Kornél, Soma, Tamás2020. július 03., péntek
Tudomány

A Nagy Testvér előtt nincs titok

2016.07.14.Antal József
National Geographic Magyarország

Hálózatosodó világunkban egyre gyakrabban emlegetjük a Nagy Testvér fogalmát. Az elképzelés, hogy valaki mindig figyel és ismeri minden lépésünket nem is olyan új keletű.

Fotó: Profimedia

Elsőként 1948-ban George Orwell indiai születésű angol író festette le ezt a helyzetet 1984 című művében. Orwell disztopikus (negatív jövőképet felvázoló) regényében egy totalitárius államot egy személyben irányít a pártelnök, Nagy Testvér, aki mindent lát és ellenőriz.

„Olyan arckép volt, amelyet úgy rajzolnak meg, hogy a tekintete mindenhová követi az embert, akárhonnan nézi. NAGY TESTVÉR SZEMMEL TART – hirdette az arc alatt a felírás” – George Orwell

Bár Orwell a 20. századi diktatórikus rendszerek mintájára állította fel ezt a „modellt”. A Nagy Testvér fogalmát ő alkotta meg. Manapság azt mondhatjuk, hogy, ha van egy személy, aki igazán ismeri, „tudja használni” és átlátja a hálózato(ka)t, sok mindent kideríthet rólunk, érzékeny információkat is.

Kétségtelen, hogy a modern infokommunikációs hálózatok rengeteg adatot képesek eltárolni rólunk, akár tudtunk nélkül is. Az internetszolgáltató cégek rutinszerűen rögzítik e-mailjeink, blogjaink tartalmát, az általunk felkeresett webcímeket, Facebook és egyéb online profiljainkat, a telefontársaságok ugyanezt teszik a hívásainkkal, a bankok tudják hol és mikor vásárolunk, mit veszünk és mennyi pénzünk van, ipari kamerák filmeznek a bevásárlóközpontoktól a vasútállomásokig.

A törvényi szabályozás alapján bízunk abban, hogy ezeket az adatokat bizalmasan kezelik, tudományos céllal a kutatók használják ezeket. A hálózatokból nyert információkból elméleti modelleket, viselkedésmintákat állítanak fel, így akár az is kikövetkeztethető, hogy mit teszünk egy fél óra múlva. Felmerül a kérdés, hogy meddig terjedhet a Nagy Testvér kíváncsisága, kell-e félteni a privát szféránkat. Tény, hogy bizonyos fokig megfigyelhetőek vagyunk és kiderülhetnek nemkívánatos dolgok, félni azonban nem érdemes, hisz ez csupán a hálózatosodás hozadéka. Mindazonáltal rendkívül körültekintően kell mérlegelnünk, hogy milyen információt osztunk meg és kivel.

Szinte mindenki csatlakozik hálózatokra valamilyen eszközzel: számítógéppel, mobiltelefonnal, okostelefonnal, tablettel, esetleg okostelevízióval. Ha van digitális kapcsolatunk a világgal, könnyen követhetővé válunk. Egy internetkapcsolattal rendelkező okostelefonnal a zsebünkben a Google minden lépésünket képes percről percre rögzíteni, így visszakereshető, hogy mikor, hol jártunk.

A követésre jó példa az amerikai Where’s George elnevezésű kísérlet, amely a forgalomban lévő bankjegyek útját figyeli. Bárki regisztrálhatja papírpénzét a weboldalon saját irányítószámának és a bankó sorozatszámának megadásával az oldal rögzíti annak hollétét. Az első tulajdonos megjelöli a pénzt, hogy mindenki számára világos legyen, hogy az követhető, majd elkölti. Az aktuális tulajdonos látja a jelölést, a bankjegy korábbi útját megnézheti és megadja új helyét. A kialakuló láncok, útvonalak olyan mintázatot adnak, ami gyakorlatilag az emberek mozgását modellezi. A kutatók számára ez örvendetes hír, lehet elemezni. Ebben a konkrét esetben például az állapítható meg, hogy a bankjegyek ritkán tesznek meg hosszú utat.

Fenntartásunk mellett ne feledkezzünk meg arról, hogy mennyi mindent köszönhetünk a hálózatoknak. Töretlen a sikere az e-mailnek, leveleinkhez fájlokat csatolunk, a keresés és az információböngészés kicsivel lemaradva a második az internet-használati statisztikában.

A magyar internetezők kétharmada rendelkezik okostelefonnal vagy tablettel, jelentős részük mobilinternetet is használ. Az ezeken az eszközökön futtatott alkalmazások közül a térkép és a navigáció a favorit, egyre többen tájékozódnak így. Másodikként szerepel az email küldés, de a játékalkalmazások is előkelő helyen vannak. Az utóbbi években elterjedt okostelevíziók is a hálózatosodást segítik. Futtathatunk rajta alkalmazásokat, csatlakozhatunk vele az internetre, sőt telefonálásra is használhatjuk.

A hálózatkutatás napjaink egyik fejlődő tudományterülete. A hálózatokat használó tevékenységeinkkel rengeteg adatot generálunk, amelyekhez a hálózat bármely másik tagja hozzáférhet a megfelelő eszközökkel.

A hálózatok számos gyakorlati kérdésben is segítségünkre lehetnek. Társadalmi változások, környezeti katasztrófák és rizikófaktorok jóslásában, de a járványok és a terrorizmus elleni küzdelemben is eredményesen hasznosíthatók. A járványok esetében például a terjedés egy hálózattal modellezhető és az emberek mozgását, utazásait figyelembe véve megállapítható, hogy hol és hányan fognak megbetegedni, így hatékonyabb a küzdelem a vírus ellen.

A hálózatkutatás sokszínűségét mutatja továbbá, hogy Budapest egyetemein különböző tudományok képviselői foglalkoznak hálókutatási kérdésekkel. Az első gyakorlatias eredmények Vicsek Tamás fizikus (ELTE) és tanítványa, a szintén fizikus Barabási Albert-László (CEU) nevéhez köthetők. A hálózatkutatás alapgondolata onnan eredt, hogy a természetben, „maguktól” kialakuló hálózatok mind hasonló struktúrával rendelkeznek az emberi szervezetben megtalálható neuronhálózatoktól kezdve a globális társadalmi hálózatokig. Ennek a felismerésnek köszönhetően ma már Csermely Péter biokémikus (SOTE) és Letenyei László szociológius, kulturális antropológus (BCE) is hálózatkutatóként dolgozik.

Hozzászólások

Új vihar alakult a Jupiter légkörében

Új vihar alakult a Jupiter légkörében

A Jupiter számos nagy vihara jól ismert a csillagászok számára, most azonban egy újabb tűnt fel a felvételeken.

Megtalálták Budapest elveszett dunai szigetének hőforrásait

Megtalálták Budapest elveszett dunai szigetének hőforrásait

Egy meleg és langyos forrásokkal teli dunai sziget, ami már nem szerepel Budapest térképén.

Legalább 110 ember kellene egy marsi kolóniához

Legalább 110 ember kellene egy marsi kolóniához

A szakértők már rég felvetették, hogy érdemes lenne létrehozni egy telepet a Marson, de vajon mennyi emberre lenne szükség a terv megvalósításához?

Kiderült, mekkora a leggyorsabban növekvő fekete lyuk

Kiderült, mekkora a leggyorsabban növekvő fekete lyuk

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem csapata az objektum mérete mellett azt is felmérte, hogy mennyi anyagot is nyel el.

Előbb indulhat a kínai marsjáró, mint az amerikai?

Előbb indulhat a kínai marsjáró, mint az amerikai?

  A NASA marsjárója, a Perseverance a kb. egy

National Geographic 2020. júniusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket