Gedeon, Johanna2024. március 28., csütörtök
Tudomány

Világunk a hálózatkutató szemével

2015.04.14.Horváth Árpád
National Geographic Magyarország

Miközben hatalmas gondot fordítunk az otthoni számítógépünk védelmére, elképesztő mennyiségű adatot hagyunk magunk után a virtuális világban.

Fotó: Sárosi Zoltán

Mire tudja ezt használni a hálózatkutató? Interjú Kertész János akadémikussal.

Kertész János fizikus, akadémikus, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Széchenyi-díjas professzora. Munkájával, eredményeivel nem egyszer keltett meghökkenést a tudóstársadalomban – először mindjárt akkor, amikor gazdaságfizikával kezdett foglalkozni.

Gazdaságtan és fizika? Van egyáltalán érintkezési felülete ennek a két tudománynak?
Persze, hogy van, gondoljon csak a fizika egyik legfontosabb feladatára: leírni olyan rendszerek viselkedését, amelyek alkotóelemei kölcsönösen hatnak egymásra. Ha az ember egyet hátralép, akkor rájön arra, hogy ez sokkal mélyebb összefüggésekre vezet annál, mint amit pusztán a fizika területén alkalmazni lehet. Így jött létre a kilencvenes években a gazdaságfizika tudományterülete, amely a statisztikus fizika eszközeinek felhasználásával nem atomok vagy testek, hanem a gazdasági szereplők, emberi csoportok, vállalatok viselkedését írja le.

Milyen volt a fogadtatása ennek a vadonatúj tudományágnak?
Volt ellenszél, az kétségtelen. A fizikus kollégák eleinte linkeskedésnek tekintették a munkánkat, a pénzügyi szakemberek pedig gyanakodva figyeltek minket, mondván: mit keresnek itt ezek a kóklerek, akik tájékozatlanok a szakmában és esetleg azt se tudják, mi az a short…

Mi volt a legelső eredményük a gazdaságfizika terén?
A pénzügy világában „stilizált tényeknek” nevezik azokat az összefüggéseket, amelyek minden adathalmazra jellemzők. Ezen a területen mindjárt az elején voltak figyelmet keltő eredményeink. Például matematikai kapcsolatot tártunk fel a részvények tranzakciós mennyisége és a hozzájuk tartozó vállalatok gazdasági ereje között. Az ilyen, korábban nem ismert „stilizált tényeket” aztán fel lehetett használni ahhoz, hogy a kockázat-optimalizációs számításokat biztosabb alapokon lehessen elvégezni.

Ezek szerint önök fizikai számítások révén meg tudják mondani, hogy milyen részvénypakettbe érdemes befektetni?
Ha erre valóban képesek lennénk, akkor két nap alatt összeomlana a tőzsdei rendszer. Mi nem guruk vagyunk, akik megmondják, mikor melyik részvényből mennyit kell venni. Többek között csupán olyan összefüggéseket állapítottunk meg, amelyek segítségével a korábbinál pontosabban lehet leírni, hogy miként fog reagálni a piac a részvényárfolyamok hirtelen változására.

Melyik volt az a jóslatuk, amellyel a legnagyobb megütközést keltették, és amelynek először a legkevesebben hittek?
Általában igyekszem kerülni a jóslat szó használatát, mert a mi tudományos munkánknak nem sok köze van hozzá. A mozi világával kapcsolatos cikkemben azonban ez a szó mégis szerepel. Megjelent egy publikáció, amely a Twitteren folyó „csiripelések” segítségével igyekezett előre jelezni, hogy egy mozifilm mennyi bevételt fog produkálni az első héten. Ez a módszer viszont mindössze néhány nappal „látott előre”, amivel a befektetők nem sokra mennek. Mi ezzel szemben hosszabb távú előrejelzésre törekedtünk, és nem a Twitter, hanem a Wikipédia bejegyzéseit, a közösségen belül lejátszódó folyamatokat figyeltük. Bebizonyosodott, hogy a mi módszerünk hosszabb távon, akár több hónapra előre is elég pontos eredményt hoz. Ez a cikk elég komoly feltűnést keltett.

Ön szerint mennyiben állja meg a helyét az a vád, hogy a 2008-as pénzügyi válságot a fizikusok okozták, mert „agyonbonyolították a folyamatokat”?
Az igaz, hogy a kétezres évekre a pénzügyi világ eszközei már jószerint átláthatatlanul bonyolulttá váltak. Az is igaz, hogy ezeknek az eszközöknek a kifejlesztésében fizikusok is részt vettek. Ugyanakkor a felelősséget vissza kell utasítanom, hiszen ezek a kollégák végrehajtó emberek: azt teszik, amit kérnek tőlük. A felelősöket szerintem inkább másutt kell keresni. Például kormányzati szinteken, ahol olyan közeget teremtettek, amelytől az ingatlanpiac olyanná válhatott, amilyenné lett. És persze az ingatlan- és a pénzpiac főszereplői között, akik a mérhetetlen kapzsiságukban addig hajtották ezeket a folyamatokat, hogy a végén az egész rendszer összeomlott.

Ez azt jelenti, hogy a fizikusnak nincs hatása a folyamatokra, mindössze leírja azokat?
Ez a fizikában igaz, hiszen egy törvényszerűség és az általa leírt folyamat attól nem változik meg, hogy egyszer csak felfedezzük magát a törvényszerűséget. A gazdaságban némiképp más a helyzet. A kutatók, így a fizikusok által feltárt összefüggéseket ugyanis rögtön elkezdik alkalmazni, ami befolyásolja a folyamatokat, és ez végül megváltoztathatja magát az összefüggést is.

A megközelítésük alkalmazható emberek, társadalmi csoportok viselkedésének leírására?
Azt, hogy egy ember egy adott pillanatban éppen hol lesz, elég pontosan meg lehet jósolni. Ehhez mindössze arra van szükség, hogy ismerjük az illető napi rutinját. Sokkal nehezebb a tudatos viselkedési folyamatok előrejelzése. Ebben az irányban is folynak előrehaladott kutatások, léteznek például olyan dinamikai modellek, amelyek segítségével akár pártok, politikai csoportosulások kialakulását, evolúcióját is le lehet írni. Ezen a területen azonban roppant nehéz megbízható adatokhoz jutni,

Milyen ide kapcsolódó kutatásokat végeznek?
A magyar iWiW nagyon sikeres közösségi hálózati szolgáltatás volt több mint négymillió felhasználóval. Időközben – főként a Facebook térhódítása miatt, visszaszorult – aztán meg is szűnt. A rendelkezésünkre bocsátott anonimizált adatok lehetőséget biztosítanak egy ilyenfajta hálózat teljes életciklusának tanulmányozásához. Korábban a konfliktusok kialakulásának, fejlődésének és megoldásának problémáival foglalkoztunk a Wikipédián, egy másik munkánk keretében pedig a társadalmi hálózatok feltérképezésére a telefonhívások adatait használjuk.

Telefonhívások alapján kutatnak? Nem túl ingoványos ez a talaj?
Azt természetesen nem tudjuk, mit mondtak egymásnak az emberek, és nem ismerjük a személyazonosságukat sem, de azt igen, hogy milyen gyakran telefonálnak, milyen hosszan beszélnek, amikor őket hívják, és milyen hosszan, amikor ők kezdeményeznek hívást és a többi. Ennek alapján le tudjuk írni a hálózat szerkezetét, meg tudjuk állapítani, hogy egy bizonyos személy a hálóban milyen helyet foglal el, ki lehet a véleményvezér.

Mire lehet felhasználni ezeket a modelleket?
A kutatók hatalmas szerencséjére ma már az emberek rengeteg, szabadon hozzáférhető adatot közölnek magukról, például a blogokban, a közösségi médiában, nyílt online csoportokban. Ezek alapján az egész társadalmat fel lehet térképezni, sőt, a modelleket akár politikai folyamatok előrejelzésére is fel lehet használni. Az ilyen típusú modellek sok mindenre felhasználhatók, jó és kevésbé jó célokra egyaránt.

Nem érték támadások, mondván, hogy a kutatásaival túl mélyre ás az emberek, a társadalom életében?
Nemcsak a mi munkánkat, hanem ezt az egész kutatási területet sok gyanakvás övezi. Mi kizárólag, jogszerűen hozzáférhető adatokkal, az etikai szabályok betartásával dolgozunk, de ez ettől függetlenül nagyon érzékeny terep. Ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy az információs-kommunikációs technika gyökeresen megváltoztatja a világunkat, és hatással van a személyiségi jogokra is. Rajta ülünk egy vonaton, amely velünk együtt száguld, de még nem tudjuk, hová. Barabási Albert-László kollégám a Villanások című könyvében leírja, hogy abban az erdélyi faluban, ahonnan származik, annak idején nem léteztek személyiségi jogok. Mindenki mindenkiről mindent tudott. Lehet, hogy a mi világunk is erre tart…

Ez volt a legnagyobb folyamidelfin

Ez volt a legnagyobb folyamidelfin

A ma élő dél-ázsiai folyami delfinek rokona volt az az állat, amely Amazónia perui részén élt 16 millió évvel ezelőtt, és akár 3,5 méteresre is nőhetett.

Környezetbarát felújítás

Környezetbarát felújítás

Az építészetben nemcsak az új épületeknél, hanem már a régiek felújításánál is eljárhatunk klímabarát,környezetbarát módon.

Élő tank a triászból

Élő tank a triászból

A krokodilok egy eddig ismeretlen, 215 millió éve élt ősi rokonát azonosították texasi kutatók.

Soha többé hólapát?

Soha többé hólapát?

Egy új fejlesztésnek köszönhetően az önmelegítő betonon nem fog megtapadni a hó vagy a jég, így talán majd elfelejthetjük a hólapátot vagy az útszórást - legalábbis bizonyos körülmények között.

A klímaváltozás tovább növeli az élelmiszerárakat

A klímaváltozás tovább növeli az élelmiszerárakat

A sokak számára már most is igen magas élelmiszerárak a klímaváltozás hatására még magasabbra szöknek majd.

National Geographic 2024. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket