Gedeon, Johanna2024. március 28., csütörtök
Tudomány

Vírusvadászok

2015.12.27.Bordás Veronika
National Geographic Magyarország

Az ebola vírusát is vizsgálják az Országos Epidemiológiai Központ Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában.

Fotó: Sárosi Zoltán

Dr. Kis Zoltán laborvezető és Pályi Bernadett, az OEK Virológiai Főosztályának munkatársai Guineában is folytattak járványügyi kutatómunkát.

Miért kezdtek éppen veszélyes kórokozókat vizsgálni?
Kis Zoltán: Mindig is érdekeltek a veszélyes vírusok. A légútivírus-osztályt is én vezetem, oda tartoznak az influenzavírusok is: a madárinfluenza, a H7N9 vizsgálatához szintén biztonsági labor kell, mert ezek a kórokozók egykettőre járványt okozhatnak.
Pályi Bernadett: Gyerekkori álmom volt, hogy az ebolavírussal foglalkozzak. Igaz, ez nem nyolcórás állás: szabadnapokon is bejárunk, ha a tenyésztéses vizsgálat éppen megkívánja. A fizikai állóképesség is fontos. A szkafander 6-8 kilós, a be- és kiöltözés majdnem fél óra, nem lehet tehát tízpercenként kiszaladgálni a mosdóba; órákon át, megszakítás nélkül kell összpontosítani. A kesztyű pedig háromrétegű, így a jó kézügyesség sem árt.

Miért van szükség négyes szintű biztonsági laborra?
Zoltán: Jogos a kérdés, minek a legmagasabb biztonsági szintű labor egy tízmilliós országnak, ahova sem az ebolát, sem a Lassa-lázat nem hurcolták be. A szomszéd országokban és a Balkánon nincs, legközelebb Németországban működik ilyen labor. A mienk tehát regionális jelentőségű. Már 2007-ben megkaptuk a négyes szintű minősítést, de eleinte csak hármas szintű kórokozokkal dolgoztunk; ilyen az antrax, a pestis, a tularémia baktériuma, a Hanta-vírus, a sárgaláz vírusa.
Bernadett: Az Európai Unió azért támogatta a laboratórium megépítését, hogy az uniónak ezen a felén is legyen olyan létesítmény, amely alkalmas a veszélyes kórokozók vizsgálatára.
Zoltán: Tehát ha bármilyen járványt behurcolnak, helyben tudunk reagálni, amellett a környező országokban fölbukkanó gyanús eseteket is diagnosztizálhatjuk. Állandó készenlétben vagyunk, az illetékesek bármikor riaszthatnak minket. Kutatásokat is végzünk: az ebolavírust és a krími–kongói vérzéses láz kórokozóját tanulmányozzuk.

Hogyan jutottak el Afrikába?
Bernadett: Részt vállaltunk egy nagy nemzetközi együttműködésben. Olyan labor felépítése volt a cél, amelyet egyszerűen kihelyezhetünk fejlődő országokba, és könnyen kivihetünk a terepre, hogy járvány esetén el tudjuk végezni a mikrobiológiai gyorsdiagnosztikai vizsgálatokat.
Zoltán: Mobil laborunk tizenkét, szabványméretű bőröndbe belefér, akár utasszállító repülőgépre is felvihetjük. Az afrikai út előtt egyhetes tréningen vettünk részt egy német katonai bázison. Kiraktak minket egy elhagyott laktanyában a bőröndjeinkkel, föl kellett állítanunk a laborunkat, meg kellett oldanunk az áram- és a vízellátást.
Bernadett: Külön készültünk a vészhelyzetekre is. Afrikából visszatérve minden csoport megírta a jelentését, és a tapasztalatokat a következő team felkészítésében is hasznosították. Persze az éles helyzet más, mint a gyakorlat – bizonyos szituációkra lehetetlen felkészülni.

Például milyen szituációkra?
Bernadett: Én 2014 augusztusában voltam Guineában, akkor tört előre igazán az ebolajárvány. Előttünk napi 15-25 mintát dolgoztak föl a kutatók, mi viszont már három országból kaptunk mintát, naponta 80-90-et. Át kellett szerveznünk a labort, hogy gyorsabbak legyünk, de ne romoljon a pontosságunk.
Zoltán: A szabály szerint hármas csomagolásban, erős dobozban, nedvszívó anyaggal bélelt tartóban kell átadni a mintát tartalmazó vérvételi csöveket. Afrikában viszont sokszor volt úgy, hogy a csövek egy szál hungarocell dobozba dugdosva érkeztek.
Bernadett: Volt, hogy másfél literes ásványvizes palackban kaptuk a mintát, és törhettük a fejünket, hogyan szedjük ki a csöveket.
Zoltán: Ez itthon elképzelhetetlen, de ott nem lehetett azzal visszautasítani az esetleg vírust tartalmazó vér- vagy vizeletmintát, hogy nem megfelelő a csomagolás.

Nem féltek A vírusfertőzéstől?
Zoltán: Eszünkbe sem jutott.
Bernadett: Megszoktuk – veszélyes kórokozókkal dolgozunk.

És másfajta veszélyektől?
Zoltán: Fegyveres őrök védték a szállodát, a labort, fegyveres sofőrök hoztak-vittek minket. Egy német katonai bázison helikopter várakozott készenlétben: bármi veszély támad, rögtön indul a csoportért. A WHO nem kockáztatott. A ruandai háború idején volt, hogy az egészségügyi személyzetet villámgyorsan evakuálni kellett. Az egyik kolléga éppen beteget kezelt, amikor jöttek a WHO-sok, és azonnal kimenekítették. A kocsiból látták: épp hogy megelőzték a felkelőket… A tudása miatt az orvos arrafelé nagyon értékes túsznak számít.

Tehát leginkább a felkelőktől kellett tartaniuk?
Zoltán: Legjobban attól féltünk, hogy tévedünk. Óriási a hőség, emberek vagyunk, bármikor becsúszhat a hiba. Az is emberéletbe kerülhet, ha negatív leletet ítélek tévesen pozitívnak, mert akkor az illető betegek közé kerül, és nagy valószínűséggel valóban megkapja a kórt. Még sokkal nagyobb baj, ha pozitív mintáról állítom, hogy negatív. Elengedjük a beteget, szépen hazautazik, a rokonok örülnek, össze-vissza csókolják. A vírus meg terjed…
Bernadett: Történt ilyen, még az odaérkezésünk előtt; a lelet pozitív volt, de még nem jelentkeztek a tünetek, a betegtől három nap múlva újra vért kellett volna venni, de ő kiszökött, buszra szállt. Tizenheten utaztak vele, tizennégyen belehaltak a fertőzésbe. A tévedés kockázatát a rengeteg papírmunka is növelte: nem volt számítógépes adatbázis, sok segítőnk nem tudott írni-olvasni. Mi egyetlen laptopon adminisztráltunk mindent, miközben sokszor áram sem volt. Mindennap továbbküldtük az eredményeket, de olykor félórába telt, mire bejött a levelezőoldal, és a fél éjszakánk ráment, mire csatolni tudtuk az adattáblázatot.

Mi lehet a járvány megfékezésének kulcsa?
Zoltán: A lakosság megnyerése. Addig nem lehet vége a járványnak, amíg ez nem sikerül százszázalékosan. A hatóságok plakátokon, rádióban kampányolnak, a túlélők beszámolnak az átélt megpróbáltatásokról, az ország legnépszerűbb zenészei összeállnak, dalokat írnak arról, hogy az orvosok segíteni jönnek. És persze rendkívül fontos a labormunka, a gyanús esetek követése, a kellő számú kórházi ágy és megfelelő kezelőhelyiség, a biztonsági rendszabályok betartása a temetések során. Kezdetben rengeteg mintát kaptunk olyanoktól, akik temetési szertartáson vettek részt, és összetapogatták-csókolgatták a halottat, sőt mellé is feküdtek – ez ott teljesen megszokott. Az ebolás betegek milliárdszám ürítik a vírust, a fertőzéshez pedig tíz kórokozó is elég. Ezért is fontos tudni, meddig marad kimutatható a vírus a testnedvekben: a nyálban, a verejtékben, az anyatejben. Egy EU-s pályázat keretében most éppen ezt a kérdést vizsgáljuk.
Bernadett: Nem véletlen, hogy a járvány Guineában, Sierra Leonéban és Libériában tört ki. Ebben a három országban szorosak a szociális, a családi és a gazdasági viszonyok. A rokonok sűrűn látogatják egymást, a kofák átjárnak a határon piacolni, ez mind segíti a járvány terjedését. Nehéz a lakossággal elfogadtatni, hogy a karantén azt jelenti: huszonegy napig nem hagyhatják el a lakhelyüket, nem mehetnek ki a piacra, a földekre – és közben meg kell oldaniuk a család élelmezését.

Mennyire lehetünk optimisták?
Bernadett: Elkezdődött az oltási kampány, de nem tudni, mennyire lesz hatásos. A követési procedúra sokkal lazább, mint Európában és az Egyesült Államokban. Azt már tudjuk, hogy a vakcina biztonságos, ám csak most derül majd ki, hogy mennyire hatásos.
Zoltán: Az ebolavírus nem különösebben ellenálló, nem terjed légutakon keresztül, így aligha okozhat világjárványt. A közel-keleti légúti koronavírus, a MERS és a madárinfluenza más eset. A 2009-es influenzajárványt aránylag könnyen megúsztuk, de bármikor változhat a helyzet. Ha pedig a MERS is meglépi azokat az evolúciós lépéseket, amelyeket tíz éve a SARS, csúnya dolgok elébe nézünk: a fertőzés légutakon terjed, és nem olyan, mint az ebola, hogy már akkor tünetekkel jár, amikor a beteg még nem üríti a vírust. Ezeknél a vírusoknál a vakcinakutatásban is kevesebb a tapasztalatunk, mint az influenzavírusok esetében.

Ez volt a legnagyobb folyamidelfin

Ez volt a legnagyobb folyamidelfin

A ma élő dél-ázsiai folyami delfinek rokona volt az az állat, amely Amazónia perui részén élt 16 millió évvel ezelőtt, és akár 3,5 méteresre is nőhetett.

Környezetbarát felújítás

Környezetbarát felújítás

Az építészetben nemcsak az új épületeknél, hanem már a régiek felújításánál is eljárhatunk klímabarát,környezetbarát módon.

Élő tank a triászból

Élő tank a triászból

A krokodilok egy eddig ismeretlen, 215 millió éve élt ősi rokonát azonosították texasi kutatók.

Soha többé hólapát?

Soha többé hólapát?

Egy új fejlesztésnek köszönhetően az önmelegítő betonon nem fog megtapadni a hó vagy a jég, így talán majd elfelejthetjük a hólapátot vagy az útszórást - legalábbis bizonyos körülmények között.

A klímaváltozás tovább növeli az élelmiszerárakat

A klímaváltozás tovább növeli az élelmiszerárakat

A sokak számára már most is igen magas élelmiszerárak a klímaváltozás hatására még magasabbra szöknek majd.

National Geographic 2024. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket