Edit, Ciprián2019. szeptember 16., hétfő
Tudomány

A műanyag

National Geographic Magyarország

Idegenkedünk a műanyagtáskától, és nem is vesszük észre, hogy hétköznapi tárgyaink nagy része műanyagból készül. Szeretjük vagy nem, jelen van mindennapjainkban.

Fotó: dreamstime

A neve azt a képzetet kelti, hogy nem valódi anyaggal van dolgunk, pedig a „műszaki anyag”  összevonásából keletkezett „műanyag” szónak semmi köze nincs a nem igazi dolgokhoz.

A polimerek lehetnek természetes eredetűek (például a fa, a bőr, a kaucsuk a fehérje), vagy a természetben nem előforduló, mesterségesen létrehozott vegyületekből szintetizált polimerek. Ez utóbbiakat nevezzük műanyagoknak.

A műanyagok térhódítása látványosan nő, és ennek a kőolaj-kitermelés csökkenése sem szabhat gátat. Szakemberek úgy tartják, hogy a polimer korszak határán állunk. Czigány Tibor professzor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánja, a Polimertechnika Tanszék vezetője a környezetvédők aggályaira a következőképpen reagál: „A műanyagipar rendkívül dinamikusan fejlődő iparág, a műanyagok folyamatos innovációja hihetetlen távlatokat nyit az emberiség előtt, elég csak végiggondolni egy napunkat: kezdjük egy reggeli fogmosással, ruházatunk összetételének átvizsgálásával, tudatosítsuk magunkban, hogy a közlekedésre használt járművünkbe több ezer műanyagalkatrészt építettek be, vagy gondoljunk okostelefonjainkra, számítógépünkre. Megtalálható a műanyag a gyógyászatban, energetikában és a szerteágazó műszaki alkalmazásokban. Talán ez a legtöbbet használt, ugyanakkor legtöbbet támadott műszaki anyag, ami észrevétlenül és nélkülözhetetlenül kíséri végig életünket, vagyis a fenntartható fejlődés nem a műanyagnélküli világ felé tart. A mesterséges polimerek fejlődési irányának csak az emberi fantázia szab határt. Igaz az, hogy ma gyakorlatilag bármiből tudunk műanyagot előállítani, tanszékünkön számos kísérletet folytatunk ez irányban. Kutatásunk fő témája a környezetben lebomló polimerek. Sokakban kevésbé tudatosult még, hogy a ma használt műanyagok minősége hihetetlenül széles skálán mozog: a gyógyászatban, a haditechnika, vagy az űrhajózás területén használt polimerek ára például már az arany árával vetekszik. Bátran kijelentem, hogy műanyag nélkül ma már nem léteznénk, sőt ez az anyagcsalád a fenntartható fejlődés egyik záloga, ezért sem értem azokat a környezetvédőket, akik a műanyagot teszik felelőssé a környezetszennyezésért. A szemetelés nem azonos a környezetszennyezéssel! A műanyagpalack nem hibáztatható azért, mert az ember eldobja. Erős érvet vezetettem be ennek átformálására, az a diák ugyanis nem megy át nálam a vizsgán, aki a PET palackra az eldobható jelzőt használja, mert alapvetés, hogy minden műanyag palack újrahasznosításra vár!” 

 

A BME Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszékén készült reciklált PET mátrixú, grafittal és szén nanocsővel töltött elektromosan vezető bipoláris lemez, hidrogén tüzelőanyag-cellás járműhöz.

Fotó: BME  

Heinz Schratt, az Osztrák Műanyagipari Szövetség elnökének adatai szerint a világ teljes energiafelhasználásának nyolc százalékát nyerjük megújuló energiából, 6 százalékát nukleáris energiából, 25 százalékát adja a gáz, 23-at a szén, az olaj pedig 37 százalékot tesz ki. Kutatási eredményeivel cáfolja, hogy a műanyagipar viharos fejlődése fogyasztaná el a kőolajat, a Föld meg nem újuló nyersanyagát, ugyanis a kitermelt ásványi olaj 80 százalékát füstöljük el fűtéssel, használjuk közlekedésre, és csak 4-6 százalékát fordítjuk műanyaggyártásra.

A műanyag jellemző tulajdonságai mellett (alacsony sűrűség, jó alakíthatóság, kiváló szigetelő képesség) legfontosabb előnye az újrahasznosíthatóság, vagyis mindent meg kell tenni azért, hogy a műanyagból készült termékeket életciklusuk után összegyűjtsük, és újra bekerüljenek a gyártási folyamatba – tájékoztatott Karsai Béla, a Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) elnöke.

Szerinte a műanyag önmagában nem veszélyes és a környezetre sem ártalmas, s még azzal sem vádolható minden polimerfajta, hogy nem bomlik le a természetben, sőt egyeseknél meg lehet tervezni a lebomlás idejét. Az igazi cél azonban, az életciklusukat követő újrahasznosításuk.
Az Európai Unió ELV direktívája pontosan rendelkezik arról, hogy miként és hogyan történjen a járművek esetében az újrahasznosítás. A szigorú előírások szerint 2015-től a ronccsá váló járművek 95 százalékát újra kell hasznosítani: 85 százalékát anyagában, 10 százalékát energetikai formában!
Az MMSZ elnöke így vázolja a műanyagok gyártásának és felhasználásnak jövőjét: “Világunk felgyorsult tempója – amit megkérdőjelezhetően fejlődésnek nevezünk – eredményezi a mértéktelen fogyasztást, a pocsékolást, a termékek életciklusának lerövidülését. Mi is történik valójában? Történeti távlatban, az ipari forradalom kezdetétől végbemenő folyamatok teljesen figyelmen kívül hagyták a természeti törvényeket, és az erőforrásokat nem kímélve generálják a gazdaság növekedését. A fogyasztás és az ipari termelés során keletkező hulladék jelentős része szemétlerakókban vagy szemétégetőkben végzi, továbbra is szennyezve a környezetet. Izgalmas mintát vázoltak fel a probléma megoldására tudósok: úgy tűnik, az eddigi bölcsőtől a sírig szemlélet helyett rá kell venni az embereket a bölcsőtől a bölcsőig szemlélet követésére.

Ennek az elvnek az értelmében az ipar által előállított tárgyaknak hasznos életük van, majd kiselejtezésük után a természetet táplálniuk kell, vagy ha ez nem lehetséges, akkor egy zárt rendszerben kell újrahasznosulniuk. Az emberi tevékenységnek úgy kell hozzájárulnia a környezethez, ahogy azt egy állandóan terebélyesedő fa teszi, folyamatosan segítve az ökoszisztémát, még az után is, hogy elpusztul, elkorhad. A korszerű szakmai felfogás szerint a műanyaggyártóknak is felelősséggel kell végiggondolniuk termékeiknek a gyártást követő életciklusát – ezt azért eddig is megtették -, de a jövőben még nyomatékosabban kell megtervezniük azt is, mire lehet hasznosítani az életciklust követően egy termék valamennyi alkatrészét.  Ezzel a gondolkodással hozhatunk létre egy egészséges körforgást, feltéve, ha ennek megfelelő technológiát alkalmazunk a gyártás folyamán.

Hazánkban teljes mértékű szemléletváltozásra van szükség ahhoz, hogy a tudományos eredmények a gyakorlatban is kifejthessék hatásukat. Az első lépés, hogy értékének megfelelően kell kezelnünk a műanyagot. Miért nincs fémhulladék például az utcákon? Mert a MÉH telepen, pénzt adnak érte. Sok országban a műanyagnak is van értéke. Magyarországon a műanyagok újrahasznosításához való kapacitás még kihasználatlan.

Csak azok az anyagok, termékek fogják a fenntartható fejlődésünket és környezetünk védelmét szolgálni, melyeket már tervezésük során a bölcsőtől, a bölcsőig szemlélet hatja át. Meggyőződésem, hogy a műanyagok, illetve az abból készült termékek ebbe a kategóriába tartoznak” – nyilatkozta bizakodóan Karsai Béla, az MMSZ elnöke.

Forrás: ng.hu

Hozzászólások

Vulkánkitörés okozta a gyönyörű napkeltéket

Vulkánkitörés okozta a gyönyörű napkeltéket

Augusztus végén és szeptember elején az Egyesült Államokban több alkalommal is különös, mély lila árnyalatot öltött a napkelte.

Újabb csillagközi objektumot fedezhettek fel a Naprendszerben

Újabb csillagközi objektumot fedezhettek fel a Naprendszerben

A szakértők az üstökös pályája alapján arra gyanakodnak, hogy az égitest egy idegen csillagrendszerből érkezhetett.

Humboldt, a sokszínű természettudós

Humboldt, a sokszínű természettudós

Alexander von Humboldt 1769. szeptember 14-én Berlinben látta meg a napvilágot, hosszú, eredményes életutat kezdve meg.

Az élővilág vizsgálata közben találták meg a világháborús roncsot

Az élővilág vizsgálata közben találták meg a világháborús roncsot

A hajót egy német tengeralattjáró süllyeszthette el 1940-ben.

Nem csak űrhajósként kell helytállniuk a Hold-misszió tagjainak

Nem csak űrhajósként kell helytállniuk a Hold-misszió tagjainak

Harrison Schmitt, az Apollo-17 legénységének tagja szerint olyan képzést kell biztosítani az asztronautáknak, mellyel maximalizálható a küldetés tudományos értéke.

National Geographic 2019. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket