Etelka, Aletta, Adelaida2019. december 16., hétfő
Tudomány

Tudósítás egy állatorvosi műtőből

2017.10.25.Sarusi István
National Geographic Magyarország

Országos összefogással mentették meg egy balesetben sérült uhu szeme világát és minden bizonnyal az életét is.

Történetünk főhőse 2017. szeptember 15-én egy mátrai község, Bodony határában fácánra, vagy rágcsálóra vadászva betévedt a fácántelepre, majd ott belegabalyodott a dróthálóba és megsérült. Akkor még friss esetként a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi őre fogta be és szállította Egerbe, ahol a Nemzeti Park saját mentőállomására került a madár.
„Kelemen Tamás állomásvezető rögtön hívott telefonon, hogy mi ilyenkor a teendő. Én pedig konzultáltam Dr. Dobos András szakállatorvossal, hogy addig is, amíg Szentesre el tudjuk hozni, milyen szemcseppel kell kezelni” – mesélte Dr. Déri János, a Hortobágyi Madárkórház Alapítvány igazgatója. Pár nap múlva Szentesen, a Kiséri Állatorvosi Lézerszemészeti Rendelőben soron kívül megtörtént az első beavatkozás.
„A bagoly szeme olyan állapotban volt, hogy azt a klasszikus tudomány szerint el kellett volna távolítani: összenövésekkel a szivárvány- és a szaruhártya között és a szemlencse elülső fala is sérült, emelkedett volt a szemnyomás is – taglalta Dr. Dobos András, a vizsgálatokat végző szakállatorvos, a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem címzetes docense, majd folytatta: Megszüntettük az összenövéseket, a keringés helyreállt, a pupilla is elkezdett minimálisan reagálni a fényre.”

Betadine fertőtlenítő oldatot kap az uhu, ami az ultrahangnál használt gélt mosta ki a szeméből.

Köszönhetően a korszerű lézeres eszközöknek nemhogy amputációra nem volt szükség, de még vágást sem kellett ejteni az uhun – ez indokolta a több mint száz kilométeres utaztatást is. Időbe telik, mire a szövetek visszanyerik eredeti nyugalmi állapotukat a lézerkezelés után, mivel nagyobb intenzitású, vagy hosszabb ideig tartó folyamatos impulzus révén roncsoló hatása lehet a lézerfénynek. A madár a Hortobágyi Madárkórházban regenerálódott, ahol naponta ötször szemcseppet kapott: gyulladáscsökkentő és antibiotikum kombinációját. Ez idő alatt a szakemberek folyamatosan egyeztettek, konzultáltak, így dőlt el a második beavatkozás időpontja.

Közben essék néhány szó magáról a bagolyfajról is. Dr. Déri Jánostól megtudtam: „Ez a legnagyobb fülesbagolyfaj, az eurázsiai uhu (Bubo bubo) egyik példánya. Nagy fülesbagolyként, vagy angolszász nyelvterületen ‘eagle owl’, azaz sasbagoly néven ismert. Sziklaüregekben, kőbányákban fészkelő madárról van szó. Magyarországon csaknem kipusztult az 1960-as években. Hazai elterjedése a német és cseh zárt térben tenyésztett egyedek betelepitése mellett a szlovák és ukrán állomány terjeszkedésének és az élőhely védelmének köszönhető.A közel 100 párt kitevő állomány jelentős része a Zemplénben, az Aggteleki Nemzeti Park területén van, míg kisebb hányada, mintegy 20 pár fordul elő a Bükki Nemzeti Parkban. Belőlük mindösszesen 8-9 pár él a Mátrában. A sérült madár egyike a Mátra északi részén, legújabban megtelepedő pároknak, ami egy különösen nagy, 3,5 kilós nőivarú egyed, úgyhogy természetvédelmi szempontból is jelentős a rehabilitációja, hiszen van egy párja, és decemberben-januárban már a fészek körüli revírt kell őrizniük.”

Phundus-kamerával vizsgálták az uhu szemét. A szivárványhártya állapotára koncentráltak a szakemberek a második műtét előtt. A 820 nanométeres Supra lézerrel végzett előző beavatkozás nyomai láthatók az uhu szivárványhártyáján. Itt még nem altatták az uhut, mégis jól tűrte a procedúrát. Ennek magyarázata az ijedtség lehet, ami voltaképpen „ledermeszti” a madarat. A szakemberek tapasztalata alapján, minden további alkalommal csökken az esélye, hogy így reagál a tollas páciens, ugyanis a kezdeti blokkolás egyre inkább tiltakozásba vált.

Mielőtt újfent lézer alá került volna a bagoly, a szakemberek meggyőződtek róla, hogy műtétre alkalmas állapotban van-e a tollas páciens.  Dr. Dobos András OCT (Optical Coherence Tomography) vizsgálattal ellenőrizte az előző kezelés eredményét, hogy teljesen begyógyultak-e a szaruhártyán lévő fekélyek, áttűnik-e a retina (átjut-e rajta a fény). Utána phundus-kamerával azt derítették ki, hogy milyen állapotú az első beavatkozás és a regeneráció után a szivárványhártya, majd szemészeti ultrahang következett, ami megmutatta, hogy van gyulladás a szemben. Mivel 20 alatt volt az uhu szemnyomása, ezért ez a vizsgálat is negatív eredménnyel zárult, vagyis műtétre alkalmassá vált az uhu. Miután megkapta szokásos gyógyszeradagját, kezdődhetett az altatás. Ebben, és a teljes folyamatban végig asszisztáltak a Hortobágyi Madárkórház Szentesi Madármentő Állomásának munkatársai.

Öt százalék koncentrációjú izoflurán gázzal altatták az uhut, ugyanazzal a technológiával, mint a humán gyógyászatban szokták. Nagyságrendileg 2-3 perces alvási periódust tesz lehetővé ekkora mennyiség, a lézerbeavatkozás fényimpulzusa néhány másodpercig tartott.

Október 18-án volt a második beavatkozás. „Akkor a retinát kezeltük: retinastimulussal a károsodott szemfeneket stimuláltuk, lézereztük, így az is javul. A tájékozódást a jobb szem is fogja segíteni, tehát nem csak arról lesz szó, hogy a bal lesz jól látó szem, amiben szintén voltak gyulladási gócok. Az ismételt műtéti beavatkozás szintén lézerrel történt, amivel megnyitás nélkül tudjuk kezelni az elváltozásokat” – részletezte Dobos doktor.

Dr. Dobos András (balra), Dr. Déri János (jobbra) az uhu műtése közben

Mindössze néhány másodperces lézerfény-impulzusokkal műtötték meg a bagoly szemét. Egyedülálló technológia az állatgyógyászatban a Supra T810 lézer, amivel a szaruhártyától egészen a szemfenékig lehet beavatkozásokat végezni anélkül, hogy egyetlen vágást is ejtenének az alanyon.

Konzultáció a műtét után. Balról Dr. Déri János, mellette Dr. Dobos András, jobbra pedig Nagy Imre a Hortobágyi Madárkórház munkatársa. Ő szállította a baglyot. Most kezében tartja az ébredező uhut.

Érdekességként azt is megtudtuk a szakembertől, hogy az uhuk sokkal jobban látnak, mint az emberek. Szemükben nem a sejtek mások, hanem a szem felépítése. Míg egy kutyaretina 210, addig az emberé 230 mikrométeres, ezeknek a madaraknak pedig 330-350 mikron vastag. Úgy működik a retina, mint egy számítógép: áramoltatja az információt. Teljesen más az uhuk szaruhártyájának a formája is: olyan, mint egy nagyítóüveg. Ezért vesz észre magasból is apróságokat.

Éppen ezért közel sem mindegy, mennyire messzire és élesen lát majd jobb szemével az uhu. Ha nem megfelelően, akkor vadászni sem tud, ami egyértelműen a vesztét okozza a természetben, ezért még egy látásteljesítmény-vizsgálatot is végeznek.

„Egy ERG-t, tehát elektroretinográfiás vizsgálatot fogunk még csinálni, nagyjából egy hónap múlva, november végén, amikor megnézzük, hogy a retina hány százalékban működik: fényimpulzust adunk a szemre, a retina erre válaszol agyi jelek formájában. Ezt számítógéppel kiértékelve megmondjuk, hány százalékban segíti a szem a látást – vetítette előre Dr. Dobos András, docens.

Addig is a madárkórház különtermében marad az uhu. Ha minden rendben zajlik, akkor természetesen életének hátralevő részét nem a négy fal között, hanem szabadon tölti.

Írta és fényképezte: Sarusi István

Hozzászólások

Eddig ismeretlen ősmaradványokat találtak a Mecsekben

Eddig ismeretlen ősmaradványokat találtak a Mecsekben

Mintegy 130 millió éves őskörnyezetből, különleges tulajdonságokkal rendelkező, eddig ismeretlen fosszilis ősmaradványfajokat tártak fel a Mecsekben.

Kiválasztották OSIRIS-REx leszállóhelyét

Kiválasztották OSIRIS-REx leszállóhelyét

A Bennu kisbolygó körül keringő szonda jövőre a felszínre ereszkedik, hogy mintát vegyen, amit hazaszállít a Földre.

Egykor orrszarvúak és teknősök is éltek a Yukon területén

Egykor orrszarvúak és teknősök is éltek a Yukon területén

A jelenleginél melegebb volt a klíma a felfedezett állatok életének idejében.

Agyunk öngyógyító mechanizmusai

Agyunk öngyógyító mechanizmusai

Eddig ismeretlen, alapvető fontosságú kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között.

Egy muslicának köszönhetjük a sajtot és a kefirt

Egy muslicának köszönhetjük a sajtot és a kefirt

A tej erjesztéséhez szükséges élesztőgomba eredetileg muslicákon tenyészett.

National Geographic 2019. decemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket