Mária, Emőke2019. december 08., vasárnap
Tudomány

Humboldt, a sokszínű természettudós

National Geographic Magyarország

Alexander von Humboldt 1769. szeptember 14-én Berlinben látta meg a napvilágot, hosszú, eredményes életutat kezdve meg.

Forrás: Wikipedia

Porosz arisztokrata család gyermekeként született, oktatásáról házitanítók sokasága gondoskodott, s már fiatalon kiviláglott kíváncsi, kalandor szelleme. Ifjúként kezdett növénygyűjtésbe, azonban rájött, hogy lakóhelye szegényes flórája nem elégíti ki a kíváncsiságát, s ekkor kezdett egzotikus utazásokról álmodozni. Apja halála után, 1779-től, anyja szigorú kálvinista elvek alapján nevelte, magántanulóként a szokásos nyelvi és matematikai ismeretek mellett politikatörténetet és gazdaságtant is tanult, hogy majd köztisztségek betöltésére is alkalmas legyen. Bár 1792-ben a Freiburgi Egyetem bányászati szakán volt hallgató, de anatómiát, nyelveket, növénytant, geológiát és csillagászatot is tanult, megalapozva ezzel egy nagyon sokszínű, szintetizáló látásmódú tudományos karriert. Első tudományos értekezését is bányászati szakemberként írta, mégpedig a bányák növényvilágáról, e műve a természettudományos munkát végző Goethe figyelmét is felkeltette, életre szóló barátság és tudományos együttműködés kezdődött a két szellemi óriás közt. Nem Goethe volt azonban az egyetlen neves barát, kora számtalan tudós elméjével levelezett. Diplomáciai tapasztalatainak köszönhetően politikusokkal, így például az Egyesült Államok harmadik elnökével, Thomas Jeffersonnal is összebarátkozott. Baráti és tudományos kapcsolataiból eredően sok ezer levelet hagyott a tudománytörténetre.

A két Humboldt fivér, Wilhelm és Alexander (középen) Schiller és Goethe társaságában, Jénában.
Forrás: Wikimedia Commons

Anyja 1796-os halála után, örökösként, Humboldt anyagi helyzete már lehetővé tette, hogy régi álmát teljesítve beutazza a világot. Utazásaira kora legmodernebb műszereivel felszerelkezve indult el, s rendkívül alaposan dokumentálta a tapasztaltakat. Kőzetmintákat, növényeket, állatokat gyűjtött, meteorológiai, mágneses, geológiai méréseket végzett, feltárta az őslakosság kulturális viszonyait: valóban komplex képet alkotott a meglátogatott területekről.

Humboldt és Bonpland Dél-Amerkában
Forrás: Archiv der Berlin-Brandenburgischen Akademie der Wissenschafte

Első, s talán legismertebb, de mindenképp a legnagyobb hatású expedíciója Dél-Amerikába vezetett spanyol támogatással, Aimé Bonpland botanikus társaságában 1799-1804 közt járták be a kontinens területét, pusztán tudományos céllal. Végighajózták az Orinocot, majd – részben gyalogosan járva a dzsungelt – felfedezték az Amazonasszal való összeköttetését. A kontinens hegyeit és vulkánjait bejárva feltárult Humboldt előtt a növényföldrajz mára közismert tétele: a növényzet éghajlati és tengerszint feletti magassági övezeteinek hasonlósága. Egykori megfigyelései olyan precízek voltak, hogy mind a mai napig felhasználják az összehasonlító vizsgálatokban.

Gyűjteményi példányait, mérési adatait pontos földrajzi helyszínekkel és időpontokkal együtt vette lajstromba, ebben is úttörő volt a hozzáállása, megalapozva a modern tudomány mára alapvető módszerét. Ő találta ki és alkalmazta először a mára a hőmérsékleti térképeken megszokott izoterma (azonos hőmérsékletű pontokat összekötő) vonalakat. Tanulmányozta a Peru partjai mentén húzódó hideg tengeráramlatot is, amelyet korábban róla Humboldt-áramlatnak hívtak, nemrégiben átkeresztelték Perui-áramlatra. Elsőként mérte fel Mexikó gazdasági földrajzát, de etnográfiai és régészeti megfigyeléseket is tett.

A Chimborazo Humboldt ábráján, növényföldrajzi és geológiai részletekkel.
Forrás: Wikipedia

Számos más hegy mellett a Chimborazo ecuadori vulkán sem jelentett számára akadályt, a vulkánt e korban a világ legmagasabb hegyének tartották, Humboldt és Bonpland 5877 méterig jutottak, ám az oxigénhiány és a vele járó hegyibetegség itt visszafordulásra késztette őket, a mászásukkal azonban 30 éven keresztül világrekorderek maradtak. Talán a sors iróniája, hogy azóta kiderült: ha a Föld középpontjától mérjük a „magasságot”, akkor valóban a Chimborazo a legmagasabb hegyünk (6384,4 méter, ez 2,1 méterrel több, mint a Mt. Everest távolsága).

Már ő észrevette, hogy az emberi tevékenység hatással van a természeti környezetre, s rájött, hogy e változások magára az emberre is visszahatnak. Az erdőirtás hatásait felismerte, belátta az erdők vízkörforgásban és talajkötésben betöltött szerepét, s ezzel arra is rájött, hogy az erdők a klímára is közvetlen hatással vannak.

Feltárult előtte a földrengések és a vulkánkitörések közti kapcsolat is, ezek elemzésével is foglalkozott, a mögöttes okokat keresve. Ő volt az első, akiben felmerült, hogy Afrika és Dél-Amerika egykor egy kontinenshez tartozhattak. Kiterjedt földmágnességi méréseket végzett, majd később ennek folytatását javasolta az Angol Királyi Társaságnak is, a társaság azután számos, a világ távoli pontján létesített mágneses obszervatóriumokat.

Humboldt berlini dolgozószobája és könyvtára
Forrás: Wikimedia Commons

A dél-amerikai utat követően először egy háromkötetes műben (Relation historique du voyage aux régions équinoxiales du nouveau continent 1814–1825) rendezte össze a kutatása során feltártakat, e műve Darwint is inspirálta (vele volt a Beagle fedélzetén tett utazásán is), 1827-28-ban igen népszerű berlini egyetemi előadássorozatában számolt be tapasztalatairól. Ezek sikerére alapozva azután négy kötetbe rendezve adta ki felfedezéseit és a leszűrt természettudományos következtetéseit, a monumentális Kosmos 1845-62 közt, majd a sorozat ötödik, jegyzeteit tartalmazó része halálát követően látott napvilágot. E hatalmas műben a különböző tudományágak közti összefüggéseket felismerve összegezte a világról alkotott komplex képét, s a következtetéseit, ha azok helytelen voltáról meggyőződött, kijavította. A mű ötvözte a romantikus útleírást és a tudományos felfedezéseit, talán ennek is köszönhette hatalmas sikerét. E látásmódját talán jól összefoglalja a következő gondolata: „Az égbolt ragyogó csillagainak látványa elragadtatással tölt be minket, de emellett tudjuk, hogy matematikai pontosságú pályákat járnak be felettünk.” Bár a dél-amerikai útja vagyona jelentős részét felemésztette, ezt követő párizsi évei során mégis számtalan fiatal tudós tanulmányait támogatta anyagilag, például a később a jégkorszak felismerésével világhírűvé vált Louis Agassiz is a patronáltjai közt volt.

1827-ben, anyagi lehetőségei kimerültével visszaköltözött Berlinbe, ahol a porosz udvarnál különféle tisztségeket töltött be, és a koronaherceg házitanítója is volt. Hatvan éves volt, amikor 1829. áprilisában, II. Miklós cár megbízásából 10 hónapos közép-ázsiai, szibériai útra indult, bár ez az expedíció sokban különbözött az ifjúi energiáktól fűtött dél-amerikai felfedezőúttól, ám a főként közép-ázsiai területekről gyűjtött földrajzi, geológiai és meteorológia adatai hiánypótlóak lettek.

A veszélyeztetett státusú Humboldt-pingvin
Forrás: Wikipedia

Élete utolsó 30 évét jórészt a korábbi felfedezéseinek leírásával, rendezésével, így a Kosmos köteteinek megalkotásával töltötte. 1859. május 6-án, életének 90. évében érte a halál, gyakorlatilag egy fillér nélkül halt meg. Tudományos nagysága azonban nem merült feledésbe, emlékére hozták létre Németországban a Humboldt Alapítványt, amely fiatal tudósok számára biztosít ösztöndíjakat. Berlinben szobra áll a Wilhelm bátyja által alapított, később róluk elnevezett egyetem főbejárata előtt. A tudomány történetében több állat- és növényfajt (köztük a legismertebb a Peru és Chile partvidékén honos Humboldt-pingvin), számos természeti képződmény, földrajzi hely, közterület, oktatási intézmény és két kisbolygó viseli nevét. A Berlini Állami Könyvtár 2017-re digitalizálta és mindenki számára hozzáférhetővé tette hagyatékát, a projekt eredményeként 75 ezer felvételen követhető nyomon tudományos munkássága.

Születésének 250. évfordulója tiszteletére 2019-et Németországban Humboldt-emlékévvé nyilvánították.

Hozzászólások

Az óriásteknősök gyorsan tanulnak, és lassan felejtenek

Az óriásteknősök gyorsan tanulnak, és lassan felejtenek

Tanulékonyak és meglepően jó hosszú távú memóriájuk van az óriásteknősöknek, ám csoportosan gyorsabban sajátítják el a tanulnivalókat.

Veszélyes baktériumok kerülnek a sminkkészletre

Veszélyes baktériumok kerülnek a sminkkészletre

A baktériumok a használat során kerülnek rá a termékre, a rossz higiénés szokások miatt.

Világháborús hajóroncsot fedeztek fel

Világháborús hajóroncsot fedeztek fel

A Scharnhorst az egyik leghíresebb német csatahajó az első világháborúból.

Genetikailag módosított egerek érkeznek a Nemzetközi Űrállomásra

Genetikailag módosított egerek érkeznek a Nemzetközi Űrállomásra

A SpaceX következő űrhajóján különleges rakomány fog utazni.

Pestis formálta a bronzkori Európát

Pestis formálta a bronzkori Európát

A bronzkorban a kereskedelem megindulása, a klimatikus átalakulások és a fémmegmunkáló technikák fejlődése miatt komoly változáson esett át a kontinens.

National Geographic 2019. decemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket