Malvin, Teréz2020. október 01., csütörtök
Tudomány

99 millió éves a rovarbeporzás legkorábbi bizonyítéka

2019.11.13.NG
National Geographic Magyarország

Kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy már a kréta időszakban is a rovarok beporzó tevékenysége segítette a virágos növények terjedését és sokszínűségének kialakulását.

Így nézhetett ki a kréta időszaki maróka.
Forrás: PNAS

Bár mind virágból, mind rovarból szép számmal akadnak ősmaradványok a kréta időszak közepéből, az evolúciós kapcsolatuk régóta ismert, konkrét bizonyíték e korai időszakból eddig nem volt arra, hogy valóban rovarok végeztek volna beporzó munkát. Találtak olyan rovarokat, melyek szájszerve a pollenfogyasztókra jellemző, találtak a rovarok belében és ürülékében is pollent, ám olyan példa nem akadt, ahol a rovar a testén cipelte volna a pollent, ez pedig elengedhetetlen a beporzáshoz. A legkorábbi egyértelmű zárvatermő-pollent kb. 130 millió éves (kora kréta időszaki) maradványokban találták meg, ezt követően igen gyorsan terjedtek és sokasodtak a virágos növények. Ennek okaként a legelfogadottabb elmélet a rovarbeporzást nevezi meg, azonban nem volt olyan lelet, amely bizonyította volna. Egy német-kínai kutatócsoport mianmari borostyánba zárt bogarat elemzett és mikroszkópos vizsgálatok alapján úgy fest, megtalálta az első ilyen bizonyítékot, az eredményeiket a PNAS folyóiratban tették közzé.

A bogár egy 99 millió éves borostyánban maradt fenn, s ezek a leletek különösen értékesek őslénytani szempontból, mivel rendkívüli részletességgel őrződtek meg. Ez adott most is lehetőséget arra, hogy a bogár pásztázó lézeres konfokális mikroszkópos, és röntgen mikro-tomográfiai vizsgálatát elvégezzék.

A bogár mikroszkópos felvétele a rajta látható pollenszemcsékkel
Forrás: PNAS

A vizsgálatok alapján a nem egészen fél centis rovar a marókafélékhez (Mordellidae) tartozott, a kutatók az Angimordella burmitina nevet adták a fajnak. A marókák legtöbbje ma zárvatermők pollenjével táplálkozik, s feltételezték, hogy az elődeik a kréta időszakban ugyanezt tették. A most vizsgált burmai bogár magán viselte a marókák testi jegyeit, és olyan jellegzetességeket mutatott, amelyek a virágokat látogató bogarakra jellemzőek. A testfelületén a szőröcskék mérete és eloszlása is optimális volt ahhoz, hogy közéjük tapadjanak a pollenszemcsék. A maradvány testén rengeteg olyan pollenszemcsét találtak, amely kétszikű növényektől származik, ezek egy része a szőröcskék közé tapadva maradt fenn. E pollenek, amelyek a kétszikűekre jellemző módon háromosztatúak, kimondottan alkalmasak a felületük barázdái révén, hogy a rovarokon megtapadjanak akár egyesével, akár néhány pollenből álló kis csomókban. A bogáron most megtalált 62 szemcséből 24 összetapadt csomócskákban volt

A virágpor rejtett szemcséinek felismerését a lézeres mikroszkópos vizsgálat tette lehetővé, ugyanis e módszerrel a pollenszemcsék fluoreszkálva kitűnnek a háttérből. A bogáron egyféle pollent találtak, ami két dologra utalhat: vagy nagyon kevés, általa látogatott típusú virág nyílt az élőhelyén, vagy csak egyféle növényen fordult meg, mielőtt az idővel borostyánná váló gyanta magába zárta.

A kutatás nemcsak az első beporzót leplezte le, hanem a legkorábbi valódi marókát is bemutatta. A marókák ma mintegy 1500 fajjal képviseltetik magukat, s a sokszínűségük köthető a virágok változatosságához is, a két élőlénycsoport egymásra utalt, párhuzamos fejlődése révén.

Ezt megelőzően a konkrét beporzó tevékenység 45-48 millió éves leletekből volt csak ismert, így a mianmari maróka most 50 millió évvel korábbra helyezte a beporzás bizonyítékát.

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt

Hozzászólások

A Jupiter miatt lakhatatlan a Vénusz?

A Jupiter miatt lakhatatlan a Vénusz?

Egy új modellszámítás szerint belső bolygószomszédunk lakható lenne, ha nem változott volna meg az eredeti pályája.

Teljesítette küldetését a budapesti műszaki egyetem zsebműholdja

Teljesítette küldetését a budapesti műszaki egyetem zsebműholdja

Véget ért a műegyetemi fejlesztésű zsebműhold Föld körüli missziója: a SMOG-P.

Kettős objektumot találtak a Naprendszer szélén

Kettős objektumot találtak a Naprendszer szélén

A két égitest igen közel, mintegy 350 kilométerre kering egymástól.

A klímával a virágok színe is változik

A klímával a virágok színe is változik

Az élővilág igyekszik a lehető legtöbbféle módon alkalmazkodni a változó klímához.

Kutyák segíthetenek kiszűrni a koronavírusos utasokat Helsinki repterén

Kutyák segíthetenek kiszűrni a koronavírusos utasokat Helsinki repterén

A finn fővárosban pár napja kezdte meg igencsak fontos munkáját egy négylábúakból álló csapat.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket