Mária, Emőke2019. december 08., vasárnap
Tudomány

Hogyan hozzunk létre fajgazdag gyepeket?

2019.11.21.NG
National Geographic Magyarország

Több módszer is létezik egykori szántóföldek természetközeli gyeppé alakítására. Magyar kutatók három ilyen „recept” hatékonyságát vizsgálták az Alföldön.

A budai imola az egyik első védett növényünk, mely megtelepszik a regenerálódó kiskunsági gyepekben, amennyiben a helyreállítási eljárásokat és az ezt követő gyepkezelési módszereket megfelelően választjuk meg. Látványos virágzata egyben kiváló táplálékforrás beporzó rovarfajok számára.
Forrás: Tölgyesi Csaba

Bolygónk leginkább veszélyeztetett élőhelytípusai a mérsékelt övi füves gyepterületek. Ennek nyilvánvaló magyarázata, hogy ahol a vad pázsitfű fajok jól tenyésznek, ott termesztett gabonáink is kiváló termést adnak, így e területek nagy részét mára feltörték és szántóföldi művelésbe vonták.

 

A mai kalászos termésű gabonafajtákat vadon élő pázsitfű-félékből évezredek alatt nemesítette ki az ember.
Forrás: Giuseppe Russo/Pexels

A fajgazdag gyepi életközösségek pusztulása azonban nem jelenti azt, hogy örökre elvesztek egy területről. A művelés felhagyásával a gyepek növény és állatvilága magától is helyreállhat – ezt a több évtizedes folyamatot nevezzük szakszóval „spontán szukcessziónak”. Ha ez természetes úton nem tud megtörténni, akkor a folyamatot aktív beavatkozásokon alapuló, élőhely-helyreállítási (rekonstrukciós) módszerekkel lehet segíteni. Egy nagyobb, aktív gyeprekonstrukciós beavatkozás történt az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején a Kiskunsági Nemzeti Park Felső-Kiskunsági szikes pusztákon és a Peszéradacsi rétek területén. A tevékenység több mint ezer hektár korábbi szántó visszagyepesítését jelentette.

Az élőhely-helyreállítási terület Magyarország műholdas térképén.
Forrás: Google Earth

A gyep helyreállítására három módszert is alkalmaztak:
1.) egyes területeket néhány őshonos fűfajból álló magkeverékkel vetettek be,
2.) máshol az egyéves takarmányt évelőre, lucernára cserélték, míg a fennmaradó parcellákon
3.) a gyeprekonstrukciót a természetre bízták, azaz spontán regenerációs folyamatok indulhattak meg.
Az első módszer előnye, hogy a kezdeti szukcessziós fázisokra jellemző gyomfajok, mint például a parlagfű vagy más inváziós fajok nem jutnak térhez. Ez jellemző volt a lucerna vetéses módszerére is, azzal a különbséggel, hogy elviekben a lucerna felülvetés nélkül pár év után kiritkul, és folyamatosan lecserélődhet a természetes gyepeket alkotó növényfajokra. Mivel a gyeprekonstrukciós beavatkozások elmélete és tervezése akkoriban még gyermekcipőben járt hazánkban, esettanulmányok hiányában nem volt egyértelmű, melyik módszer lehet a leginkább célravezető a területen.
Két évtizednyi gyepfejlődést követően eljött az ideje, hogy feltegyük a kérdést: mely módszer volt a célravezetőbb? Melyik módszer esetén mennyire sikerült helyreállni a gyepek növényközösségeit a soha szántóföldi művelés alá nem vont ősgyepekhez képest? A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának és az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai több hazai vegetációtudományi szakértő bevonásával egy nagyszabású felmérést végezett. Ennek során közel ezer hektárról gyűjtöttek növénytani adatokat, és a modern növényökológia módszereivel végezték el az adatok értékelését.

A Land degradation and Development tudományos lapban közzétett eredmények szerint egyértelműen a spontán helyreálló gyepek voltak a legjobb állapotúak. Ugyanis itt fordult elő a legtöbb természetes faj, és e fajok összborítása is itt volt a legmagasabb. A vetett gyepek fűállománya és a lucerna a rekonstrukció kezdeti szakaszában ugyan visszatartotta a nemkívánatos fajok megtelepedését, de hosszabb távon lassabban tudtak megjelenni a természetes gyepeket alkotó célfajok is.
Tehát amennyiben vannak a tájban megfelelő forráspopulációk (a jelen esetben a megmaradt ősgyepfoltok), és az inváziós növényfajok nem jelentenek kontrollálhatatlan veszélyt, a spontán visszagyepesedés a legcélravezetőbb és egyben a leginkább költséghatékony megoldás. Beavatkozásként így csupán a szokványos gyepkezelési módszerek, azaz a megfelelő intenzitású, többnyire extenzív kaszálás és/vagy legeltetés biztosítására van szükség a szántóföldi művelés felhagyását követően.

Takarmánylucerna virága
Forrás: Bajomi Bálint

A kép azonban a spontán helyreálló gyepek esetén sem volt teljesen tiszta. A referencia ősgyepekhez képest a teljes fajszámuk még jóval alacsonyabb volt. Ez azt jelzi, hogy sok faj még nem tudott visszatelepedni, noha elviekben lett volna rá lehetősége. Ezt a hiányzó fajkészletet manapság „sötét diverzitásként” („dark diversity”) szokták emlegetni. Az ismertetetthez hasonló szituációkban ezt leginkább a hiányzó fajok gyenge terjedőképességével szokták magyarázni. Eredményeink azonban rámutattak, hogy nem csupán erről van szó. A spontán gyepek a működésbeli sokféleség (funkcionális diverzitás) szempontjából teljesen helyreálltak, azaz megtalálhatóak bennük ugyan olyan felépítésű, anyagcseréjű és szaporodási jellegeket mutató fajok, mint az ősgyepekben. Üres helyek, azaz üres funkcionális ökológiai fülkék (niche-ek) így már nem állnak rendelkezésre, az élőhely nyújtotta forráskészletet maximálisan ki tudják használni a gyepet alkotó fajok.
Mindez azt jelenti, hogy a spontán gyepekben a helyreállás során létrejött egy telítődött állapot, mely megnehezíti további új fajok betelepülését, legyenek azok jó vagy rossz terjedőképességűek. Ezzel egy újfajta, funkcionális magyarázatot adtunk arra, hogy miért igényelhet több mint fél évszázadot, sőt egyes szerzők szerint akár több évszázadot is a fajgazdag mérsékelt övi gyepek teljes helyreállása. A tény viszont, hogy megismertük a helyreállás lassúságának egy okát, eszközt is ad a kezünkbe. Számos olyan módszer létezik, mellyel mérsékelhető az úgynevezett megtelepedési limitáltság, viszont többnyire olyan helyeken alkalmazzák őket, ahol látványos, külső okokra visszavezethető a megtelepedési limitáltság – például ahol egy-egy őshonos vagy idegenhonos, jó versenyképességű faj dominánssá vált. Az eredménykere támaszkodva e módszerek rutinszerű alkalmazását javasolják a kutatók minden olyan regenerálódó gyepen, ahol a célközösség igen fajgazdag.

A cikk szerzői:
Tölgyesi Csaba, adjunktus, Szegedi Tudományegyetem,
Török Péter, a Debreceni Egyetem professzora,
Bajomi Bálint, kommunikációs munkatárs, Debreceni Egyetem

Hozzászólások

Világháborús hajóroncsot fedeztek fel

Világháborús hajóroncsot fedeztek fel

A Scharnhorst az egyik leghíresebb német csatahajó az első világháborúból.

Genetikailag módosított egerek érkeznek a Nemzetközi Űrállomásra

Genetikailag módosított egerek érkeznek a Nemzetközi Űrállomásra

A SpaceX következő űrhajóján különleges rakomány fog utazni.

Pestis formálta a bronzkori Európát

Pestis formálta a bronzkori Európát

A bronzkorban a kereskedelem megindulása, a klimatikus átalakulások és a fémmegmunkáló technikák fejlődése miatt komoly változáson esett át a kontinens.

Meteoritevő mikrobát találtak

Meteoritevő mikrobát találtak

A szakértők korábban is tudták, hogy a Metallosphaera sedula ásványokat fogyaszt.

Meglátták, milyen jövő várhat a Naprendszerre

Meglátták, milyen jövő várhat a Naprendszerre

A szakértők olyan fehér törpére bukkantak, amely körül egy bolygó kering.

National Geographic 2019. decemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket