Árpád, Árpádina, Damazusz2019. december 11., szerda
Tudomány

Miért jártak libasorban a 480 millió éves trilobiták?

National Geographic Magyarország

Jelenkorunk állatainak csoportos viselkedését közvetlenül tudjuk tanulmányozni, azonban kicsit nehezebb ugyanezt kövületek alapján megtenni.

Forrás: Scientific Reports

Sok állat folytat összehangolt csoportos viselkedést, akár például vándorlás során, vagy élelemszerzéskor, tengeri ízeltlábú állatok közt Cousteau kapitány felvételei óta jól ismert példa a languszták libasorban vándorlása. E modern tengerekben zajló eseményekhez nagyon hasonlót elemezett, 480 millió éves, marokkói kövületekben, egy francia-marokkói kutatócsoport, s a Scientific Reports folyóirat hasábjain számoltak be a munkájukról.

Számos ősmaradványban találtunk már ilyen, csoportokban megkövült állatközösségeket, s különféle következtetések is születtek ezekről, örök kérdés azonban, hogy véletlenszerűen sodródtak-e egymás közelébe az állatok, vagy valóban csoportos viselkedés példája maradt ránk? A kutatócsoport a marokkói kőzetrétegekben egymás után sorakozó trilobiták kövületeit az állatok testtartása, és a maradványokat magában foglaló kőzetréteg aprólékos elemzése szerint is vizsgálata. Az Ampyx priscus fajba tartozó, alig 2 centis trilobiták számos ilyen sorát mérték fel, és kiderült, hogy az egyes sorok 3-22 egyedi állatból állnak (a kis létszámú csapatok valószínűleg töredékesen maradtak fenn). A vizsgált, összesen 105 állat közül mindössze egyetlen fekszik hanyatt, a többi normál testtartásban, háttal felfelé kövült meg. Közös még bennük az is, hogy egy irányba néznek a sorban egymást követő állatok, és a legtöbb esetben az előrébb lévő egyed hátranyúló testnyúlványait megérinti a mögötte lévő egyed – pont úgy, ahogy a ma élő languszták soraiban is láthatjuk. A sorokban fennmaradt állatok testének irányát pontosan megmérték, és az egymással bezárt szögek az esetek 98 százalékában egészen apró variációkat mutattak, ez pedig abból adódhat, hogy haladásuk során egymással fizikai kontaktusban tartották a tempót. Elemezték az egykori iszapból kialakult kőzetrétegek szemcsenagyságát, a benne lévő ásványi anyagok előfordulását ésa rétegben lévő zavarok nyomait.

A kövület, s mellette a róla készült modell, amelyen az állatok fizikai kapcsolatához szükséges, nyúlványaik egymással érintkező pontjait piros pöttyök jelzik.
Forrás: Scientific Reports

Az eredmények azt igazolták, hogy a 480 millió éve élt állatok nem véletlenszerűen egymás mellé sodródva kövültek meg, hanem valódi viselkedési minta őrződött meg a palává vált iszaprétegekben. A kőzetek elemzése alapján az egykori viharzóna lakói voltak a trilobiták, így egy-egy vihar idején igen rövid idő alatt betemette az állatokat az üledék, a viharok hullámverésének ereje azonban ahhoz kevés volt, hogy elsodorja a maradványaikat az eredeti helyükről. E marokkói kőzetrétegekben számtalan kiváló állapotban fennmaradt ősmaradvány rejlik, a rendszeresen előfordult viharok miatt. Az állatok nagyon gyorsan pusztulhattak el, ugyanis, hasonlóan a ma élő ászkákhoz, veszély esetén képesek voltak összegömbölyödni, erre pedig az összes kövület közt is extrém kevés példa van csupán. A sorban vándorló állatokra zúduló üledék pár centis rétege már megakadályozta azt, hogy oxigénhez jussanak, s egyúttal azt is, hogy a tetemeket megdézsmálják az iszapban lakó dögevők, amelyek számára szintén nem volt elegendő oxigén.

A csoportok kialakulásának két lehetséges, egymást nem kizáró, lehetősége. Középütt, az állat rajzán pirossal jelölt (4-5 sorszámmal) antennák kémiai érzékelőket tartalmazhattak, míg a zölddel jelölt (1-2-3 sorszámmal) nyúlványaikon a fizikai kapcsolattartáshoz szükséges mechanikai érzékelők foglaltak helyet.
Forrás: Scientific Reports

Mivel a vizsgált trilobiták nem láttak, így az egyedek közti kapcsolattartásban vagy valamely kémiai nyomjelző anyag, vagy a fizikai kontaktus (illetve mindkettő együtt) volt jelentős. Az, hogy a kövületeken az állatok nyúlványainak fizikai érintkezése is látható, az utóbbi elképzelést erősíti, így ezek a megkövült sorok a „vak vezet világtalant” szó szerinti, 480 millió éves eseteit mutatják be. Számos ízeltlábú hagyatkozik kémiai jelekre is, nagyon valószínű, hogy ez esetben is rendelkeztek az állatok valamiféle jelanyaggal, azonban sajnos a kövületeken nem maradtak fenn a kémiai érzékelők, így erről bővebbet nem lehetett kideríteni. Feltételezhető, hogy a trilobiták egykori szaporodó helyeikre vándoroltak, ugyanis szinte kizárólag olyan egyedekből állnak e sorok, amelyek az ivarérettség küszöbén voltak. Az sem kizárható, a mai languszták vándorlásának okaiból következtetve, hogy a trilobiták pont a végzetüket is okozó viharok elől menekültek sorba rendeződve.

Ahhoz, hogy ez a csoportos viselkedés kialakulhasson, fejlett idegrendszerre és érzékszervekre volt szükségük, így a mai ízeltlábúak körében egyáltalán nem ritka esetekre már legalább 480 millió éve lehetőségük volt az állatoknak.

Hozzászólások

Hazai és bristoli kutatók sikere legkorábbi őseink kutatásában

Hazai és bristoli kutatók sikere legkorábbi őseink kutatásában

Régi és heves vita lezárásához járulhat hozzá egy friss kutatási eredmény: eszerint az élővilág nem három, hanem csak két nagy birodalomra osztható.

Hibernált űrhajósoknak kisebb űrhajóra lesz szükségük

Hibernált űrhajósoknak kisebb űrhajóra lesz szükségük

A hosszú távú űrutazásokban a tudományos-fantasztikus regények és filmek előszeretettel alkalmazzák a hibernációt, ma már valós kutatások is folynak róla.

Működnek az új magyar zsebműholdak

Működnek az új magyar zsebműholdak

Az első jeleket egy japán rádióamatőr vette körülbelül 4 órával a 2019. december 6-ai felbocsátás után a SMOG-P-ről és az ATL-1-ről egyaránt.

A Zika-láz terjedését modellezték szegedi matematikusok

A Zika-láz terjedését modellezték szegedi matematikusok

Az elmúlt években komoly riadalmat okozó Zika-vírus járványos terjedését modellezték a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) matematikusai.

230 millió éve élt a legősibb ragadozó dinoszaurusz

230 millió éve élt a legősibb ragadozó dinoszaurusz

Körülbelül 230 millió évvel ezelőtt, a triász

National Geographic 2019. decemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket