bányászok találtak rá egy ősi becsapódási kráterre

Bányászok találtak rá egy ősi becsapódási kráterre

A hatalmas meteoirittöbb tíz- vagy százmillió évvel ezelőtt csapódhatott be a mai Ausztrália területén.

A vártnál is érdekesebb lehet az Enceladus

A vártnál is érdekesebb lehet az Enceladus

A Szaturnusz hatodik legnagyobb holdja évek óta foglalkoztatja a szakértőket.

Hogyan kerülhettek a Vesta darabjai egy másik aszteroidára?

Hogyan kerülhettek a Vesta darabjai egy másik aszteroidára?

Úgy tűnik, az objektum egyes sziklái valahogy a Bennun kötöttek ki.

A cél továbbra is a 2024-es holdra szállás

A cél továbbra is a 2024-es holdra szállás

Az Artemis-program keretében a NASA több mint 50 év után juttatna ismét embert az égitestre.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket