Gál, Margit, Hedvig2019. október 16., szerda
Tudomány

Egy életmentő tudományág

2019.07.20.Bajomi Bálint
National Geographic Magyarország

A természetvédelmi biológia végső célja a földi élet jelenlegi formában való megmentése – ezért akár „életmentő tudományágnak” is nevezhető. Mégis, mit jelent pontosabban a kifejezés?

Báldi András megnyitja a XII. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia (MTBK) Műhelytalálkozót Kecskeméten, 2019. április 4-én.
Forrás: Bajomi Bálint

Erről, valamint a tudományos konferenciák fontosságáról beszélgettünk Báldi András ökológussal, a GINOP Fenntartható Ökoszisztémák Csoport ÖBI Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport csoportvezetőjével.

Tehát, mi is az természetvédelmi biológia?
Célorientált tudományágként minden olyan szakterületet magába ölel, amelyik a természetvédelemhez kapcsolódik. Fő célja, hogy hosszú távon fenntartsuk, megőrizzük, átadjuk a jövő generációinak a biológiai sokféleséget: a fajok, populációk, élőhelyek, ökoszisztémák változatosságát. Az egész diszciplínának akkor van értelme, ha több tudományterület együttműködik. Egyszerre kell a természeti oldalával is foglalkozni, és azzal is, hogy az ember hogyan használja a környezetet.

Ha visszatekintünk egy kicsit, mikor és ki alkotta meg a természetvédelmi biológia szóösszetételt?
1978-ban használták először a Conservation Biology kifejezést, amikor Michael Soulé az amerikai San Diegóban lévő Kaliforniai Egyetemen megszervezte az első konferenciát ebben a témában. Innen datálják a diszciplína születését. Ezen alkalommal különböző szakterületeken tevékenykedő kutatók gyűltek össze, akiket a rendezvény előtt még nem hívtak természetvédelmi biológusoknak. Nemsokára megalakult a tudományág szakfolyóirata, tudományos társasága, és elindult a konferenciasorozata is. Eleinte, éveken át nagyon Észak-Amerika központú volt ez a közösség. Mára nemzetközivé vált: európai, ázsiai, óceániai, latin-amerikai szekciói is vannak a szervezetnek, valamint különböző munkacsoportjai. Ezáltal eléggé szerteágazó lett a kutatási terület. Szinte mindegyik szekciónak megvan a saját konferenciasorozata is. Az általános sorozat is Nemzetközi Természetvédelmi Biológiai Kongresszus, angolul International Congress for Conservation Biology, rövidítve ICCB néven fut; kétévente rendezik meg. Minket talán jobban érdekel, vagy jobban érint hazai büszkeségünk, az Európai Természetvédelmi Biológia Konferencia, az előzőhöz hasonló angol rövidítéssel ECCB. Ezt elsőként Magyarországon szerveztük meg 2006-ban. Több mint ezer fő vett részt rajta, úgyhogy nagyon jó induló lökést adott az európai konferenciasorozatnak. Visszakanyarodva a kérdéshez: Magyarországon valószínűleg én írtam le először a konzervációbiológia szóösszetételt egy Élet és Tudomány cikkben, 1990-ben.

2015 nyarán egyben tartották meg Montpellier-ben a 27. Nemzetközi Természetvédelmi Biológiai Kongresszust és a 4. Európai Természetvédelmi Biológiai Kongresszust. A rendezvényen több mint 2000 biológus, kutató, természet- és környezetvédelmi szakember vett részt a dél-franciaországi Montpellier-ben.
Forrás: Bajomi Bálint

Manapság egy magyar kutató e-mailben másodpercek alatt eléri új-zélandi kollégáját. Milyen szerepük van a valós konferenciáknak a mai tudomány működésében?
Igen, a tudomány tempóját is felgyorsítja a szép új világ. Ez sok szempontból nagyon jó és hasznos. Ugyanakkor a hagyományos konferenciáknak továbbra is megvan a maguk pótolhatatlan szerepe. Például itt lehet megismerni a legújabb eredményeket, terveket a prezentációkból, megismerkedni az ezeket kidolgozó kutatókkal. Új kapcsolatok kialakítása, kooperációk, pályázatok, cikkek előkészítése – ezek elindításának leghatékonyabb módja a személyes megbeszélés, egyeztetés. Továbbá meg lehet ismerni testközelből a szakterület ikonikus alakjait. Az én személyes élményem, hogy ezek az emberek, mint Bill Sutherland, Georgina Mace, Teja Tscharntke kedvesek, közvetlenek, segítőkészek, és a véleményük, ötleteik valamilyen szinten irányítja a tudományt is.

Milyen lehetőségei vannak egy konferencián a formális és kevésbé formális kommunikációnak?
A konferenciák szokásos felépítése, hogy vannak kiemelt, mindenkinek szóló plenáris előadások neves előadókkal, aktuális témákról. Emellett a résztvevőknek lehetőségük van rövidebb, gyakran párhuzamos szekciókban szervezett rövidebb előadásokban, vagy posztereken bemutatni a kutatási eredményeiket. A tudományos prezentációk mellett interaktív műhelymegbeszélések, illetve teljesen kötetlen beszélgetésekre lehetőséget adó kávészünetek, esti programok is vannak.

A világ minden részéről érkezett kutatók közösen zenéltek Montpellier belvárosában egy bárban.
Forrás: Bajomi Bálint

2002 novemberében indult Sopronban a Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, azaz MTBK konferenciasorozat. Mi a célja az ilyen találkozóknak?
Egy konkrét igény hívta életre, mégpedig a természet megőrzése Magyarországon, ami egyre inkább multidiszciplináris kihívást jelentett. A többféle tudományági bemenet mellett szükség volt a tudományos ismeretek összesítésére, a gyakorlati oldallal való összevonására, a gyakorlati problémák megismerésére. Voltak úgynevezett rokon lelkű nagy konferenciák Magyarországon korábban is, a magyar ökológus kongresszusok például. Az MTBK ezekkel ellentétben összekapcsolja az egyetemi, akadémiai, nemzeti parki, államigazgatási, civil természetvédelmi és állatkerti szektorokat – legalább ennyiféle szervezettől érkeznek ilyenkor szakemberek. Így a teljes spektrumát le tudjuk fedni a természetvédelemhez kapcsolódó különböző kérdéseknek. Mint a kérdésben is említette, az első MTBK 2002-ben volt Sopronban. Közel 450 fő vett részt rajta. Azóta is minden harmadik évben van egy több száz fős nagy konferencia. Ez egy általános átívelése, áttekintése a tudományághoz kapcsolódó kihívásoknak, bár egy fő irányt mindegyikhez kijelölünk. A nagy konferenciák között pedig kisebb, úgynevezett műhelytalálkozókat szervezünk. Ennek eredményeként másfél évente van MTBK rendezvény.
A nemzetközi konferenciákon résztvevőként mindig lehetett ötleteket kapni és tanulni a legújabb trendekről, amiket aztán az MTBK szervezése során hasznosítani tudtunk. Például Nyíregyházán első ízben igen erős jelenléte volt a társadalomtudósoknak, közgazdászoknak. Tehát azoknak, a szintén a természettel foglalkozó kutatóknak, akik a témát az emberek, az értékek, a társadalmi reakciók oldaláról közelítik meg.

A legutóbbi, sorszám szerint a XII. esemény pedig az igazságügy és a természetvédelem kapcsolatáról szólt, és Kecskeméten rendeztük meg 2019. április 4-5. között. Annak ellenére, hogy műhelytalálkozóként, amolyan minikonferenciaként hirdettük meg, 120 fővel sikerült megtölteni a Kiskunsági Nemzeti Park konferenciatermét a Természet Házában. Én személy szerint meglepődtem, és nagyon örülök neki, hogy egy ilyen speciális tematika ennyi embert idevonzott.

A 2014-ben Szegeden megrendezett MTBK megnyitója. Balról jobbra: V. Németh Zsolt államtitkár, Margóczi Katalin, Báldi András és Körmöczi László, a konferencia szervezői.
Forrás: Bajomi Bálint

Kik szervezik a programsorozatot?  
Az MTBK-t 2002-ben néhány lelkes fiatal indította útjára. Sajnos ők ma már nem annyira fiatalok, és más tölti ki az idejüket. Az évek során természetesen új emberek kapcsolódtak be a szervezésbe, mások pedig abbahagyták azt más elfoglaltságaik miatt. Néhányan vagyunk azért, akik a kezdetektől szervezkedünk – rajtam kívül például Lengyel Szabolcs. A rendezvényeket a Magyar Biológiai Társaság szervezi, annak is a korábban Környezet- és Természetvédelmi Szakosztálynak nevezett része. Ugyanakkor mindig bevonunk társszervezőket is, általában az érintett nemzeti parkot. Kecskeméten a Kiskunsági Nemzeti Park volt a házigazda, és az Igazságügyi Kamara volt a társszervező.

Jól tudom, hogy Ön érintett még egy másik fajta konferenciasorozatban is?
Igen, ez a Student Conference on Conservation Science (SCCS). A természetvédelmi biológia mára nagyon felfutott tudományággá vált, nagy igény van az ilyen típusú rendezvényekre. Mintegy két évtizede Cambridge-ben indítottak egy konferenciasorozatot, elsősorban diákoknak, ami nagyon jól beindult. Több hallgatóm is részt vett rajta. Mindig nagy volt a túljelentkezés, és limitált a létszám a cambridge-i rendezvényre, így egyre több úgynevezett leánykonferenciát szerveztek más helyszíneken is. Itt a leánykonferenciát úgy kell elképzelni, mint egy nemzetközi cég helyi leányszervezetét. Ma már van SCCS Indiában, Pekingben, Brisbane-ben, New Yorkban is. 2019. augusztus 27-31. között immár ötödik alkalommal rendezzük meg Magyarországon, Tihanyban az Európai Természetvédelmi Tudomány Diákkonferenciáját. Ez konferencia és diákkurzus is egyben: kifejezetten MSc, PhD hallgatóknak, fiatal posztdokoknak szól. Fiatal kutatónövedékekre, fiatal kollégákra számítunk. Kiemelkedő nemzetközi kutatókat hívunk meg előadónak vagy oktatónak, akik aztán részt vesznek a fiatalok előadásainak értékelésében is. Mindig nagyon jól sikerülnek ezek a diákkonferenciák: ott vannak a lelkes fiatalok, a senior vezető kutatók, közel van a Balaton, kulturális, szórakoztató programokkal is színesítjük a tudományos munkát.

Az interjút és a fényképeket készítette: Bajomi Bálint – bajomi.eu

Hozzászólások

Tűzgömb világította meg az éjszakát Kínában

Tűzgömb világította meg az éjszakát Kínában

A látványos égi jelenséget több kamera is megörökítette.

30 évig vezetett napló alapján elemezték a demencia előrehaladását

30 évig vezetett napló alapján elemezték a demencia előrehaladását

A napló nyelvezetét vizsgálták kanadai kutatók, s összefüggést találtak az író mentális állapotának romlásával.

Közgazdasági Nobel-emlékdíj, 2019

Közgazdasági Nobel-emlékdíj, 2019

A globális szegénység enyhítéséért végzett munkájukért hárman kapják meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat.

4K felvételek készültek a Titanicról

4K felvételek készültek a Titanicról

A Caladan Oceanic vezetésével 14 év után újra emberes merülést hajtottak végre a roncsnál.

A gyorsabban gyaloglók tovább maradnak fittek

A gyorsabban gyaloglók tovább maradnak fittek

Aki még 45 éves korában is gyorsabb tempóban gyalogol, annak fiatalabb a szervezete és az agyműködése is jobb.

National Geographic 2019. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket