Lázár, Olimpia2018. december 17., hétfő
Tudomány

Biológusok konferenciája nem csak biológusoknak

2018.12.03.NG
National Geographic Magyarország

A Magyar Biológiai Társaság (MBT) immár 31. alkalommal rendezte meg konferenciáját. Ennek kapcsán kérdeztem az egyesület elnökét, Korsós Zoltánt.

Korsós Zoltán, az MBT elnöke és a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója
Fotó: Bajomi Bálint

Mit érdemes tudni a Magyar Biológiai Társaságról?
1841-ben alakult meg a Királyi Magyar Természettudományi Társulat, amely a II. Világháború utáni időszakig, 1952-ig működött, nagy múltú szakmai érdekképviseleti szervként. Ma két jogutódja keretében tevékenykednek a hazai kutatók: a Magyar Természettudományi Társulatban, illetve az eredetileg Biológiai Egyesület névvel, Balogh János szervezésében 1952-ben alakult egyesületben. Ez utóbbi vette át a társulat biológiai területeinek képviseletét. Később nyerte el mai nevét, így ma már Magyar Biológiai Társaságként működik. Rendszeres előadóüléseket tartunk, mint most is, és több szakosztályunk is van.

Ami talán a legfontosabb: két olyan folyóiratunk van, amely több mint 100 évre tekint vissza. Az Állattani Közlemények  és a Botanikai Közlemények 1902 óta folyamatosan megjelenő tudományos lapok. Az Anthropologiai Közlemények c. folyóirat 1957-ben csatlakozott a családhoz. 1991-ben indítottuk el a negyedik kiadványunkat, a Természetvédelmi Közleményeket. Ez 2009-ben online folyóirattá alakult: most már csak az interneten érhető el.

Az üléseinket különböző helyeken szoktuk tartani; mostanában leginkább a Természettudományi Múzeum előadótermében, illetve az ELTE-n. Vannak vidéki csoportjaink is; a szakosztályok pedig rendszeresen üléseznek. Az a célunk, hogy a biológiával foglalkozó magyarországi tudósok, tanárok, diákok, hallgatók egymással kommunikálva folyamatosan információt tudjanak cserélni, és naprakészen tartsák az ismereteiket.

A Növénytani Közlemények első számának címlapja 1902-ből.
Forrás: Elektronikus Periodika Archívum

A vándorgyűlésekről tud mesélni egy kicsit? Az elnevezésből az következik, hogy mindig más helyszínen van.
Ez megint egy érdekes hagyomány. Eredetileg az orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseit szervezték meg, 1841 és 1933 között összesen 41 alkalommal. És valóban, ők mindig más-más városban, valamilyen oktatási intézményhez vagy más szervezethez kapcsolódóan tartották a gyűléseiket. A jelenlegihez hasonló volt a cél: hogy kommunikáljanak egymással a különböző szakterületek képviselői. A 20. században aztán hosszú időre szünetelt ez a hagyomány, majd a Biológiai Társaság valamikor az 1960-as években újraindította. Én még hallgatóként vettem részt a korai vándorgyűléseken – de az elsőn még nem voltam ott. Most, 2018. november 22-23-án a XXXI. Vándorgyűlést tartjuk a Fővárosi Állat- és Növénykert Barlangtermében.

Milyen időközönként szervezik meg a rendezvényt?
Kétévente, bár most volt egy kis csúszás. 2017-ben és 2018-ban is tartottunk konferenciát, előtte viszont két év szünet volt. Az utolsó, nagyjából 10 évben csak névleg „vándorgyűlés”, merthogy egy nagyon jó együttműködés keretében mindig a budapesti Állatkert ad helyszínt a rendezvénynek. De szeretnénk újra feleleveníteni azt, hogy más városokba, más intézményekhez is elmegyünk, hogy valóban a biológiai, természettudományi műhelyeket látogatva vándoroljunk.

Milyen nagyobb témákra osztják a konferenciákat?
Régebben a legtöbb vándorgyűlésnek volt egy önálló tematikája: például környezetbiológia, humánbiológia, vagy valamilyen aktuális társadalmi kérdés. Ma már nagyon sokféle konferencia van az országban a természettudományok, a biológia területén, ezáltal szétszóródnak az emberek. Ezért úgy gondoltuk, hogy a tavalyi és az idei rendezvényünknek nem adunk különleges témát, hanem általánosságban minden biológust várunk ide. Ezen belül tagoltuk szekciókra a vándorgyűlés kétnapos rendezvényét. Úgyhogy a mostani eseményen egymás után van genetika, antropológia, zoológia, botanika és természetvédelmi szekció is.

Miről szólt a konferencia elején a nyitó plenáris előadás?
Ami miatt a plenáris előadásra felkértük Szabó T. Attila professzort, az egy érdekes előkészület. 2019-ben lesz a bicentenáriuma Festetics Imre tudósnak, aki a genetika szót először használva mutatott rá – Mendel előtt – azokra a szabályokra, törvényekre, fogalmakra, amelyek az öröklődéssel kapcsolatosak. Erről tartott professzor úr egy előadást, ami nagyon izgalmas volt.

A tudós születésétől számolják a bicentenáriumot?
Nem, a publikációtól. 1819-ben publikálta ezt a cikkét, amiben szó szerint szerepel a genetika mint a természet egyik törvénye. Ezt az előadást emelném ki, mert ez nagyon izgalmas. Tudománytörténetről szól, de mégis kapcsolódik a mai kutatásokhoz, hiszen az örökléstan és a genetika területe ma is nagyon fontos.

Gyenis Gyula egyetemi tanár előadása is érdekes volt: ő a két lábon járás csonttani bélyegeiről, és az ősemberek ehhez kapcsolódó morfológiai tulajdonságairól beszélt. Érdekes módon az előadásban nem arra a kérdésre koncentrált, hogy miért lett két lábon járó az ember. E helyett arról beszélt, hogy ezt a két lábon járást hogyan tudjuk a csontok és a leletek alapján megállapítani. Izgalmas kérdés ugyanis, hogy mikor és hogyan jelenhetett meg a két lábon járás a majomszerű őseinknél.

Én zoológus vagyok, így kiemelném az egyik ilyen témájú előadást is. Ezt Bakos Bettina tartotta, aki már többször szerepelt nálunk a vándorgyűlésen. Ragadozó emlősöknek a viselkedésformáiról beszél, sztereotip viselkedésformákról, állatkerti viselkedésekről. Sokan ismerjük a ketrecbe zárt tigrisek, oroszlánok nagyon fura, jellegzetes föl-alá mászkálós sztereotip mozgását. Bettina azt vizsgálja, ezt hogyan lehet elkerülni, illetve mit jelentenek ezek a sztereotip viselkedések. A cél, hogy az állat jól érezze magát az állatkertben.

Végül a természetvédelem területéről emeljünk ki egy kutatást. Juhász Erikának és munkacsoportjának az előadása a hód magyarországi elterjedéséről szól. Ez amiatt izgalmas, mert az eurázsiai hód kipusztult Magyarországról, és az ezredforduló környékén visszatelepítették. Annyira sikeres volt a program, hogy manapság már kilövési engedélyt adnak a hódra, hiszen egyes területeken túlszaporodik, és károkat is tud okozni. Az árvízvédelemnél szerepet játszó puhafaligetekben fákat dönt ki. Az eurázsiai hód egyébként abban különbözik a kanadai rokonától, hogy az esetek többségében nem épít várakat, hanem csak kidönti a fákat táplálkozási célból. Tehát nem csinálja meg belőle azt a hódvárat, amit amerikai filmekből ismerünk.

Akkor egy picit a jövőről. Ha valaki olvassa ezt a cikket, és kedvet kap a konferencián való részvételhez, mikor tud elmenni legközelebb? Lehet-e már tudni a helyszínt és az időpontot?
A rendezvény év végén, október-november tájékán szokott lenni. Két év múlva, 2020-ban lesz a következő vándorgyűlés. A helyszínt jelenleg még nem tudjuk, mert azon gondolkozunk, hogy ismét vándorgyűléssé tesszük az eseménysorozatot. Arra gondoltam, hogy Debrecenbe, vagy Kaposvárra lehetne vinni a látogatókat. Mind a két helyen van természettudományi részleg; Kaposváron elég erős a múzeum is. Szombathely is felmerült lehetséges helyszínként, ahol szintén nagyon erős természettudományi osztálya van az ottani múzeumnak. Szállással, egyebekkel összekötve meg tudnak tartani egy ilyen rendezvényt. Amúgy pedig a népszerűsítés céljából itt is megragadom az alkalmat, hogy minél többen jöjjenek, nemcsak a Biológiai Társaság mintegy 1500 tagja, hanem bárki, mert ezek nyitott rendezvények.

Gondolom, az időpont előtt pár hónappal már a Magyar Biológiai Társaság honlapján lehet majd tájékozódni.
Igen. A tagságnak mindig kiküldjük a meghívót, a körleveleinket, de a honlapon is bárki megtekintheti a rendezvényeinkről szóló információkat. Akit érdekel, annak két év múlva, 2020 nyarán érdemes felkeresnie a www.mbt-biologia.hu honlapot.

Az interjút készítette: Bajomi Bálint – bajomi.eu

Hozzászólások

Hasonlóságok az ichtioszauruszok és a bálnák között

Hasonlóságok az ichtioszauruszok és a bálnák között

Az eredmények arra utalnak, hogy ezen őshüllők melegvérűek voltak

Kisebb földmozgást okozott egy meteor

Kisebb földmozgást okozott egy meteor

Az objektum Grönland felett robbant fel 2018. július végén.

Adatokat küldött a NASA rekorder űrszondája

Adatokat küldött a NASA rekorder űrszondája

Hetekkel az után, hogy a NASA űrszondája minden

Két évszázada nem tört ki ilyen erővel a Kilauea

Két évszázada nem tört ki ilyen erővel a Kilauea

Az Egyesült Államok Geológiai Intézetének (USGS)

Vizet találtak egy aszteroidán

Vizet találtak egy aszteroidán

Az űreszköz múlt héten érkezett meg a Bennu

National Geographic 2018. decemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

7 200 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket