István, Bernát2019. augusztus 20., kedd
Tudomány

Költöző madarak nyomában

2015.08.12.Sarusi István
National Geographic Magyarország

Az ókorban még igen meglepő magyarázattal szolgáltak a madarak téli távollétére. Ahogy telnek az évszázadok, tudásunk is egyre gyarapszik.

Fotó: Profimedia

Arisztotelész azt gondolta: a szárnyasok mocsarakba süllyedve, hibernálódva alszanak téli álmot, majd következő nyáron előbukkannak újra. Az 1700-as évek végén Thomas Bewick angol természettudós (1753–1828), a madarak téli „eltűnésével” összefüggésben már a vonulást említette. „A migráció kutatásában 1899 jelentős évszám, mert Hans Christian Mortensen (1856-1921) dán tanár és ornitológus ekkor gyűrűzött meg madarat először – meséli Nagy Jenő, a Debreceni Egyetem biológus doktorandusza. A magyarok e területen is kimagaslóan teljesítettek: Herman Ottó természettudós (1835-1914) és Schenk Jakab ornitológus (1876-1945) munkásságának köszönhetően 1908-tól rendszeresen gyűjtenek hazánkban adatokat ilyen módon.”

Nagy Jenő a madárvonulás kialakulásának okaival folytatja: „a természet törvényei szerint nagyon egyszerű magyarázata van a madarak vándorlásának: a Maradj életben és szaporodj! elv. Ahhoz hogy szaporodhasson egy élőlény, életben kell maradnia. Az életben maradás feltétele pedig elsősorban a táplálkozás. Ha belegondolunk, hogy a gólya főleg kétéltűekkel, a fecske pedig rovarokkal táplálkozik, akkor máris nyilvánvaló: a békák és rovarok elérhetősége télen itt, a mérsékelt éghajlati övben, igen csekély, tehát sok élőlény útra kel, hogy élelmet szerezzen.”

Téves lenne viszont azt hinni, hogy csak a mérsékelt övi madarak költöznek, sőt más állatok is rendszeresen útrakelnek.
„Nem ritka jelenség az inter-tropikális (trópuson belüli) vonulás sem. Afrikában többek között ilyenek a sáskaölyvek, a Wahlberg-sasok, míg Dél-Amerikában például a patagóniai rétihéják vonulása. Joggal merül fel a kérdés: mégis miért van szükség ezen területek elhagyására. Az ok itt is a táplálék követése. Arrafelé a csapadék táplálékbőséget jelent, így a csapadékszezon a madarakon túl, a nagyvadak, például az alföldi zebra, fehérfarkú gnú, antilopfélék (tülkösszarvúak családja) vándorlását is meghatározza” – teszi hozzá szakértőnk.

De vajon mi indítja útnak a vándorló egyedeket? Az időjárás és az adott területen fellelhető táplálék mennyisége befolyásolja a vándorlás kezdetének időpontját – ez az úgynevezett fakultatív vonulás. Mindemellett a belső késztetés, a genetika ugyanannyira meghatározó – ezt obligát vonulásnak hívják a szakemberek. Fakultatívan vonulnak például a csonttollúak, míg obligátan a nádiposzáták, fecskék.

A nagy távolság legyőzésére két „taktika” létezik szárnyas-körökben, Nagy Jenő erről is beszél: „az, hogy megáll-e pihenni vonulás közben az adott faj, vagy sem, nagymértékben függ a madár méretétől, a felhalmozott zsírtartalékok mennyiségétől, a repülés módjától. A billegetők, pityerek és számos kisebb termetű énekes a Szahara átrepülése közben többször is megáll, mert a nagy hőségben szükségük van pihenésre, testük lehűtésére. Ezzel szemben a sarlósfecskék gyakorlatilag a következő költési időszakig, késő szeptembertől kora tavaszig, le sem szállnak. Bármilyen hihetetlen, de az elmúlt évtizedek kutatási eredményei e fajnál kimutatták, ún. lassú hullámú alvás lehetséges repülés közben is, mert ez nem érinti egyszerre mindkét agyféltekét. Tehát a vizuális érzékelés működőképes marad, míg az agy többi része kikapcsolható. A gyors szemmozgások (Rapid Eye Movement – REM) fázisában ez a fajta alvás nem lehetséges, mert ott a két agyféltekének egyszerre kell lennie ugyanabban az állapotban. Függetlenül a repülés sajátosságaitól, a madarak számára is kulcsfontosságú a tájékozódás – folytatja a doktorandusz. Rövidtávú vonulásoknál a tereptárgyak megjegyzése adja a támpontot, míg hosszútávú vonulóknál jellemzően az égitestek állása, a Föld mágneses mezejének érzékelése jelentősebb. Rugalmas útvonalkövetésről árulkodnak az újabb műholdas és geolokátoros vizsgálatok eredményei.Az Angliában megjelölt kakukkokról tudtuk meg például, hogy vannak olyan egyedek közöttük, akik a korábbi útvonalakhoz képest merőben másként vonulnak Közép-Afrikába. Egyik csoportjuk nyílegyenesen – a Földközi-tengert, Szaharát átszelve, míg többen Görögország irányából közelítenek a telelő terület felé, majd Nyugat-Afrika partjai mentén térnek vissza Angliába költeni” – tér ki ezen érdekes szokásra Nagy Jenő.

Eddig még nem esett szó a kutatási módszerekről. ezek hogyan változtak? „Bár továbbra is kiemelt jelentőségű a gyűrűzés, egyre több kisebb testű madár is kap jeladót. Műholdas telemetria segítségével kaphatjuk a legpontosabb képet a vonulás időzítéséről, a megtett út hosszáról és irányáról. A fajok vonulási viselkedésének kialakulását úgy valószínűsíthetjük, hogy a vizsgált fajok rokonsági és leszármazási viszonyait bemutató törzsfáját alapul véve, a mai vonuló fajok közös ősei között szintén vonuló fajokat keresünk. Minél több közös vonuló őse van egy fajnak, annál régebbre vezethető vissza vonulásuk megjelenése. Ennek megállapításához a program akár több ezerszer is elvégzi a műveleteket: a kapott eredmény statisztikai alapokon nyugszik. Például az ölyveknél 5 millió évvel ezelőttig lehet visszavezetni a vonulás megjelenését” – tudtuk meg a biológustól.

Magyarországon számos helyen találunk madárgyűrűző, vonuláskutató központokat. Madárvárták működnek például: Ócsán, Fenékpusztán, Izsákon és Szegeden, de az egyik legújabb a Hortobágyi Vonuláskutató Központ. Munkatársai azon fáradoznak, hogy kiderítsék, honnan jönnek és hol kerülnek újra elő a hazánkban megfogott madarak, a megfigyelt egyedek évekkel később vajon ide térnek-e vissza költeni, vagy csupán átvonulnak.

Hozzászólások

Gyík volt a négyszárnyú dinoszaurusz utolsó vacsorája

Gyík volt a négyszárnyú dinoszaurusz utolsó vacsorája

A húsevő dinoszaurusz kiváló megtartású kövületének tüzetesebb tanulmányozása során a kutatók váratlan felfedezésre jutottak.

Szupernóvából származó vasra bukkantak az Antarktiszon

Szupernóvából származó vasra bukkantak az Antarktiszon

2015-ben gyűjtötték be az Antarktiszon azt a hómintát, amelyből német kutatók most egy közeli szupernóva robbanására utaló vasat tudtak kivonni.

Magyar orvoscsapat vezetésével választották szét a fejüknél összenőtt ikreket

Magyar orvoscsapat vezetésével választották szét a fejüknél összenőtt ikreket

A Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány magyar orvoscsapatát 2017-ben kérték fel a fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikrek szétválasztására.

Számít mit gondol az oktató az intelligenciáról?

Számít mit gondol az oktató az intelligenciáról?

Egy új kutatás eredményei szerint hatással van a diákok teljesítményére a tanárok vélekedése az intelligenciáról és ez befolyásolhatja az úgynevezett STEM területek vonzerejét is.

Új módszert keresnek a rakéták újrahasznosítására

Új módszert keresnek a rakéták újrahasznosítására

Sok riválisához hasonlóan a Rocket Lab is elkezd kísérletezni a rakéták első fokozatának újrahasznosításával.

National Geographic 2019. augusztusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket