Diána, József2020. szeptember 18., péntek
Tudomány

A 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója

2019.04.26.MTI
National Geographic Magyarország

Ludwig Wittgenstein osztrák gondolkodó, a 20. század egyik legjelentősebb filozófusa 1889. április 26-án született Bécsben.

Forrás: Profimemdia

Az acélmágnás Karl Wittgenstein és a tehetséges zongorista Leopoldine Kalmus nyolcadik gyermekeként Bécsben látta meg a napvilágot. Házukban gyakran vendégeskedett és zenélt Gustav Mahler, Johannes Brahms és Pablo Casals. Apjuk szigorúan fogta a művészi hajlamú gyerekeket és minden áron polgári pályára szánta őket, az elvárásnak megfelelni nem akaró illetve nem tudók közül  egyik testvére megszökött, három öngyilkos lett.

A roppant éles eszű Ludwig mellé először magántanárokat fogadtak, majd beíratták a linzi állami reálgimnáziumba. Az alakját övező legendák egyike, hogy Adolf Hitler osztálytársa volt, és hogy ő lenne a Mein Kampfban gyűlölettel emlegetett zsidó fiú, de egyik sem bizonyított tény. Főiskolai tanulmányait a berlin-charlottenburgi Műszaki Főiskolán kezdte, majd Manchesterben folytatta. A repüléstechnika foglalkoztatta, egyik újszerű megoldására szabadalmi védelmet is kért. Angliában ismerkedett meg Gottlob Frege és Bertrand Russell matematikai-logikai írásaival, s 1911-ben Cambridge-be utazott, hogy Russell tanítványa lehessen. Apja 1913-ban bekövetkezett halála után hatalmas vagyont örökölt, ebből 100 ezer koronát rászoruló osztrák művészek között osztatott szét, az adományból részesült többek között Rainer Maria Rilke, Georg Trakl és Oskar Kokoschka is.

Az első világháború alatt a Monarchia hadseregében önkéntesként harcolt, többször megsebesült és több kitüntetést kapott, a háború végén olasz hadifogságba esett. A harcok szüneteiben befejezett Logikai-filozófiai értekezést a Vöröskereszt juttatta el Russellhez és Fregéhez. Műve 1921-ben jelent meg németül, egy év múlva kétnyelvű, német-angol kiadásban, és George Edward Moore javaslatára kapta a latin Tractatus logico-philosophicus (Logikai-filozófiai értekezés) címet.

A Tractatus első tétele szerint „A világ mindaz, aminek esete fennáll”. E világ tárgyai azonban képzetes, nem valóságos tárgyak, a tér sem valóságos, hanem logikai tér. A tényekről alkotott kép ezért nem egyéb, mint a kijelentések logikai formája, a logika a világ tükörképe. Ebben a világban nem nyilatkozhat meg Isten, és etikai kérdések sem létezhetnek. A Tractatus utolsó tétele ezért hangzik így: „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”

Wittgenstein úgy gondolta, hogy a filozófiai problémákat egyszer s mindenkorra megoldotta, így a Moritz Schlick körül szerveződő úgynevezett Bécsi Kör tagjai (többek között Rudolf Carnap, Otto Neurath, Hans Reichenbach) hosszú éveken át hiába unszolták, hogy fejtse ki újabb nézeteit, világítsa meg a régieket. Vagyona maradékát szétosztotta testvérei között, néptanítói állást vállalt, egy ideig segédkertész is volt, majd nővére bécsi házának tervezésében és építésében vett részt.

1929-ben ismét Cambridge-be utazott, ahol kutató diákként vették lajstromba, majd – némi huzavona után – az akkoriban a filozófus berkekben már diadalútját járó Tractatusért megkapta a doktori címet. 1930-tól a Trinity College tagja-munkatársa lett, 1939-ben professzorrá nevezték ki, George Edward Moore tanszékét vette át. Tanított, szűk körű szemináriumokat tartott, s bár szinte semmit sem publikált, másolatjegyzetben terjedő előadásainak, tevékenységének felmérhetetlen hatása volt.

Néhány mondatban lehetetlen összefoglalni második korszakának meghatározó gondolatait, amelyek sokszor csak a Tractatus tételeivel szembeállítva nyerik el értelmüket. Wittgenstein több mint két évtizeden át próbálta rendszeres formába önteni gondolatait, de végül úgy látta, hogy filozófiai megjegyzéseknél jobbat sohasem fog tudni írni. Szigorú, tételes kifejtés, logikai szimbólumok használata helyett köznyelven írott párbeszédek, megválaszolatlan kérdések, tegező megszólításmód, az aforizmákra jellemző töredékesség jellemzi ezt az időszakot, számos megállapítása mégis évtizedekre meghatározta a filozófiai tájékozódást.

Néhány ezek közül: a filozófiai útvesztők csak úgy kerülhetők el, ha a jelentést a használattal azonosítjuk. Ám ha a jelentés azonos a használattal, akkor az azonos szóval megnevezett dolgok körének nem szükséges azonos jegyeket felmutatniuk. Nevezetes példája a játék (a tevékenység, nem a játékszer). Azokban a tevékenységekben, amelyeket a játék szóval illetünk, nem mindig van közös vonás, de rokonságok egész sora figyelhető meg a csoporton belül, amit családi hasonlóságnak nevez. A nyelvjáték fogalmán pedig azt érti, hogy ha valaki tisztába akar kerülni bizonyos szavak jelentésével életmódokat kell leírnia, és megfordítva: e szavak használatával életmódokat valósít meg. „Egy nyelvet elképzelni annyit tesz, mint egy életformát elképzelni” – írja a Filozófiai vizsgálódásokban.

A második világháború alatt önkéntes szolgálatot teljesített egy londoni kórházban. 1947-ben megvált professzori tisztségétől, hogy minden erejét az írásnak szentelhesse. A második könyv, a Filozófiai vizsgálódások azonban csak 1951. április 29-én bekövetkezett halála után jelent meg. Több tízezer oldalra ú.n. gépiratait végakarata szerint tanítványai (Rhus Rhees, Elisabeth Anscombe, Georg Henrik von Wright) rendezték sajtó alá. Az analitikus filozófiát, a hétköznapi nyelv elemzésén alapuló filozófiai irányzatot Wittgenstein második korszakának megállapításai hívták életre.

Hozzászólások

Európa elindította az aszteroidabecsapódás elleni védőrendszer kiépítését

Európa elindította az aszteroidabecsapódás elleni védőrendszer kiépítését

Az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) megkezdte a munkát az első olyan bolygóvédelmi rendszer kiépítésén, amely aszteroidabecsapódásoktól hivatott oltalmazni a Földet.

Hogyan hatnak a bélbaktériumok a testtömegre?

Hogyan hatnak a bélbaktériumok a testtömegre?

A beleinkben élő rengeteg mikroba (bélmikrobiom) élettani szerepét még csak most kezdjük kapiskálni.

Gombából készítettek koporsót

Gombából készítettek koporsót

A holland feltaláló fejlesztésével a holttestek is komposzttá alakíthatóak.

A lösz lehetett a korai civilizációk alapja

A lösz lehetett a korai civilizációk alapja

Úgy tűnik, az üledék kulcsszerepet játszott a Földközi-tenger keleti partvidékén kialakult korai civilizációk életében.

Hőforrásokban főzhettek az emberelődök?

Hőforrásokban főzhettek az emberelődök?

Annak ellenére, hogy az afrikai Nagy-hasadékvölgy ma is

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket