Mihály, Gábor, Rafael Mirabella2020. szeptember 29., kedd
Tudomány

Óriási dinoszaurusz-evő krokodilok a krétából

2010.03.31.Admin
National Geographic Magyarország

Sziklakeménységűre szilárdult ürüléknyomok és furcsán átharapott csontok segítenek a valaha élt legnagyobb krokodilok egyikének azonosításában – jelentették be a kutatók.

A bizonyítékok arra mutatnak, hogy a limuzin-hosszúságú Deinosuchus – a „szörnyűséges krokodil” – valószínűleg a sekély vizekben portyázott, és saját méretével megegyező nagyságú dinoszauruszokra vadászott.

A paleontológusok a napokban jelentették be kutatásaik eredményét, miután a mintegy 79 millió éves megkövült ürülékdarabokat, a koprolithokat kielemezték. A lelet nagy valószínűséggel az első ismert állati ürülék, amely a Deinosuchustól származik. A felfedezés lehetővé teszi, hogy bepillantást nyerjünk az Egyesült Államok és Mexikó területén valaha élt óriás krokodilok életébe.

Az elmúlt években a Georgia folyó mellett fellelt ürülékmaradványban homokot és kagylófosszíliákat is találtak, ami a kutatók szerint arra utal, hogy a krokodil kedvelte a tölcsértorkolatokat, ahol valószínűleg tengeri teknősökkel táplálkozott. Samantha Harrel, a georgiai Colombus Egyetem végzős hallgatója március 17-én publikálta kutatásának eredményeit, amely szerint a georgiai Deinosuchus nagy valószínűséggel csúcsragadozó volt ebben a régióban.

Az őslénykutató csoport megkövesedett cápafogakat is talált a koprolith külsejébe ágyazódva. Mivel a fogból nem állapítható meg, hogy megemésztették-e vagy sem, a csapat úgy véli, hogy a fogat egy cápa akkor hagyhatta hátra, amikor a <Í>Deinosuchus ürülékében kutatott élelem után. A kutatók az ürülékmaradványban egyáltalán nem találtak csontokat vagy más, meg nem emésztett állati részeket.

“Ez tulajdonképpen jó hír, mert mind az ősi, mind a mai krokodilnak olyan a gyomornedve, ami megemészti a csontot, szarvat, fogakat és minden mást, ezért megerősíti, hogy a lelet a krokodiltól származik” – mondta el Harrel.

Krokodilok a dinoszauruszok ellen
„A Deinosuchus nagy valószínűséggel találkozhatott kevésbé könnyen elejthető zsákmány állatokkal is, mint például nagy testű dinoszauruszokkal. Erre a régebbi harapásnyom-leletből lehet következtetni” – jelentette be David R. Schwimmer, a Columus Egyetem paleontológusa.

A Deinosuchus fogának a zsákmány csontjaiban látható lenyomata elárulja, milyen gigászi küzdelem zajlott a 9 méter hosszú krokodil és a dinoszauruszok között, amelyek között a T. rex rokona, az Allalachiosaurus montgomeriensis és az Albertosaurus is ott lehetett.

„Az egyik maradványból látszik, hogy a csont begyógyult, ami azt jelenti, hogy az állat túlélte a támadást” – mondta Schwimmer. „Ez azt bizonyítja, hogy legalább egy példány nyilvánvalóan ragadozó volt, nem pedig dögevő” – tette hozzá.

Schwimmer először furcsa, gödrös, tojás formájú bemélyedést figyelt meg a Georgiai tengeri teknősmaradványokon. Később hasonló nyomokat fedezett fel a Texasi Big Bend Nemzeti Parkban és a New Jersey Állami Múzeumban kiállított dinoszaurusz-csontokon.

„Ezeket a harapásokat nagyon erős állkapocs és rengeteg fog okozta. Nagyon valószínű, hogy ettől a méretes, tompa-fogú őskrokodiltól származtak – jelentette ki a szakember, hozzátéve, hogy nem ismer más ősállatot, ami ezeket a tompa harapásnyomokat okozhatta volna.

Durva vadász
Stephani Drumheller, , az Iowai Egyetem doktorandusza az őskrokodil-harapások szakértője szerint ezek a fognyomok azonban csak egy részét támasztják alá a tényeknek.

„A mai krokodilfélék – krokodilok, alligátorok, stb. – inkább egyben lenyelik a kisebb zsákmányt, a nagyobbakat pedig falatnyi méretű darabokra szedik, kevés nyomot hagyva hátra. Ebből arra következtetünk, hogy az óriáskrokodilok, mint pl. a Deinosuchus még pusztítóbb étkezési szokásokra lehettek képesek” – tájékoztatott.

 A <i>Deinosuchus</i> hirtelen támad áldozatára – itt éppen egy méretes <i>Albertosaurus</i>ra (Forrás. National Geographic)” /></p><p class= A Deinosuchus hirtelen támad áldozatára – itt éppen egy méretes Albertosaurusra (Forrás. National Geographic)

A létező harapásnyom-maradványok miatt felmerülhet bennünk a kérdés: miért vesztegette energiáját teknősökre egy olyan krokodil, amelyik le tudott teperni egy hatalmas, húsos dinoszauruszt is? A válasz az élőhely. A mai krokodilok, mindenre vadásznak, ami a területükön fellelhető. Ugyanez a tényező határozta meg azt, hogy a Deinosuchus éppen teknősöket, dinoszauruszokat vagy egyéb zsákmányállatokat fogyasztott.

Nem tartottak ki sokáig?
„Az Észak-Amerikai születésű Deinosuchus szintén megerősíti azt a tényt, hogy az óriáskrokodilok különböző helyekről származnak, és különböző időben éltek” – vélekedett Paul Sereno, a 110 millió éves Sarcosuchus imperator – más néven a nigeri szuper krokodil – felfedezője, a chicagói Egyetem őslénykutatója.

A kréta időszak vége előtt élt Deinosuchus közelebbi rokonságban állt a mai krokodillal, mint a szuperkrokodillal, és máris az ismeretlenbe tűnik. Mi történhetett velük?

Sereno kifejtette, hogy egy kifejlett hím krokodil valószínűleg több mérföldnyi folyó menti területet tartott ellenőrzése alatt, hogy elegendő zsákmányt szerezhessen. A távolság kényszere tartotta a populációt alacsony szinten – ezért volt sebezhető az óriáskrokodil és ezért halhatott ki, amikor megváltoztak a környezeti feltételek.

„Úgy tűnik, hogy az óriás krokodilok számára kialakuló megfelelő körülmények nem álltak fent sokáig” – vélekedett Sereno.

Kapcsolódó cikk:
Három új őskrokodilfaj lelete került elő Afrikából

Hozzászólások

Tudatosságra utaló nyomokat találtak a varjak agyában

Tudatosságra utaló nyomokat találtak a varjak agyában

Úgy tűnik, a szubjektív érzékelés nemcsak a főemlősökre, hanem bizonyos madarakra is jellemző.

Ezek a fák adnak nagyobb védelmet a káros UV-sugárzás ellen

Ezek a fák adnak nagyobb védelmet a káros UV-sugárzás ellen

A korai juhar vagy más néven platánlevelű juhar (Acer platanoides) nyújtja a legnagyobb védelmet az emberek számára a Napból érkező ultraibolya sugárzás káros hatásaival szemben - olvasható az MTI weboldalán.

A biológiai sokféleségről szóló ismereteink alapkövei

A biológiai sokféleségről szóló ismereteink alapkövei

Meséljen egy kicsit a karrierjéről! Mikor kezdett el

Sarki fény árulkodik a Titanic tragédiájáról

Sarki fény árulkodik a Titanic tragédiájáról

A visszaemlékezések alapján a baleset éjszakáján különösen látványos volt a sarki fény.

Szekvenálták Fleming eredeti penicillintermelő gombáinak genomját

Szekvenálták Fleming eredeti penicillintermelő gombáinak genomját

Alexander Fleming forradalmasította az orvostudományt, és leírhatatlanul sok ember életét mentette meg a baktériumölő penicillin, véletlennek köszönhető, felfedezésével.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket