Ambrus, Ambrózia2019. december 07., szombat
Tudomány

Hogyan készült az ősi okker festékanyag?

National Geographic Magyarország

Mintegy 200 ezer éve használjuk, kontinenseken, kultúrákon ível át, de keveset tudunk róla, hogy miként jutottak hozzá, hogyan készítették el elődeink.

Forrás: University of Missouri

Az okker az emberiség legősibb festékanyaga, világszerte és számtalan korban használták, sok ősi sziklarajz, barlangrajz vörös színét adja. Míg az emberelődök életét, fejlődését, művészi gondolkodását jelképező alkotásokat sokszor és sokan elemezték már, magát a festékanyagot szinte soha. A Missouri Egyetem kutatója, Brandi MacDonald vezette amerikai-kanadai csoport most megvizsgálta a kanadai Babine-tó közelének kb. 5000 éves sziklarajzait, ezek okker pigmentjét, az elemzésekkel kiderítették, hogy miből is ered a festékanyag, az eredményeiket a Scientific Reports folyóiratban hozták nyilvánosságra.

A vörös szín vasban gazdag anyagot rejt, őseink vastartalmú üledékeket gyűjtöttek, azonban maga a speciális, festékként felhasználható anyag vajon micsoda? Az elemzéshez elektronmikroszkópos vizsgálatoknak vették alá a kanadai sziklarajzok festékanyagát, s ezekből kiderült, hogy egy vízben élő baktérium építette fel a festéket. A Leptothrix ochracea nevű baktérium csőszerű maradványai igen jellegzetesek, azonnal felismerhetőek voltak, ráadásul e baktériumok anyagcseréjük során vas-oxidot állítanak elő és mikrobaszőnyeget alkotnak, így jelentősebb mennyiségben képesek felhalmozódni. A vizsgált sziklarajzok egy olyan tó mellett találhatóak, ahol e baktérium is él, narancsos-barnás üledékként látható.

A közhiedelem úgy képzeli el a festékkészítést, hogy a kibányászott színes kőzetet porrá törik, majd elkeverik valami folyadékkal és felhordják a felületre. Kanadában azonban ennél összetettebb volt az okker előkészítése, a vizsgálatok szerint a begyűjtött üledéket felforrósították az őslakosok.

A baktérium eredetű anyagok hevítése során tapasztalt színváltozás. A d és e jelű ábrarészen látható a 750-850 °C hőmérséklet utáni állapot, az élénk vörös szín (az utolsón már túlhevült a festék).
Forrás: Scientific Reports

A kutatók a laboratóriumban utánozták le a folyamatot, a „nyers” okkert különböző hőmérsékletre hevítve. Az elektronmikroszkópnak köszönhetően egyetlen aprócska okker-szemcsét is vizsgálni lehetett, a hőkezelés során bekövetkező változásait ellenőrizni tudták. A baktériumokhoz köthető okker 750-850°C hőmérsékleten nyerte el a jellegzetes élénk vörös színét, vagyis a baktérium alkotta barnás-narancsos üledékből így vált felhasználható, tetszetős és tartós festékanyaggá. A mikroszkópos vizsgálatokból kiderült, hogy a hőkezelés hatására a baktérium által felhalmozott amorf vas-oxid kristályos szerkezetet öltött, s valószínűleg ennek köszönhetően vált tartóssá maga a festékanyag.

Az őslakosok által használt, földbe mélyített tűzhelyek maradványainak régészeti vizsgálatai alapján tudjuk, hogy ezekben a tűztér hőmérséklete elérte az okker átalakulásához szükséges forróságot.

Az okkert a „hosszú távú” üzenetekre, művészi, rituális célokra használták fel a sziklarajzokban, azonban a nyomok alapján „rövid távú” üzenethez a könnyen hozzáférhető faszén szolgált festékanyagul, így jelezték például a vadászó csoportok egymásnak a jó területek irányát, vagy épp a veszélyekre így tudták felhívni a figyelmet. Míg az okker évezredeken át megőrződik, a faszén gyorsan lekopik, és csak egészen nehezen észrevehető jelek utalnak rá, hogy egykor írtak, rajzoltak vele a sziklafalakra.

A felfedezés azért különösen érdekes, mert az anyagkutató kémikusok folyamatosan keresik azokat a festékanyagokat (és ezek előállítási módszereit) amelyek tartósak és hőstabilak is, az amerikai őslakosok pedig évezredekkel ezelőtt már ismertek ilyen eljárást s készítettek vele tartós festéket.

Hozzászólások

Genetikailag módosított egerek érkeznek a Nemzetközi Űrállomásra

Genetikailag módosított egerek érkeznek a Nemzetközi Űrállomásra

A SpaceX következő űrhajóján különleges rakomány fog utazni.

Pestis formálta a bronzkori Európát

Pestis formálta a bronzkori Európát

A bronzkorban a kereskedelem megindulása, a klimatikus átalakulások és a fémmegmunkáló technikák fejlődése miatt komoly változáson esett át a kontinens.

Meteoritevő mikrobát találtak

Meteoritevő mikrobát találtak

A szakértők korábban is tudták, hogy a Metallosphaera sedula ásványokat fogyaszt.

Meglátták, milyen jövő várhat a Naprendszerre

Meglátták, milyen jövő várhat a Naprendszerre

A szakértők olyan fehér törpére bukkantak, amely körül egy bolygó kering.

Magyar sikerek a nemzetközi mikrobiológiai művészeti versenyen

Magyar sikerek a nemzetközi mikrobiológiai művészeti versenyen

Petri-csészében megjelenő színes formák világversenye.

National Geographic 2019. decemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

8 220 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket