Ambrus, Ambrózia2019. december 07., szombat
Tudomány

Kiderült, mikor is tértek át a pandák a bambuszétrendre

2019.02.02.NG
National Geographic Magyarország

Egy új kutatás szerint a pandák csupán 5000-7000 éve álltak át a kizárólagos (99%-os) bambuszfogyasztásra.

Forrás: Profimedia, Alamy

Az eddigi elképzelések alapján az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) elődje már pár millió évvel ezelőtt is bambusszal táplálkozott. Ezt az elméletet arra alapozták, hogy egy akkori pandaleleten igen erős állkapocs és fogazat utaltak a rostban rendkívül gazdag bambusz rágására.
A panda miocénben élt őse (Ailurarctos lufengensis) még húsevő volt, azonban a valamikor a pleisztocén idején átálltak a bambuszra. Ehhez alkalmazkodtak a fogaik, izomzatuk, s ehhez alakult ki az ál-hüvelykujjuk is, a feltételezések szerint.
Ma már a csontok izotópvizsgálatából lehet következtetni az adott élőlény egykori élőhelyére és az általa fogyasztott táplálék összetételére. Ma élő, és egykor élt pandák csontjainak és fogainak izotópvizsgálatával jártak utána a kérdésnek a kínai szakemberek, az egykori pandákon túl a velük együtt élt további állatokat is megvizsgáltak (ezeket a pandamaradványokkal együtt, azonos rétegből, azonos helyszínen tárták fel). A csontok izotóparányai az élelemről, a fogzománcé pedig az élőhely jellegéről adnak tájékoztatást. Az is kideríthető így, hogy milyen növénytípusokat evett a panda: csak bambuszon élt vagy más zöldeket is legelt. Ehhez a különböző növénytípusok által használt specializált fotoszintézis-típusok adnak lehetőséget, a fotoszintézis egyes típusai közt kissé eltérő biokémiai folyamatok során más és más izotópok dúsulnak fel a növényben, majd persze az adott növényt elfogyasztó növényevő állatban is.
A pandák élőhelye ma igen kicsi táplálékát a hűvös hegyvidéki bambuszerdők adják, a múltban azonban egészen más volt a helyzet. Ezek az állatok hatalmas területet népesítettek be Ázsia délkeleti részén, igen változatos élőhelyi körülmények közepette laktak a szubtrópusi erdőkben, logikusnak tűnik, hogy az étrendjük is változatosabb volt a mainál.
Az izotóparány alapján kiderült, hogy a néhány ezer éve élt pandák nem csupán bambuszt fogyasztottak. Ha a ma élő és a kb. 5000 éves pandákat összevetik, egyértelműen kiugrik a különbség, az egykori panda az erdő aljnövényzetében táplálkozó állatokra jellemző izotóparányú volt, míg a mai kizárólagosan a bambusz jelét viseli. Az is egyértelművé vált, a jóval korábban élt panda-ősök vizsgálata alapján, hogy a pliocén végére a pandák már teljesen leálltak a húsevéssel. Az őspandák a mainál sokkal melegebb éghajlaton is megéltek, az erre utaló oxigénizotóp-arányok szerint a mainál változatosabb környezeti feltételek közt is otthont találtak.

A mai élőhelyük nagy valószínűséggel fokozatos beszűkülés eredménye lehet, s hasonló utat járhatott be az étrend is. Már a pleisztocén végén is azokat az erdőket lakták, ahol volt bambusz, azonban ekkor még jócskán ettek más növényeket is a bambuszon kívül.
A panda, annak ellenére, hogy már igen régóta vegetáriánus, a bélrendszere és a fogazata alapján továbbra is húsevő állatnak minősül, s igen elenyésző mennyiségben fogyasztanak apró állatokat is (rovart, rágcsálót).
A kutatás során az nem derült ki, hogy pontosan milyen más növényeket fogyasztottak a pandák, de az egyértelmű, hogy a mainál sokkal változatosabb volt az étrendjük. Ennek további vizsgálata az élőhelyük nem oly régi beszűkülésére, illetve magának a pandának a jövőbeni életlehetőségeire is fontos információkat adhat.

A kutatás eredményeiről a Current Biology tudományos oldal 2019. január 31-én számolt be.

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt

Hozzászólások

Genetikailag módosított egerek érkeznek a Nemzetközi Űrállomásra

Genetikailag módosított egerek érkeznek a Nemzetközi Űrállomásra

A SpaceX következő űrhajóján különleges rakomány fog utazni.

Pestis formálta a bronzkori Európát

Pestis formálta a bronzkori Európát

A bronzkorban a kereskedelem megindulása, a klimatikus átalakulások és a fémmegmunkáló technikák fejlődése miatt komoly változáson esett át a kontinens.

Meteoritevő mikrobát találtak

Meteoritevő mikrobát találtak

A szakértők korábban is tudták, hogy a Metallosphaera sedula ásványokat fogyaszt.

Meglátták, milyen jövő várhat a Naprendszerre

Meglátták, milyen jövő várhat a Naprendszerre

A szakértők olyan fehér törpére bukkantak, amely körül egy bolygó kering.

Magyar sikerek a nemzetközi mikrobiológiai művészeti versenyen

Magyar sikerek a nemzetközi mikrobiológiai művészeti versenyen

Petri-csészében megjelenő színes formák világversenye.

Ajánlataink

Kína nemzeti ikonja: az óriáspanda

Kína nemzeti ikonja: az óriáspanda

2016 különleges év a természetvédők naptárában, ugyanis ekkor került le Kína nemzeti kincseként számon tartott kabalája az IUCN veszélyeztetett fajok vörös listájáról.

National Geographic 2019. decemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket