Friderika2019. szeptember 20., péntek
Tudomány

Az ivóvíz laboratóriumi vizsgálata

2016.06.04.laboratorium.hu
National Geographic Magyarország

Hamarosan kötelező lesz azoknak a fúrt kutaknak a hivatalos bejelentése és laboratóriumi vizsgálata, amelyek vizét ivásra is használják.

Fotó: Profimedia

A Laboratorium.hu részletesen bemutatja a 2016. június 15-én életbe lépő kormányrendelet alapján vizsgálandó paramétereket: Miért fontos az érzékszervi vizsgálat és a hőmérséklet? Mit jelez az Escherichia coli baktérium, a pH, a vezetőképesség? Miért baj, ha a víz nitrites, nitrátos?

A 100/2016-os kormányrendelet június 15-én lép életbe, ennek értelmében a már a meglévő, 201/2001. (X.25.) Korm. rendeletet egészítik ki a saját célú ivóvízművekre vonatkozóan. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a saját fúrt kutakat be kell jelenteni a jegyzőnél, a bejelentéssel pedig kötelező vízvizsgálat is jár, amelyet érdemes független laboratóriummal elvégeztetni. Eddig a kötelező vizsgálati paraméterek csak a hálózati ivóvízre vonatkoztak. A független laboratóriumban a következő paramétereket vizsgálják.

Fizikai vizsgálatok

Organoleptikus paraméterek: szín, szag, íz, zavarosság
Az organoleptikus kifejezés az érzékszerveinkkel meghatározható, szubjektív megítélést jelenti. Például a magnézium sók keserű, a nitrát sók édes, a kloridok sós, a vas sók fémes ízt adnak. Ivóvizek esetén elvárás a színtelen, szagtalan, kellemes ízű folyadék. Ezeket egyszerű ránézéssel, ízleléssel, szaglással is el tudjuk dönteni, de sajnos nem minden esetben elegendő ennyi vizsgálat, mert a káros, mérgező anyagok, fertőző ágensek egy része színtelen, szagtalan, és nem okoz zavarosságot. Ahhoz, hogy egy víz emberi fogyasztásra alkalmas-e (nem mérgező, nem fertőző) további mikrobiológiai és műszeres vizsgálatokra van szükség.

Hőmérséklet
A víz hőmérséklete a benne oldható anyagok mennyiségére, a lejátszódó folyamatok sebességére és a benne tenyésző baktériumok szaporodására van hatással. Általában elmondható, hogy a baktériumok magasabb hőmérsékleten (20-25°C) kiválóan szaporodnak. Alacsonyabb hőmérsékleten viszont nem feltétlenül pusztulnak el, csak szaporodásuk lassul le. A szerves anyagok lebomlása, illetve az ammónia átalakulása nitritté majd nitráttá nagyrészt baktériumok közreműködésével történik. Ezeket a folyamatokat is befolyásolja a hőmérséklet. Elmondható, hogy élettani hőmérsékleti tartományon belül a magasabb hőmérséklet kedvez a fenti folyamatok lezajlásának.

Mikrobiológiai vizsgálatok
A mikrobiológiai vizsgálatok során kimutatják a szennyvizekből, rothadó növényi, állati maradványokból, ürülékből a talajba és vizekbe kerülő baktériumokat és vírusokat. A baktériumok könnyen kitenyészthetőek, egy része önmagában általában nem okoz súlyos betegséget, ám  jelenlétük azt jelzi, hogy más, ürülékből származó, komoly fertőzést, betegséget okozó kórokozók is jelen lehetnek, ezek többnyire hasmenéses, hányásos tüneteket, esetenként lázat, torok- és fülgyulladást okozhatnak.

Escherichia coli
Úgynevezett fekális indikátor, jelenléte szennyvíz eredetű szennyezésre utal.  Bár az Escherichia coli lehet kórokozó, általában nem maga a baktérium okoz megbetegedést, hanem a mellette megjelenő, a szennyvizekre jellemző, nehezen detektálható vírusok.

Coliform baktériumok
A Coliform baktériumokat gyakran használják a vizek és az élelmiszerek egészségügyi minőségének megállapítsára. Több féle Enterobacteriaceae családba tartozó baktérium nemzetség tartozik ide. A Coliform baktériumok jelenlétét a coliform számmal lehet jellemezni. Mértéke az általános bakteriális szennyezettség fokmérője. A coliform baktériumok jelenléte egyáltalán nem megengedett az emberi fogyasztásra szánt vízben.

Telepszám 22 °C
A 22°C-on növekvő telepszám az emberre veszélytelen környezeti baktériumok számát jelenti. Ezek a baktériumok általában valamilyen szennyeződés indikátorai, az érték azt fejezi ki, hogy az adott víz/vízhálózat mennyire teszi lehetővé a baktériumok szaporodását. Tartósan magas vízhőmérséklet a telepszámot emelheti.

Fekális Enterococcus
Úgynevezett fekális indikátor, jelenléte szennyvíz eredetű szennyezésre utal. Előfordulását okozhatja például csőtörés, talajvíz-szivárgás. Bár lehet kórokozó, nem maga a baktérium jelent egészség kockázatot. Fekális Enterococcus nem lehet jelen ivóvízben.

Kémiai vizsgálatok

pH
A pH értéke jellemzi a savasság, lúgosság mértékét. A 7-nél kisebb érték jelzi, hogy az oldat savas kémhatású. Minél alacsonyabb az érték, annál savasabb a rendszer, annál jobban roncsolja, korrodálja a vízvezetéket, háztartási eszközeinket. A 7-nél magasabb érték jelzi, hogy a víz lúgos kémhatású.  Az ivóvizek kémhatása az enyhén savas és az enyhén lúgos között mozog.  A talajból kioldódó vegyületek, a vízben elszaporodó mikrobák típusai a pH-tól is függenek.

Vezetőképesség
A fajlagos elektromos vezetőképesség a vízben oldott kationok és anionok (sók) mennyiségéről ad információt. A magas sótartalmú vizek vezetőképessége magas.

Az alábbi három pontban a nitrogén különböző megjelenési formáinak vizsgálatáról lesz szó:
Vizeinkben a nitrogén különböző vegyületei formájában lehet jelen. Ezek a formák oxidáló hatású fertőtlenítőszerek és/vagy különböző biológiai folyamatok révén átalakulhatnak egymásba. A nitrogénformák átalakulása az ivóvízrendszerekben az oxigén ellátottságtól függő mikrobiológiai aktivitás következménye. Ezek a vegyületek/ionok: ammónia (NH3); ammónium ion (NH4+); nitrit (NO2-);  és a nitrát (NO3-)

Ammónium
Különböző bomlási folyamatok (szennyvizek szerves anyagainak, az elpusztult vízi élőlények), mezőgazdasági és ipari folyamatok jelenlétére utal. Túl kis oxigénkoncentráció mellett az ammónium koncentráció nem vagy csak alig változik. A téli időszakban az oxidáció sebessége kisebb lehet, így az ammónium ionok koncentrációja lassan csökken. A legnagyobb veszélyt a tökéletlen nitrifikáció jelenti, amikor az ammónium részben vagy teljesen nitritté alakul, és a további átalakulás nitráttá nem megy végbe. Az ammóniumnak önmagában nem ismert egészségkárosító hatása, de mikrobiális hatásra nitritté, majd nitráttá oxidálódhat, illetve szennyeződésre utalhat, íz- és szagproblémákat okozhat, ronthatja mangán-eltávolítási és a fertőtlenítési hatásfokot, mivel a szabad klórral klór-amint képez.

Nitrit
Legfőképpen nitrifikációs folyamatok eredményeképpen, ammónium ionok átalakulása során kerülhet nitrit (NO2-) a vízbe. Az ammónium ionok emberi vagy állati eredetű szennyeződés során egyaránt jelen lehetnek a vízben, s ebből a nitrifikációs folyamatok következtében megfelelő oxigénellátottság és kedvező vízhőmérséklet esetén kellő sebességgel keletkezhetnek nitrit, majd nitrát ionok. Tökéletlen nitrifikáció esetén a mikrobiológiai átalakítás folyamata megreked a nitritnél. A nitrit a vér hemoglobinjának oxigénszállító képességét csökkenti, oxigénhiányt okoz (methemoglobinemia). Súlyosabb esetben légzési nehézségek jelentkeznek.

Nitrát
A nitrát (NO3-) az állattenyésztés, műtrágyázás, szennyvíz-szikkasztás következményeként jelenhet meg. A magas nitrát a csecsemőknél methemoglobinémiát, más néven „kékkórt” okozhat, mivel a nitrát a gyomorban nitritté redukálódik.

Keménység
A víz keménységét a benne oldott kalcium (Ca2+) és a magnézium (Mg2+) ionok okozzák, amelyek természetes módon jelen vannak a vízben (kőzetekből kioldódik).  Az alkáliföldfémek (Ca2+; Mg2+) karbonát(CO32-; HCO3-) sói okozzák a karbonát- vagy változó keménységet, míg az egyéb  sók – szulfát(SO42-);  klorid(Cl-) – a nem-karbonát- vagy állandó keménységet. A keménységet adó kalcium- és magnézium vegyületek az emberi szervezet számára fontos anyagok. Túlságosan kis keménységű ivóvíz (ionmentes víz) hosszú időn át történő fogyasztása a szervezet sóháztartásának felborulásához vezethet. Az erősen kemény víz a vízvezetékekben, háztartási eszközökben a kialakuló vízkőkiválások miatt okozhat károsodást, az egészségre viszont nem káros.

Klorid
A klorid (Cl-) az ivóvízben lehet természetes, ipari, illetve szennyvíz eredetű. A klorid élettani jelentőségű anion, nem káros az egészségre. Magasabb koncentrációban az ivóvíz sós íze okozhat panaszt. Nagy mennyiségben a korróziós folyamatokat elősegíti, ezért fémes íz is tapasztalható.

Kémiai oxigénigény (KOIps)
Ez a paraméter a víz szerves anyag tartalmáról ad felvilágosítást.  A szerves anyagok kémiai oxidációjához szükséges oldott oxigén koncentrációt fejezi ki mg/l-ben. Minél nagyobb ez a mért érték, annál nagyobb a víz szervesanyag-tartalma. A felszíni vizekben található szerves anyagok elsősorban természetes eredetűek (pl: tőzeges talajok, lápos területek, kiterjedt erdőségek mentén), emellett megjelenhet a vízben a kommunális és ipari szennyvizek szerves anyaga is.

A vízben lévő szerves anyagok könnyen hozzáférhető tápanyagforrást jelentenek a baktériumok számára. Ezáltal a mikrobiális szaporodást segítik elő az ivóvízhálózatban, ennek következményeképpen pedig íz- és szagproblémákat okozhatnak. A szerves anyagok a maradék fertőtlenítőszerrel (klórral) reakcióba lépve annak koncentrációját csökkentik, és káros klórozott szerves vegyületek is kialakulhatnak. A nagy szervesanyag-tartalmú víz a vas és a mangán oxidációját hátráltatja, eltávolítását is nehezíti. A vas és a mangán megjelenés a vízben szorosan összefügg egymással, nem véletlen, hogy e két elem vizsgálata is előírt.

A vas (Fe) és a mangán (Mn) határérték fölötti mennyiségben fordul elő szinte valamennyi mélyfúrású kútban. Nem károsak az egészségre, de nehezítik a víz felhasználását, sárgás elszíneződést, zavarosodást okoznak. A vízhálózatban kicsapódó vas- és mangán-vegyületek az ún. másodlagos vízminőség romlásban jelentős szerepet játszó mikroorganizmusok megtelepedését teszik lehetővé.

Vas
A vas a földkéreg fontos eleme. Különösen kis oxigéntartamú, oxigénhiányos viszonyok teszik lehetővé a nagyobb mennyiségű oldott állapotú vas jelenlétét a vízben. Oxigénhiányos közegben a vas, Fe(II) azaz Fe2+ formában van oldva. A felszínre kerülve azonban rosszul oldódó vegyületté oxidálódik: Fe(III), azaz Fe3+  és barnás színű csapadék formájában jelenik meg. A vas az emberi szervezet számára szükséges elem, közegészségügyi szempontból ártalmatlan, nem toxikus. Túl nagy mennyiségben elsősorban esztétikai – szín- és íz – problémákat okozhat.

Mangán
A mangán a földkéreg fontos alkotója. Különösen kis oxigéntartamú, oxigénhiányos viszonyok teszik lehetővé a nagyobb mennyiségű oldott állapotú mangánvegyületek jelenlétét a vízben. Az emberi és állati szervezet fontos alkotóeleme. Nagy mennyiségben esztétikai – szín- és íz – problémákat okozhat.

Lúgosság
A lúgosság meghatározásának célja a vizsgálandó vízben oldott hidroxidok, karbonátok és hidrogénkarbonátok mennyiségének, illetőleg a víz karbonátkeménységének és kötött szénsavtartalmának a megállapítása. A víz lúgosságát az oldott alkálifémek (Na+; K+) és alkáliföldfémek (Ca2+; Mg2+) hidroxidjai (OH-), karbonátjai (CO32-) és hidrogénkarbonátjai (HCO3-) okozzák. A lúgosságot nátriumfoszfát, továbbá oldott szilikátok, aluminátok és szulfitok is okozhatják. A lúgosság és a meghatározott összes keménység ismeretében megállapítható, hogy a vizsgált víz milyen és mennyi lúgosságot okozó vegyületet, vagyis: nátrium-hidrogénkarbonátot, nátrium-karbonátot, nátrium-hidroxidot, kalcium-hidroxidot (mészfelesleget), kalcium/magnézium-karbonátot és kalcium/magnézium-hidrogénkarbonátot tartalmaz.

Fertőtlenítéssel összefüggő paraméterek
A hálózatra kerülő ivóvizet minden esetben fertőtleníteni kell. Ha a fertőtlenítés kimaradna a vízkezelésből, akkor akár víz útján terjedő járványos megbetegedések is előfordulhatnának. Ezt el kell kerülni még olyan áron is, hogy a fertőtlenítés hatására esetleg kismértékben csökken a víz élvezeti értéke. A THM vagy trihalogénmetán vegyületek elsősorban az ivóvízkezelő-technológia során keletkeznek, kútvízben történő előfordulásuk ritka, ha ez előfordul, akkor ipari szennyezésre kell gondolni. Az ivóvízkezelés során adagolt klór (hipoklóros-sav), valamint a vízben jelen levő szerves anyagok reakcióba léphetnek egymással, s ezen reakció eredményeképpen – egyéb vegyületek mellett – THM vegyületek is keletkeznek. Mennyiségük függ a kezelt víz szervesanyag-tartalmától, az alkalmazott fertőtlenítőszer minőségétől, mennyiségétől és az alkalmazás körülményeitől (tartózkodási idő, pH, hőmérséklet). A szerves klórozási melléktermékek mennyiségének meghatározására a trihalometánok (THM) mennyiségét, – illetve az adszorbeálható, szervesen kötött halogének (AOX) mennyiségét – vizsgálják.

Az illékony THM vegyületek mosakodáskor a bőrrel érintkezve, vagy akár a levegőbe kerülve belélegezve is bejuthat a szervezetbe. A THM vegyületek között vannak lehetséges rákkeltő, és/vagy magzatkárosító, vetéléssel kapcsolatba hozható anyagok is.

Hozzászólások

Kitörésre készül a Naprendszer egyik legaktívabb vulkánja

Kitörésre készül a Naprendszer egyik legaktívabb vulkánja

A Jupiter egyik holdján, az Ión bármikor kitörhet az égitest legnagyobb tűzhányója.

2024 második felében landolhat ember a Holdon

2024 második felében landolhat ember a Holdon

Mike Pence alelnök márciusban tűzte ki a 2024-es célt, most újabb részletek derültek ki a NASA Hold-programjáról.

Talajtisztító baktériumokat azonosítottak

Talajtisztító baktériumokat azonosítottak

Szakértők egy csoportja viszonylag gyakori talajbaktériumokat vizsgálva megállapította, hogy a mikroorganizmusok képesek kivonni a szennyező perfluoralkil anyagokat (PFAS).

Kiosztották a 2019-es Ig Nobel-díjakat

Kiosztották a 2019-es Ig Nobel-díjakat

Az anti-Nobelként emlegetett díjat a Harvard Egyetemen adták át 2019. szeptember 12-én.

A Föld forgását bizonyító látványos bemutató 1850-ből

A Föld forgását bizonyító látványos bemutató 1850-ből

1819. szeptember 18-án született Párizsban Jean Bertrand Léon Foucault francia fizikus, akinek nevét a Föld forgását igazoló ingakísérlete tette közismertté.

National Geographic 2019. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket