Mária, Emőke2019. december 08., vasárnap
Tudomány

Elsőként talált bizonyítékot a világegyetem tágulására

2019.11.20.MTI/NG
National Geographic Magyarország

1889. november 20-án született Edwin Powell Hubble amerikai csillagász, az extragalaktikus csillagászat megalapítója, az ő nevét viseli a NASA Nagy Obszervatóriumok sorozat első tagja, a népszerű űrteleszkóp.

Edwin Powell Hubble (1889-1953), amerikai csillagász
Forrás: Sciencephoto/Profimedia

A Missouri állambeli Marshfieldben látta meg a napvilágot. Fiatalon kezdett sportolni, Illinois állam magasugró bajnoka volt, és csak kevésen múlt, hogy nem profi bokszoló lett belőle. A matematika és az asztronómia is vonzotta, de végül apja biztatására Oxfordba ment jogot tanulni, ahol azért fizikát is hallgatott. Apja halála után, 1913-ban visszatért az Államokba, hogy családját támogassa. Spanyol nyelvtanárként dolgozott, de a tanári pályát otthagyta, és kizárólag csillagászattal foglalkozott. 1916-tól posztgraduális tanulmányokat folytatott a chicagói egyetem obszervatóriumában, 1917-ben doktorált. Az Egyesült Államok akkor lépett be az első világháborúba, s Hubble azonnal önkéntesnek jelentkezett, végigcsinálta a kiképzést, de a frontra már nem küldték ki. Leszerelése után a Mount Wilson Obszervatóriumban kapott állást, ahol a világ akkori legnagyobb távcsövével, a Hooker Teleszkóppal dolgozhatott.

Hubble 1922-24 között felfedezte, hogy az égen látható ködfoltok némelyike nem a Tejútrendszerhez (a Napot is magába foglaló csillaghalmazhoz) tartozik. Azt tapasztalta, hogy vannak ködfoltok, melyekben ún. cefeida változócsillagok találhatóak. Egy további összefüggés (a távolság, az abszolút és látszó fényesség kapcsolata) alapján Hubble kiszámította, hogy a cefeidák több százezer fényévre vannak tőlünk, vagyis a Tejútrendszer határán kívül esnek. Ezzel alapjaiban változtatta meg a világegyetemről vallott nézeteket.

1926-ban Hubble belekezdett az extragalaxisok osztályozásába. A csillagrendszereket távolságuk, méretük és fényességük szerint osztályozta is, rendszerét még ma is használják.
Munkatársával, Milton Humasonnal a vöröseltolódás már korábban felfedezett jelenségét (a távoli galaxisok fénye a vörös fény felé tolódik el) vizsgálta, és megállapította, hogy az eltolódás mértéke arányos a galaxis távolságával. 1929-ben megfogalmazta törvényét, amely szerint a Tejútrendszeren kívüli galaxisok annál nagyobb sebességgel távolodnak, minél nagyobb távolságra vannak tőlünk, amivel az elsők között jutott el a táguló világegyetem gondolatához. (Ez nem jelenti azt, hogy mi lennénk a világegyetem középpontja, mert minden galaxis távolodik az összes többitől, a tágulásnak nincs középpontja.) Az univerzum tágulásának ütemét az úgynevezett Hubble-állandó adja meg, melynek értéke a jelenlegi mérések szerint 72-75 km/s/Mpc. Az általunk megfigyelhető univerzum méretét a Hubble-sugár adja meg, az ezen kívüli területről már nem juthat fény a Földre. Ez utóbbi a fénysebesség és a Hubble-állandó aránya, és mintegy 13 milliárd fényévre tehető.

Hubble központi szerepet játszott a kaliforniai Mount Palomar Obszervatórium Hale óriásteleszkópjának megtervezésében, a megvalósítást azonban késleltette a második világháború. A tudóst gyengülő egészsége, szívinfarktusa munkaütemének lassítására kényszerítette. Sokat tett azért, hogy a csillagászatot a fizika egyik ágának ismerjék el, nem utolsósorban neki köszönhető, hogy a Nobel-díjat ma már csillagászoknak is odaítélik.

Hubble 1953. szeptember 28-án a kaliforniai San Marinóban hunyt el. Fő műve, A galaxisok Hubble-féle atlasza csak halála után, 1961-ben jelent meg.
Ma az ő nevét viseli többek között planetárium, iskola, aszteroida, kráter a Holdon és az 1990-ben fellőtt, a Föld körül keringő amerikai űrtávcső, amelynek segítségével a csillagászok az elmúlt évtizedekben bepillantást nyertek a világűr addig elképzelhetetlennek tartott mélységeibe. A teleszkópot az eredeti elképzelések szerint már 2019-ben nyugdíjazták volna, de az utódának szánt, fejlettebb James Webb űrtávcső fellövése még késik (a legutóbbi tervek szerint erre 2021-ben kerül sor), addig a Hubble szolgálja ki a tudósokat.

Hozzászólások

Világháborús hajóroncsot fedeztek fel

Világháborús hajóroncsot fedeztek fel

A Scharnhorst az egyik leghíresebb német csatahajó az első világháborúból.

Genetikailag módosított egerek érkeznek a Nemzetközi Űrállomásra

Genetikailag módosított egerek érkeznek a Nemzetközi Űrállomásra

A SpaceX következő űrhajóján különleges rakomány fog utazni.

Pestis formálta a bronzkori Európát

Pestis formálta a bronzkori Európát

A bronzkorban a kereskedelem megindulása, a klimatikus átalakulások és a fémmegmunkáló technikák fejlődése miatt komoly változáson esett át a kontinens.

Meteoritevő mikrobát találtak

Meteoritevő mikrobát találtak

A szakértők korábban is tudták, hogy a Metallosphaera sedula ásványokat fogyaszt.

Meglátták, milyen jövő várhat a Naprendszerre

Meglátták, milyen jövő várhat a Naprendszerre

A szakértők olyan fehér törpére bukkantak, amely körül egy bolygó kering.

National Geographic 2019. decemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket