Friderika2019. szeptember 20., péntek
Tudomány

Számít mit gondol az oktató az intelligenciáról?

2019.08.18.NG
National Geographic Magyarország

Egy új kutatás eredményei szerint hatással van a diákok teljesítményére a tanárok vélekedése az intelligenciáról és ez befolyásolhatja az úgynevezett STEM területek vonzerejét is.

Forrás: Getty Images

A STEM betűszó, a magyar szakirodalomban is használt kifejezés, a science (tudomány), technology (technológia), engineering (mérnöki tudományok) és mathematics (matematika) szavak kezdőbetűiből áll össze, vagyis nagyjából azt takarja, mint a reáltudományok kifejezés. A reál tárgyak ugyan sok diáknak okoznak nehézséget, azonban az Egyesült Államokban például úgy tűnik, hogy bizonyos etnikai kisebbségeket ez kiemelten érint, hiszen aránytalanul alacsony létszámmal képviseltetik magukat ezeken a területeken.

A Texasi Egyetem pszichológusai úgy gondolták, hogy ehhez a tanárok hozzáállása is hozzájárulhat, ezt a lehetőséget vizsgálták intézményük oktatóinak és hallgatóinak bevonásával. Összesen 150 reál tárgyat oktató egyetemi tanár vett részt a vizsgálatban, akik átlagosan több mint 18 év tapasztalattal rendelkeztek. Az tanárok egy online kérdőívet töltöttek ki, amiben a következő két állítás volt hivatott felmérni az intelligencia fejleszthetőségével kapcsolatos elképzelésüket: „Őszintén szólva, a hallgatók rendelkeznek egy bizonyos szintű intelligenciával és ezen nem tudnak változtatni”, illetve „Az intelligencia olyasmi, amin nem lehet változtatni”. A résztvevőknek egy-egy hat fokú skálán kellett jelezniük, mennyire értenek egyet az állításokkal. A két állítás egyébként azonos értelmű, így szűrhetők a figyelmetlen kitöltések: a nagyon eltérő válaszok arra utalnak, hogy a kitöltő nem olvasta el alaposan a kérdéseket. A válaszok alapján két csoportra osztották az oktatókat: az egyik csoportba azok kerültek, akik egyetértettek az állításokkal, vagyis úgy gondolták, hogy az intelligencia nem fejleszthető (rögzült szemléletmód), a másik csoportot az állításokat elutasító, vagyis a fejlődési szemléletmódú oktatók alkották.

Az oktatók kurzusain összesen nagyjából 15 000 hallgató vett részt 2 év alatt. A kutatók összefüggést találtak az oktatók szemléletmódja és a kurzusaikon elért eredmények között: a hallgatók rosszabbul teljesítettek azokon a kurzusokon, amelyeket rögzült szemléletmódú oktatók tartottak. Ezen felül az európai és ázsiai, illetve az afrikai és latin felmenőkkel rendelkező hallgatók szétbontásával az is kiderült, hogy az utóbbi csoport esetében hangsúlyosabb a hatás, ők még rosszabbul teljesítettek a rögzült szemléletmódú tanárok óráin.

Mi állhat az eredmények hátterében? A kutatók arra kérték a hallgatókat, hogy értékeljék az oktatókat és a visszajelzések alapján úgy tűnt, hogy a fejlődési szemléletmódú tanárok óráin motiváltabbak voltak a hallgatók. Az oktatók intelligenciával kapcsolatos elképzelései minden bizonnyal megnyilvánulnak a kommunikációjukban (pl. „Ha ezt sem értik, ne számítsanak sok jóra!” szemben „Ha most ez nem világos, otthon még gondolkozzanak el rajta!”), ez befolyásolhatja, hogy a hallgatók mennyi energiát hajlandók a tanulásra fordítani, ami a jegyekben és később a pályaválasztásban is érvényre juthat. Hogy miért érinti ez rosszabbul a hátrányos megkülönböztetésben részesülő kisebbségieket? A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a bőrszín és az intelligencia kapcsolatáról alkotott téves elképzelések elterjedtsége miatt ezek a hallgatók talán hajlamosabbak elhinni, hogy az ő intelligenciájuk kevés a megfeleléshez a természettudományos tárgyakon.

Mindez azt sugallja, hogy a fejlődési szemléletmód a tanárok részéről nem csak azért lehet hatékony, mert a kutatási eredmények szerint az intelligencia igenis fejleszthető, hanem azért is, mert ezzel motiváltabbá tehetik a diákokat.

Írta: Reichardt Richárd

Források:
https://advances.sciencemag.org/content/5/2/eaau4734
https://www.nature.com/articles/s41562-019-0588-4

Hozzászólások

Talajtisztító baktériumokat azonosítottak

Talajtisztító baktériumokat azonosítottak

Szakértők egy csoportja viszonylag gyakori talajbaktériumokat vizsgálva megállapította, hogy a mikroorganizmusok képesek kivonni a szennyező perfluoralkil anyagokat (PFAS).

Kiosztották a 2019-es Ig Nobel-díjakat

Kiosztották a 2019-es Ig Nobel-díjakat

Az anti-Nobelként emlegetett díjat a Harvard Egyetemen adták át 2019. szeptember 12-én.

A Föld forgását bizonyító látványos bemutató 1850-ből

A Föld forgását bizonyító látványos bemutató 1850-ből

1819. szeptember 18-án született Párizsban Jean Bertrand Léon Foucault francia fizikus, akinek nevét a Föld forgását igazoló ingakísérlete tette közismertté.

Rudabányai lelet árulkodik a járás kezdeteiről

Rudabányai lelet árulkodik a járás kezdeteiről

A medencecsontok nem gyakori leletek, főként abból a

Nevet is kapott a meteoritban talált ásvány

Nevet is kapott a meteoritban talált ásvány

Az apró vasmeteoritot 1951-ben Ausztráliában találták meg, Wedderburn közelében, különös összetételét egy új vizsgálat tárta fel.

National Geographic 2019. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket