Enikő, Melitta2019. szeptember 15., vasárnap
Tudomány

A FameLab NatGeo különdíjasa: Zubovics Evelin

2019.06.20.Bajomi Bálint
National Geographic Magyarország

Közgazdászként végzett, majd figyelme a társadalmi problémákra irányult, jelenleg végzős pszichológia szakos hallgató, és serdülők problémáival foglalkozik.

Zubovics Evelin, a 2019-es FameLab tudománykommunikációs verseny National Geographic különdíjasa.
Forrás: Bajomi Bálint

Nem mindennapi pályamódosítás. Mi indítja a versenyszférában dolgozó, sikerek előtt álló fiatalt, hogy a fejlődéslélektan felé vegye az irányt?
A sikernek van egy szubjektív vetülete is, így valahol mindenkinek mást jelent. A gyógyszeripari klinikai vizsgálatok, ahol korábban dolgoztam, valóban nagy karrierlehetőségeket rejtenek. Azonban én nemcsak munkahelyet kerestem, hanem egy hivatást, egy olyan szakmát, amit akár egy életen át el tudok képzelni magamnak, ami nemcsak az anyagi szükségleteimet elégíti ki, hanem az önmegvalósítási igényemet is. Természetesen az önmegvalósítást is mindenki máshogy értelmezi, de számomra elsősorban azt jelenti, hogy a munkám során megélhetem a kreativitást és a kihívást, miközben társadalmi és gazdasági szempontból is fontos kérdésekre keresek válaszokat, és ezzel segítek másokon, jelen esetben azokon a gyerekeken és családjaikon, akikkel dolgozunk.

Egyetemi tanulmányai alatt érezte közgazdasági előképzettségének előnyét?
Elsősorban általánosságban, a hozzáállásom és teherbíró képességem terén éreztem annak az előnyét, hogy már korábban egyszerre tanultam és dolgoztam egy másik szakterületen. Másrészről pedig némi előnyt jelentett az is, hogy néhány munka-, szervezet- és szociálpszichológia tárgy már nem volt újdonság számomra, hisz közgazdászként emberi erőforrások alapszakon, munkapszichológia szakirányon végeztem.

A diploma után egyenes út vezetett az MTA TTK KPI Lendület Fejlődéstani és Transzlációs Idegtudomány Kutatócsoportba?
Tulajdonképpen igen. A mesterszakos felvételim másnapján voltam interjún Dr. Bunford Nóránál, a kutatócsoport vezetőjénél. Azt hiszem, fogalmazhatok úgy, hogy pont egymást kerestük. Én egy olyan csoportot, ami elsősorban klinikai pszichológiai kutatással foglalkozik, és nemcsak egy főnököt, de egy mentort, aki mellett sokat fejlődhetek szakmailag, ő pedig egy lelkes, motivált és klinikai vizsgálatokban már valamennyire jártas fiatalt. Még az interjú hetén felvételt nyertem, így beadtam a felmondásom a régi cégnél, majd egy hónap múlva már a csoport tagja voltam.

Mivel foglalkozik a kutatócsoport?
Serdülőket vizsgálunk: egy részük nem mutat tüneteket, másoknak figyelemhiányos, hiperaktív és viselkedészavaros tüneteik vannak. Egyik célunk az ide tartozó zavarok biológiai, idegrendszeri hátterének feltérképezése. Egyes tényezők, faktorok védelmet nyújtanak ezekkel szemben, mások éppen rizikót jelentenek.
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar tüneteit mutató gyerekeknek, fiataloknak jellemzően a mindennapi élet három, úgynevezett funkcionális területén vannak jelentős problémáik. Ebből az egyik a családi kapcsolatok, a másik a kortárs kapcsolatok, a harmadik pedig az iskolai előmenetelhez köthető. Mi ezeken a területeken mérjük fel a nehézségeiket, illetve a problémás viselkedéseket és a károsodásokat.

Önnek milyen speciális feladata van a csapatban?
Jelenleg tudományos asszisztensként dolgozom. A munkával párhuzamosan a pszichológia mesterképzésemet végzem. 2020-ban szeretném elkezdeni a doktori tanulmányaimat. A PhD kutatási tervem a kutatócsoport tevékenységébe fog illeszkedni: a gének és a környezet kölcsönhatásaival, valamint epigenetikával fogok foglalkozni. Az epigenetika olyan módosulásokat jelent, amelyek nem változtatják meg a genetikai állományt, viszont mégis változást idéznek elő a megfigyelhető jellegben, vagyis a fenotípusban, például a viselkedésben. Azt fogom vizsgálni, hogy a gén-környezeti kölcsönhatások következtében kialakuló epigenetikai módosulások miképpen vezetnek a serdülők problémás és kockázatos viselkedéséhez, mint például, a kábítószer használatához, az alkoholfogyasztáshoz vagy a dohányzáshoz.

Egyelőre az előkísérleteknél tartanak. Vannak már értékelhető eredmények?
Az előkísérleteink célja az alkalmazandó módszertan kidolgozása. Ebbe beletartozik sok, az általunk vizsgált jelenség vagy jellemző kérdőíves mérésének megtervezése és véglegesítése, de funkcionális mágneses rezonancia- illetve, elektroenkefalográfia (EEG) vizsgálataink előtesztelése is.
Számos olyan jelenséggel foglalkozunk, mint például az érzelemszabályozás, szerhasználat, vagy agresszív viselkedés, melyeknek az egyik fő mérési módszere a kérdőíves eljárás. Az általunk alkalmazott kérdőívek közé tartoznak az önbevalláson, szülői és tanári értékelésen alapuló skálák. Ezek közül nagyon sok a vizsgálatunk előtt nem volt elérhető magyar nyelven. Ahhoz, hogy ezeket használhassuk, először el kellett végeznünk egy evidencián alapuló, komplex fordítási folyamatot, majd az így lefordított kérdőíveket tesztelnünk kell magyar mintán –ez  utóbbi már folyamatban van. Az elmúlt évben megvizsgáltuk azt is, hogy a feladatok, játékok, amelyeket a serdülők a különböző fMRI és EEG mérések során végeznek mennyire és hogyan adaptálhatók itthon és használhatók számukra.
Az előkísérletek megfigyeléseit, tapasztalatait felhasználva és azok eredményeit folyamatosan feldolgozva konzultálunk hazai és külföldi kollégákkal, és ezeknek megfelelően átdolgozzuk és véglegesítjük a különböző módszertani elemeket. Nem triviális például, hogy milyen hosszú mérések kellenek ahhoz, hogy elegendő adatunk legyen, ahogy az sem, hogy milyen hosszú méréseket bírnak a kamaszok, egy nap hány alanyt tudunk felmérni, melyek a legmegfelelőbb adatelemzési módszerek, illetve, hogy valóban detektálhatók-e azok az agyi válaszok, amelyekkel kapcsolatban azt várjuk, hogy a feladatok majd előidézik őket.

EEG mérése kislányon (A kép illusztráció)
Forrás: Getty Images

A résztvevők agyi tevékenységét fogják vizsgálni?
Igen. Az előkísérletek során szeretnénk felmérni, hogy az agyban mi történik jutalomfeldolgozás közben, kapcsolatban áll-e azzal, amit a serdülő a saját jutalomérzékenységéről érez, vagyis önmagáról vall. Azt már kimutattuk, hogy az objektív mérőeszköz adatai, valamint a szubjektív, önbevalláson alapuló információk összefüggnek egymással.

Első ránézésre külön területnek tűnik a kábítószerfüggés és a jutalomérzékelés. Vagy mégis van összefüggés a kettő között?
Azt gondoljuk, hogy a jutalomra való érzékenységben megfigyelhető egyéni különbségek ok-okozati összefüggésben állnak a serdülőkori szerhasználattal, agresszióval, kockázatos és problémás viselkedéssel. Ennek a genetikai, illetve idegrendszeri okai a dopaminrendszer működésében keresendők – ez teremti meg az összefüggést a kettő között.

Tehát, ha valaki kokaint fogyaszt, akkor az agya úgy érzékeli, mintha nagy dózisú jutalmat kapott volna? Egyáltalán minden kábítószer ezt a jutalmat váltja ki bennünk?
Pontosan, az agyban kokainfogyasztás esetén nagy mennyiségű dopamin szabadul fel, ennek köszönhető az az euforikus állapot, ami a fogyasztással járhat. Azonban, nem minden kábítószer ugyanazt a jutalmazó hatást váltja ki, az euforikus, izgalmi állapot leginkább a stimulánsokat kíséri, míg például az olyan nyugtató hatású szerek, mint az ópium és származékai inkább szorongásoldó hatásúak. Ezen kívül megkülönböztetünk még hallucinogéneket vagy pszichedelikus szereket, amelyek az észlelés és gondolkozás folyamatát módosítják, ahogy a nevükben is benne van, hallucinációkat okozhatnak. Szóval összességében ugyan igaz, hogy biológiai és élmény szinten is hatnak a különböző kábítószerek, de a központi idegrendszert nem ugyanúgy befolyásolják.

Lehet olyan eset, amikor a fiatal, élete többi területén sem kap pozitív visszajelzést, a kábítószerezést viszont jutalomingerként érzékeli az idegrendszere, és ezért fordul a szerhez?
Igen. Emellett a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar vagyis ADHD kialakulásában is fontos szerepe van a fentieknek. Ennek a csoportnak jutalomkésleltetési nehézségei vannak. Jobban értékelik az azonnali jutalmat, mint a később bekövetkező, akár nagyobb jutalmat. Továbbá különbség van aközött, hogy mennyiben értékelik a szociális interakciókból származó jutalmazást, akár egy mosolyt vagy egy dicséretet, illetve a pénzbeli jutalmazást. Azt gondoljuk, hogy az érzékenység hátterében genetikai és idegrendszeri szinten is az eltérő dopaminműködés áll. Ez közre játszhat az olyan problémás viselkedésekben, mint amilyen a szerhasználat.

Emberi agy MR-képei (A kép illusztráció)
Forrás: Getty Images

Egyszer aztán úgy határozott, hogy ebből a nagyon izgalmas „laboratóriumi” munkából kicsit kilépve, egy tudománykommunikációs megmérettetésen is részt vesz. Mi inspirálta, hogy jelentkezzen a FameLab versenyre?
A FameLab egy tudománynépszerűsítő, tudománykommunikációs verseny. 2018-ban tartották meg először Magyarországon. Azért jelentkeztem, mert szerettem volna fejleszteni kommunikációs készségeimet. A célom, hogy a saját kutatási területemről közérthetően és szakzsargonmentesen tudjak beszélni. Reményeim szerint ezáltal szélesebb rétegeket érhetek majd el, és érzékennyé tehetem az embereket olyan problémák iránt, amelyek szerintem nagyon fontosak. Egy ilyen verseny lehetőséget nyújthat arra is, hogy felhívjam a figyelmet a mentális betegségek hátterében álló biológiai okokra. Bízom benne, hosszú távon hozzájárulhatok ahhoz, hogy az ilyen betegséggel érintettek stigmatizációja csökkenjen. Nagyon örültem a National Geographic különdíjának.

Milyen élményekkel gazdagodott a verseny során? A következő években a szélesebb közönségnek szóló ismeretterjesztést is be tudja építeni a munkájába?
A verseny nagyon sokrétű és színes volt, mert a legkülönbözőbb szakterületekről jöttünk, mégis összekötött bennünket az, hogy szenvedélyesen szeretjük a munkánkat, és ezért nagy lelkesedéssel beszélünk róla. Nagyon tehetséges embereket ismertem meg, és ez inspiráló volt. Továbbá a döntőre való előkészületben, a szervezett mesterkurzuson sokat tanultam, pl. az improvizáció terén, olyan kommunikációs gyakorlati helyzetekben, amik gyakran kimozgattak a komfortzónámból. A tanultakat a jövőben mindenképpen be fogom építeni a munkámba, mert kutatóként fontosnak tartom a tudománykommunikációt, hogy a nem szakmabeliek számára is érthetővé és elérhetővé tegyük az eredményeinket, ezáltal megalapozva azok alkalmazhatóságát, hasznosíthatóságát.
A kutatatócsoportban, ahol dogozom, munkánk során pszichoedukációt is tervezünk tartani a szülőknek és tanároknak, továbbá eredményeinket bemutatjuk majd nemcsak tudományos publikációkban, hanem kevésbé szakmai fórumokon, előadásokon is. A fiatalabb korosztály számára közvetlenül is elérhetők leszünk a weboldalunkon keresztül illetve a közösségi médián, ahol ismeretterjesztő és tudomány-népszerűsítő anyagokat is meg fogunk jelentetni.

Milyen eredményekről és mikor hallhatunk majd Öntől? Hol tartanak ma a kísérletek?
Egy ötéves, longitudinális, hosszmetszeti  kutatást végzünk, vagyis 5 éven keresztül ugyanazokat a gyerekeket mérjük, fejlődésüket követjük. Ebből lassan lemegy az első év, amely alatt, ahogy említettem, többek között az előkísérletekkel foglalkoztunk. Ezek eredményét itthon 2019 őszén a Kutatók Éjszakáján, valamint Hollandiában egy konferencián fogom prezentálni. A következő négy évre tervezzük a fő, nagy vizsgálatot. Ebben a neurobiológiai, tehát az idegrendszeri méréseken túl még szeretnénk genetikai, epigenetikai méréseket is végezni. Kérdőíves felmérést nemcsak serdülőkkel végzünk majd, hanem tanárokkal és szülőkkel is, hogy ugyanazokat a tüneteket, problémás viselkedéseket és funkcionális károsodásokat több perspektívából is megvizsgálhassuk.

Hogyan lehet majd hasznosítani az eredményeket, ha ennek az ötéves kutatásnak a végére érnek?
A tüneteken túl mi nagyon fontos másodlagos jelenségeket is vizsgálunk az ADHD-s és az ebből a szempontból tünetmentes populációnál. Ez pedig az érzelemszabályozás és a korábban már említett jutalomfeldolgozás. Azért tartjuk ezeket fontosnak, mert a jelenlegi statisztikák szerint az érintett serdülők 35 százalékának nem használ a kapott kezelés: a gyógyszerek és a pszichoterápia. Szerintünk ennek az az oka, hogy vannak olyan egyéb védő- és rizikófaktorok, amelyek még szerepet játszhatnak az ő problémáikban. Ilyen lehet az érzelemszabályozás, vagy a jutalomfeldolgozás.
Azt reméljük, ha mi erre fényt derítünk, és azonosítjuk az okokat, akkor ezek az eredmények közvetlenül is hasznosíthatóak lesznek a klinikai gyakorlatban. Személyre szabott prevenciós és terápiás lehetőségeket tudunk majd biztosítani az érintettek számára.

Az interjút készítette: Bajomi Bálint – bajomi.eu

Hozzászólások

Humboldt, a sokszínű természettudós

Humboldt, a sokszínű természettudós

Alexander von Humboldt 1769. szeptember 14-én Berlinben látta meg a napvilágot, hosszú, eredményes életutat kezdve meg.

Az élővilág vizsgálata közben találták meg a világháborús roncsot

Az élővilág vizsgálata közben találták meg a világháborús roncsot

A hajót egy német tengeralattjáró süllyeszthette el 1940-ben.

Nem csak űrhajósként kell helytállniuk a Hold-misszió tagjainak

Nem csak űrhajósként kell helytállniuk a Hold-misszió tagjainak

Harrison Schmitt, az Apollo-17 legénységének tagja szerint olyan képzést kell biztosítani az asztronautáknak, mellyel maximalizálható a küldetés tudományos értéke.

Rekonstruálták az Európába olvadt kontinenst

Rekonstruálták az Európába olvadt kontinenst

A Nagy-Adriának nevezett ősi földrész 120-100 millió éve ütközött neki a mai Európának.

Rézkori egészségkultusz része lehetett Ötzi?

Rézkori egészségkultusz része lehetett Ötzi?

Az Alpok jegébe fagyott Ötzit 1991-ben találták meg, és azóta a számtalan vizsgálat mérte fel az egykori egészségi problémáit.

National Geographic 2019. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket