Zsófia, Róbert2019. szeptember 17., kedd
Tudomány

Megakonferencia Bécsben

National Geographic Magyarország

Hol tart jelenleg a Föld, a légkör és az idegen bolygók kutatása? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a világ tudósai 2017. április utolsó hetében Bécsben, egy nemzetközi konferencián.

A konferencia helyszíne: a Bécsi Nemzetközi Központ (Vienna International Centre) főbejárata

Az Európai Földtudományi Unió (European Geosciences Union, EGU) Európa legfontosabb földtudományi szervezete, amely világszerte a föld-, a bolygó- és az űrtudománynak az emberiség javára való tökéletesítésére törekszik. Ez egy 2002-ben, több korábbi szervezet összeolvadásával létrejött, tudományterületeken átívelő (interdiszciplináris) nonprofit tudományos szervezet. Az EGU portfóliójához 17 különböző, innovatív, nyílt hozzáférési formátumot használó tudományos folyóirat tartozik. Az EGU számos tematikus találkozót tart, illetve oktatási és tájékoztatási tevékenységeket is szervez. 2017-es közgyűlését (General Assembly 2017) április 23–28. között rendezték meg Bécsben, Ausztria fővárosában. A konferencián 14 496 tudós vett részt 107 országból. A legtöbben, 2356-an, Németországból érkeztek, de az Egyesült Királyságot és Franciaországot is sokan képviselték. 156 magyar kutató is regisztrált a rendezvényre. Bár nevében európai volt az esemény, a tengerentúlról (Egyesült Államokból, Ausztráliából és Afrikából) is számosan ellátogattak Bécsbe.

Információs pult a résztvevő kutatók származási országainak térképével. Pirossal láthatók azon országok, ahonnan több mint 500 kutató érkezett a helyszínre.

A rendezvényen számos témával kapcsolatban mutatták be legújabb eredményeiket a résztvevők: vulkanológia, a Föld belső szerkezete és légköre, éghajlat, energetika, az erőforrások kiaknázása és más bolygók kutatása. Mostani cikkünkben a konferencia legérdekesebb témáit gyűjtöttük össze.

Sajtótájékoztató a Cassini űrszondáról

A Cassini űrszonda Nagy Fináléja
A Cassini űrszonda szaturnuszi küldetésének „Nagy Finálénak” elnevezett végső szakaszáról Nicolas Altobelli, az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) munkatársa tartott előadást. Az ESA és a NASA által közösen elindított Cassini 13 évig keringett a Szaturnusz körül, most küldetésének végén először annak gyűrűi közé ereszkedik, majd szeptemberben belép a légkörébe és elég. Az ereszkedés 22 fokozata során további adatokat gyűjt, amelyek segíthetnek megmagyarázni a Szaturnusznak és gyűrűinek eredetét. Az 1997-ben útjára indított űrszonda 2004-re jutott el a Szaturnuszhoz, 2005-ben a leszállóegysége leereszkedett a bolygó Titán nevű holdjára, vizsgálta annak légkörét és évszakváltozásait. A Szaturnusz másik holdja, az Enceladus fagyos felszíne alatt pedig föld alatti tengerre következtetett a gravitációs mérések alapján. Pont a konferencia idején zajlott le egy kockázatos vállalkozás: a földi irányítóközpontból a Szaturnusz és a gyűrűi közé eső résbe navigálták az űrszondát. Az izgalmas manővert sikerrel teljesítette a szerkezet.

A Szaturnusz és holdja, a Titán a Cassini űrszonda által 2012-ben készített fényképen
Fotó: NASA/ ESA

Helene Muri, az Oslói Egyetem kutatója Edvard Munch Sikoly című festményét vizsgálta, amely vérvörös égboltot mutat az oslói fjord fölött. Az egyik feltételezés szerint a Krakatoa vulkán 1883-as kitöréséből származó részecskék okozhatták a látványt, de két kutató – Fikke és Nordli – arról számolt be a konferencián, hogy szerintük a jelenség magyarázatát a gyöngyház felhők adják. Ezek nagyon szabálytalan időközönként jelennek meg a téli sztratoszférában, nagy földrajzi szélességen (azaz a sarkokhoz közel), körülbelül 20-30 km-rel a Föld felszíne fölött.

A városok változó éghajlattal szembeni ellenálló képességéről három kutató tartott előadást.
Hendrik Wouters, a Kenti Egyetem kutatója a városi hőszigetek növekedéséről beszélt. Grafikonokon mutatta be, hogy a városok a környezetükhöz képest már most is melegebbek, és a klímaváltozás hatására ez a különbség még tovább fog növekedni.

Sétarepülés Budapest városközpontja felett. A főváros belsejében akár 5-6°C-kal is melegebb lehet a szomszédos, erdőkkel borított hegyekhez képest.

A Birminghami Egyetem kutatója, Francis Pope azt mutatta ki, hogy a statisztikák szerint a mentők télen és nyáron lassabban érkeznek ki a betegekhez. Ezen úgy lehetne javítani, ha a készenlétben álló kocsik számának megfelelő megválasztásával felkészülnének a várható hívásszámra, ugyanakkor feleslegesen sem várakoznának autók. Eddig az ugyanazon napra vonatkozó statisztikákat vették alapul a tervezéshez, de rájöttek, hogy hasznos lenne az időjárás-előrejelzés figyelembe vétele is, hiszen köztudott, hogy a hideg- vagy melegfront megnöveli az esetszámot, 2°C alatt és 20°C felett több hívást kapnak a mentők.

Anna Solcerova a Delfti Egyetemről a hagyományos japán usimizu hűtési technikát mutatta be. Ennek lényege, hogy víz permetezésével lehűtik a felületet és megkötik a port. Kollégájával vizsgálatot is végzett Delftben, ami egyértelműen a módszer hatékonyságát mutatta, különösen akkor, ha nem közvetlenül napsugárzásnak kitett területeket permetezik.

Előadás az EGU konferenciáján, Bécsben

Vízzel kapcsolatos kockázatok: Hogyan hatnak ránk az árvizek és a viharok, és hogyan befolyásoljuk a vízkészleteket?
Ciavola és munkatársai a viharoknak a tengerpartra gyakorolt hatását kutatják a Ferrara Egyetemen. Előadásukban áttekintették a történelemben feljegyzett nagy viharokat, melyek alapján tökéletesíthető az előjelző rendszer és megfelelő védekező mechanizmusokat lehet kialakítani a károk mérséklésére.

Dirk Eilander, az Amszterdami Egyetem kutatója szerint 2080-ra 50 százalékkal fog nőni a holland lakosság veszélyeztetettsége, leginkább a talajsüllyedés és a tengerszint emelkedése miatt. A kutatók egy fizikai modell segítségével jósolják meg, hogy ezen változások hatására mekkora területeket fog elönteni a tengervíz, és ez hány embert fog érinteni, innen adódik a százalékos becslés.

Mejs Hassan az Észak-Karolinai Egyetemről a háborúnak, a csapadéknak és a vízgazdálkodásnak a Tigris és Eufrátesz vízforrásainak mennyiségére gyakorolt hatásáról beszélt. A víztestek műholdképét vizsgálták 1984-től napjainkig. A gát felett kialakult víztározók változásainak anomáliáit összevetették a háborús konfliktusokkal, és úgy találták, hogy a közelmúltbeli háborúk hatása enyhébb volt, mint az 1991-es Öböl-háború idején.

James Kirchner a Nature Geoscience talajvízről szóló cikkét ismertette. Azt vizsgálták, hogy a kutakba kerülő vizet mennyire érték szennyeződések a modern korban. A trícium jelenlétének vizsgálata azt mutatja, hogy még a mélyről érkező vízben is jelen van ez az 1950-ben az atomkísérletek során a környezetbe került izotóp, vagyis bizonyos mértékben belekeverednek a felszíni talajvíz szennyeződései.

Hagyományos gémeskút a Hortobágyon

A sarki régiók: a jég jövője az Északi-sarkvidéken, az antarktiszi jég stabilitása, jegesföld-formák
Julienne Stroeve és munkatársai a Coloradói Egyetemről az Északi-sarkvidék jégpáncéljának gyorsuló ütemű vékonyodásáról beszéltek. Az ottani felmelegedés üteme a világátlag kétszerese, így a század közepére nyáron már el is tűnhet a jég. Ennek komoly hatása lesz az ökoszisztémára és a gazdaságra is.

James Screen az Exeter Egyetemről azt vizsgálta, hogy 1,5-2oC-os globális felmelegedés esetén megmaradhat-e az észak-sarki jégpáncél. Becslésük szerint 1,5oC-os emelkedés esetén (ami a párizsi klímaegyezmény célkitűzése) gyakorlatilag nem fenyeget a jégpáncél nyári eltűnése, 2oC-nál ennek esélye 39 százalék.

Jenny Turton a British Antarctic Survey képviseletében arról adott elő, hogy a meleg, száraz szél hogyan befolyásolja az antarktiszi selfjég viselkedését. A selfjég megereszkedése, önmagában nem növelné a tenger vízszintjét, viszont a gleccserek olvadásának felgyorsulása igen.

Az Antarktisz műholdképe
Fotó: Dave Pape/ NASA/ Wikipedia

A Cambridge-i Egyetemről Kelly Hogan a sarkvidék tengerfenekének 2D és 3D ábrázolására szolgáló legújabb „atlaszt” mutatta be. A tengerfenék megfigyeléséből (pl. régebbi gleccserek maradványai) következtetni lehet földtörténeti jelenségekre, múltbeli történésekre.

Műanyaghulladék: Hogyan szállítják, hogyan éri el az élelmiszerláncot, milyen információt hordoznak?
Esperanza Huerta mexikói kutató és munkatársai a mexikói talaj műanyag-szennyeződését vizsgálva megállapították, hogy az össze nem gyűjtött műanyaghulladék mikroszemcséi bekerülnek a talajba, onnan pedig a tálálékláncba.

Christian Schmidt, a Helmholtzi Egyetem kutatója és munkatársai a tengerbe kerülő műanyaghulladék mennyiségét és eredetét vizsgálták. Úgy becsülik, hogy 4,8 és 12,7 millió tonna az a mennyiség, ami nagyrészt szárazföldi eredetű, főleg ázsiai folyókból származik; olyan területekről, ahol nagy a gazdasági növekedés, de nem megfelelő a hulladékfeldolgozás.

A szintén Helmholtzból érkezett Lasse Sander egy érdekes megközelítésről beszélt: a tengeri szemetet kronológiai markerként lehet használni, mivel általában megállapítható a szemétté vált termék gyártási ideje.

A temetkezések környezeti hatásai
Ladislav Smejda, a prágai Cseh Élettudományi Egyetem Környezettudományi Karának (FES CULS) munkatársa a temetkezések környezeti hatásáról végzett kutatásaikról beszélt. A népesség növekedésével a temetések és hamvasztások száma is nő, egyre jobban szennyezve a talajvizet, a levegőt, ezért szükség lenne a környezetbarát temetkezési formákra. A kutatás megvizsgálta az egyes történelmi korok és kultúrák temetkezési szokásait. Természetesen a tudományos érveket csak a kulturális és vallási szempontokkal összhangban szabad alkalmazni, amikor majd javaslatokat tesznek a környezetbarát megoldásokra.

Több száz éves sírok Angliában

Hogyan befolyásolják a szélsőséges időjárási viszonyok és más veszélyek azt, hogy mit iszunk és eszünk?
Európa gazdaságának a globális vízhiány és az aszály miatti sebezhetősége – erről a témáról tartott előadást Ertug Ercin, a Water Footprint Network (Vízlábnyom Hálózat) munkatársa. Mivel a polgárok által fogyasztott vagy használt áruk nagy részét külföldön gyártják (pl. szójabab, rizs, gyapot, kávé) ezért az EU vízigényének a 38 százaléka a határain kívülre esik, és ha azokon a területeken vízhiány lép fel, az az EU gazdaságára is negatív hatással lesz.

Win-win stratégiák az éghajlat és az élelmiszer-biztonság érdekében címmel Stefan Frank, a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemző Intézet (IIASA, International Institute for Applied Systems Analysis) kutatója beszélt. Elmondta, hogy az agrár- és erdészeti ágazatok üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítések az élelmiszerárak növekedéséhez vezethetnek, ám az új kutatás olyan stratégiákat határoz meg, amelyek segíthetnek az éghajlatváltozás mérséklésében, miközben elkerülik az élelmiszerárak meredek emelkedését. Ennek két legfontosabb eleme az erőirtás csökkentése és a talajszén megkötése a vetésforgó, a vágás, valamint a szermaradványok kezelése révén. Ez utóbbi ráadásul a terméshozamot is növeli.

A bécsi kongresszuson több nagy tudományos kiadó (Oxford, Cambridge, Elsevier és Wiley) is standokkal mutatkozott be. Számos olyan technikai eszközt is láthattak a résztvevők, amik segítik a tudományos kutatást: ezek gázok koncentrációjának mérését, illetve az adatok térinformatikai elemzését teszik lehetővé.

A finnek egyik terméke a talaj különböző gázainak koncentrációját méri

Az EGU következő nagy konferenciáját 2018. április 8-13. között tartják meg, szintén Bécsben.

Írta: Szőts Dávid és Bajomi Bálint, www.bajomibalint.hu

 

Hozzászólások

Emmy-díjakat nyert a NASA

Emmy-díjakat nyert a NASA

Az amerikai űrhivatal két Emmyt is nyert a Mars InSight és a SpaceX Crew Dragon Demo-1 missziójának kimagasló interaktív közvetítéséért.

A telefonhírmondó létrehozója

A telefonhírmondó létrehozója

1844. szeptember 17-én született Puskás Tivadar, a rádió ősének, a telefonhírmondónak megvalósítója.

Sötét utazás az univerzumban – csillagászat látássérülteknek

Sötét utazás az univerzumban – csillagászat látássérülteknek

A csillagos égboltot és jelenségeit bemutató kiállítás készült látássérültek számára az Európai Déli Obszervatórium segítségével.

Magyar fotográfus lett az év asztrofotósa

Magyar fotográfus lett az év asztrofotósa

Magyar fotós nyerte az Insight Investment Az Év Asztrofotósának járó díjat.

Vulkánkitörés okozta a gyönyörű napkeltéket

Vulkánkitörés okozta a gyönyörű napkeltéket

Augusztus végén és szeptember elején az Egyesült Államokban több alkalommal is különös, mély lila árnyalatot öltött a napkelte.

National Geographic 2019. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket