Úgy tűnik, hogy nem alakulhatott ki az élet a Proxima b-n
A szakértők szerint a Proxima Centauri barátságtalanabb, mint eddig hittük.
Fotó: Wikipedia
A Meredith MacGregor, a Carnegie Science Center munkatársa által vezetett csapat hatalmas flert azonosított a legközelebbi idegen csillagon. A szakértők eredményeiket az Astrophysical Journal Letters folyóiratban ismertették.
A flerek kialakulásának hátterében a mágneses tér szerkezetének átalakulása áll. A változás hatására felgyorsulnak a csillag plazmájában található elektronok, ez pedig nagy mennyiségű energia felszabadulásával jár.
Az új adatokat az ALMA (Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat) segítségével gyűjtötték. Az eszköz tavaly január és március között 10 órán át figyelte a Proxima Centaurit.
A kutatók március végén egy igen jelentős flert észleltek az égitestnél, melyet később egy újabb, gyengébb jelenség követett. A két esemény együtt majdnem két percig tartott. Az első fler ezerszeresére növelte a csillag fényerejét, ekkor a Proxima Centauri tízszer fényesebb volt, mint a Nap a legnagyobb flerei alatt.
„Nagyon valószínű, hogy az érintett fler során nagy energiájú sugárzás bombázta a Proxima b-t” – mondta MacGregor. Mivel az évmilliárdok során az exobolygó több hasonló eseményt is megtapasztalhatott, az esetleges atmoszféra és óceánok teljesen eltűnhettek. Ez azt jelenti, hogy a Proxima b nagy valószínűséggel nem lakható.
Egy 2017 novemberében ismertetett vizsgálat során egy másik csoport az ALMA adatait elemezve arra jutott, hogy Proxima Centauri körül több porlemez is feküdhet, ezekben pedig eddig ismeretlen exobolygók helyezkedhetnek el. MacGregor és kollégái azonban nem találtak olyan bizonyítékot, amely alátámasztaná a feltételezett porlemezek létezését.