Gedeon, Johanna2024. március 28., csütörtök
Tudomány

Mennyit ér a kilátás a Bükk-fennsíkról?

2020.02.27.Bajomi Bálint
National Geographic Magyarország

Lövei Gáborral, Dániában élő kutatóval, kilátásokról, műhernyókról és az ökológiai rendszerek szolgáltatásairól beszélgettünk.

Kilátás a Bükk-fennsík pereméről.
Forrás: Bajomi Bálint

Hogyan alakult a karrierje?
Magyarországon tanultam: a Szegedi Egyetemen szereztem diplomát. Utána Pestre kerültem, a Növényvédelmi Kutatóintézetbe. A rendszerváltás idején, tehát ‘89-ben mentünk ki Új-Zélandra egy kétéves tartózkodásra. Akkor nem is gondoltuk, hogy 30 év lesz belőle. Onnantól jó néhány évig Új-Zélandon dolgoztam, majd családi okok miatt visszajöttünk Európába. Ennek nyomán 1998 óta Dániában dolgozom, gyakorlatilag ugyanazon a helyen, csak az intézet címe, a bejáratnál a tábla változott, de az épület maga nem. És óriási szerencse szakmailag, hogy Magyarországon, Új-Zélandon és Dániában is agroökológiával foglalkozhattam. Voltak más témák is, de ez a fonal végighúzódik a karrieremen. Jelenleg tehát a dániai Aarhusi Egyetem Agroökológia Intézetének vagyok a munkatársa, emellett a Dél-Kínában lévő Fucsien Mezőgazdasági és Erdészeti Egyetem számára is dolgozom.

Lövei Gábor rendszeresen hazalátogat Magyarországra.  A mostani interjúnk is Budapesten készült.
Forrás: Bajomi Bálint

Dániában lakik vagy Kínában?
Dániában töltöm a legtöbb időt.

A fenti rövid múltidézésből kitűnik, hogy több országból is van összehasonlítási alapja a mezőgazdasággal kapcsolatban.
Van valamennyi kutatási tapasztalatom – hiszen az eddig említetteken túl dolgoztam Afrikában és Dél-Amerikában is egy keveset.

Aarhust hogy kell elképzelni? Egy kisváros?
Aarhus a második legnagyobb város Dániában. Mi nem ott lakunk, hanem az Aarhusi Egyetemnek egyik másik kampuszán. Ez közelebb van Koppenhágához, Sjælland szigetén. De Aarhus egy nagyon kedves város, az egyetem viszonylag fiatal, elsősorban természettudományokban, biológiában erős. Onnan származik az első dán „biológiai” Nobel-díj is: Jens Skou aarhusi kutató volt, aki ezt megkapta. Ő derítette ki annak idején, hogy miként jutnak át az ionok a sejtmembránon.
Mostanában többször publikált az ökoszisztéma szolgáltatásokról. Mit takar ez a kifejezés?
A fogalmat az 1970-es években kezdték népszerűsíteni. Az észak-amerikai ökológusok megunták azt, hogy a saját kutatási támogatásaik alulfinanszírozottak, különösen a molekuláris biológiához, vagy orvosi kutatásokhoz képest. Ezen úgy segítettek, hogy felhívják a döntéshozók és a nagyközönség figyelmét: az úgynevezett normális ökológiai funkcióknak az eredménye a mi számunkra nagyon sokszor hasznos. És hogy ezeket a háttérfolyamatokat részben azért, mert nagyon nagy léptékűek, részben azért, mert nincsenek a figyelem központjában, gyakorlatilag ignorálják. Tehát például a halászat, vagy az erdészet java része az a természet úgynevezett normális működésén alapszik, mi csak a hasznot fölözzük le, a faanyagot, vagy pedig a halakat. Ha elég ideig várunk, nem is kell csinálunk semmit, akkor ez újból ott lesz, és újból lehet fát vágni, vagy halászni. Az ökológusok rávilágítottak, hogy nagyon fontos ezeknek az ökológiai folyamatoknak az érintetlensége. Az ebből származó hasznok azok, amiket az ökoszisztémák szolgáltatásokként nyújtanak nekünk. Ez van a koncepció mögött.
Hogyan lehet ezt mérni? Vannak ilyen irányú próbálkozások is? Mennyire sikeresek?
Szintén amerikai, nagyon híres próbálkozás volt 1997-ben, amikor Robert Costanza és munkatársai megpróbálták megbecsülni az akkor ismert szolgáltatásoknak a pénzben kifejezhető értékét. Az eredmény egy nagyon híres tudományos cikk lett, amely a Nature című tudományos lapban jelent meg. Többen idézik, mint a DNS szerkezetét közlő cikket. A kutatás eredménye szerint az ökoszisztéma szolgáltatások éves értéke nagyjából a világ éves GDP értékének a duplája. Erre nagyon sokan felfigyeltek akkoriban. Nagyon intenzív kutatás kezdődött. Így hangzottak a kérdések: hogyan lehet ezeket a szolgáltatásokat pontosabban mérni? Lehet-e ezt pénzzé konvertálni? A háttérfolyamatok intenzitását sokféleképpen lehet mérni, de hagyományos ökológiai módszereink a szerkezetfelmérésre irányulnak – a szerkezet változásaiból próbálnak következtetni a működésre.
Egy ökológiai rendszer szerkezetén a jelenlévő fajokat és a köztük lévő kapcsolatokat értjük?
Igen. A kutatók felmérik, hogy milyen élőlények élnek milyen sűrűségben egy bizonyos területen. Ezekre nagyon régen használt, kifinomult módszereink vannak. Ebből próbálnak következtetni arra, hogy ez az ökoszisztéma milyen hasznokat produkál számunkra. E mögött azért van egy feltételezés, egy hipotézis. Ha teszem azt a hasznos rovarok tevékenységét nézzük, a katicabogár egy hasznos rovar, a levéltetvek pedig egy káros csoportot képeznek. A katicabogarak megeszik a levéltetveket, ebből következően kevesebb kár éri a termesztett növényeket. Ez tehát nekünk haszon. Ezt hagyományosan azzal mérjük, hogy hány katicabogarat találunk. Ha kétszer annyi katicabogár van, akkor viszont nem lehet automatikusan feltételezni, hogy azok majd kétszer annyi levéltetvet esznek meg. Ugyanis esznek mást is, esetleg verseny van köztük, és vannak olyan fajok, amelyek egymást is eszik. Tehát nem olyan egyszerű ez a szerkezet – funkció megfeleltetés. Ezért az újabb kutatásaink arra irányulnak, hogy hogyan lehet közvetlenül a funkciót mérni. Itt jön be egy nagyon érdekes, és majdnem gyerekjátékszerű módszer, amikor a ragadozást nézzük. Az ízeltlábú ragadozók tevékenységét nagyon nehéz mérni, mert nagyon sokan kicsik, rejtett életmódot folytatnak, nagyon gyakran éjszaka aktívak, és a zsákmány is kicsi, tehát pillanatok alatt elfogyasztják. És nem lehet felismerni, hogy mi történt. Egy amerikai kutatótól láttam először, hogy egy speciális, nem száradó gyurmából apró mesterséges hernyókat csinált, majd egy megfelelő felületre ragasztotta. Ha egy ragadozó ezt ehető prédának nézi, akkor megpróbálja megtámadni. Viszont nem ehető, és nem tudja elvinni. Tehát csak a „támadas” nyoma marad ott.
A speciális gyurmából készített műhernyók (a) meglepően gyakran tévesztik meg a ragadozókat, „akik támadásuk” nyomai alapján azonosíthatók. A legaktívabb ragadozók a rovarok (b), madarak (c) és kisemlősök (d).
Forrás: Marco Ferrante (fotók), Bajomi Bálint (összetett ábra)

Amikor először felvetettem ezt a kollégáknak, akkor mindenki azt mondta, hogy ez teljesen reménytelen dolog. Ezeknek a ragadozóknak végül is a léte függ attól, hogy ne keverjenek össze egy gyurmát egy hernyóval, ezért ez a módszer nem fog működni. És mégis működik. Ez egy nagyon érdekes dolog. Arról van szó, hogy a ragadozó valamiért úgy dönt: megpróbálja megenni ezt a bizonyos jószágot. Valószínűleg van képessége arra, hogy fölismerje: ez olyasmi, amivel nem találkozott még, de megpróbálkozik vele.
Összefoglalva, a funkció és nem a szerkezet mérése az egyik kutatási irányunk. Ezt aztán megpróbáljuk kiterjeszteni más ökoszisztéma funkciókra is, megporzásra, hulladék-lebontásra, tápanyag-körforgalomra és hasonló ökológiai funkciókra.

Azt mondjuk, hogy az ökoszisztéma szolgáltatásai számunkra értéket jelentenek, tehát ennek a területnek az etikához is köze van. Ezzel a vonatkozással is foglalkozik?
Igen, igen. Ugyanaz a kutatócsoport, amelyik a ‘97-es, már említett cikket közölte, 2014-ben újból összegezte, hogy az elmúlt 20 évben milyen változások történtek. Sajnos nagyon-nagyon nagy mértékben csökkent az ökoszisztéma szolgáltatások értéke, tehát nagyon sok mindent elveszítettünk. Érdekes viszont, hogy a cikkben már külön fejezetet szentelnek annak a védekezésnek, hogy ők nem azért fejezik ki ezeket pénzben, mert az a véleményük, hogy minden pénzben kifejezhető.

Tud mondani egy konkrét példát, hogy mit nem lehet pénzben kifejezni?
A tiszta levegőt, az ivóvizet úgy, ahogy lehet. Ugyanakkor a természettel való kapcsolatunk hozzátartozik a lelki egészségünkhöz – ezt nevezik biofíliának. De nagyon nehéz lefordítani, hogy mennyi haszna származik egy embernek abból, hogy ha elmegy az Északi-Középhegységbe egy szép őszi napon, kiül a Tar-kőre és nézi a tájat. Nagyon furcsa lenne azt mondani, hogy no, akkor számoljuk ki, hogy mi a valószínűsége, hogy ez az ember a következő két hétben nem lesz beteg, influenzás, nem kell neki se az orvoshoz elmennie, se gyógyszert venni stb. Ilyen módon értékelve a kirándulásnak az a haszna, hogy a kiránduló nem költ pénzt orvosságra. Ez azért érezhetően egy meglehetősen torz világkép, illetve értékválasztás. És nagyon sok hasonló szituáció van, amibe beleszalad az ökológus.
Mi történik egy invazív fajjal? Ugye egy invazív faj csökkenti a biodiverzitást, ezt kárnak lehet mondani. De lehet, hogy egy olyan funkciót hoz be az ökológiai rendszerbe, ami korábban nem volt ott. Valószínűnek tartom, hogy a jövőben az ökológusoknak az etika területén is jártasságot kell szerezniük, mert ezek a kérdések elkerülhetetlenek. Azzal, hogy az emberiség tevékenysége most már globálisan, a Föld léptékében befolyásolja az élővilágot, ezek az értékválasztások, ezek az etikai kérdések valószínűleg megkerülhetetlenné válnak.

Az interjút készítette: Bajomi Bálint – bajomi.eu

Ez volt a legnagyobb folyamidelfin

Ez volt a legnagyobb folyamidelfin

A ma élő dél-ázsiai folyami delfinek rokona volt az az állat, amely Amazónia perui részén élt 16 millió évvel ezelőtt, és akár 3,5 méteresre is nőhetett.

Környezetbarát felújítás

Környezetbarát felújítás

Az építészetben nemcsak az új épületeknél, hanem már a régiek felújításánál is eljárhatunk klímabarát,környezetbarát módon.

Élő tank a triászból

Élő tank a triászból

A krokodilok egy eddig ismeretlen, 215 millió éve élt ősi rokonát azonosították texasi kutatók.

Soha többé hólapát?

Soha többé hólapát?

Egy új fejlesztésnek köszönhetően az önmelegítő betonon nem fog megtapadni a hó vagy a jég, így talán majd elfelejthetjük a hólapátot vagy az útszórást - legalábbis bizonyos körülmények között.

A klímaváltozás tovább növeli az élelmiszerárakat

A klímaváltozás tovább növeli az élelmiszerárakat

A sokak számára már most is igen magas élelmiszerárak a klímaváltozás hatására még magasabbra szöknek majd.

National Geographic 2024. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket