Tünde, Jusztinusz2020. június 01., hétfő
Tudomány

Tévhitek és valóság koronavírus-ügyben

2020.03.30.MTA
National Geographic Magyarország

Ahogyan ez vészhelyzetek idején általában lenni szokott, az új koronavírus-járvány kapcsán is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló megoldások.

Forrás: Getty Images

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján készült összeállítás célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása – olvasható a tudomany.hu oldalon.
Az új koronavírus (2019-nCoV) megjelenése, gyors terjedése váratlan kihívások elé állított bennünket, hisz az egész emberiséget érintő pandémiáról van szó. A betegség tüneteit nagyjából ismerjük, mechanizmusát már kevésbé, hosszútávú egészségi hatásait pedig egyáltalán nem. A járvány egyéb következményei (pl. gazdasági válság, politikai kihatások) is beláthatatlanok jelenleg. A hazai és nemzetközi sajtó napi szintű tájékoztatást ad a vírus terjedéséről, megbetegedési statisztikákról, hatósági rendelkezésekről és a járvány terjedésének megelőzését szolgáló teendőkről.
Ahogyan ez haváriák esetén lenni szokott, most is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló, „valaki valakitől azt hallotta, hogy betonbiztosan működik” megoldások. Ezeket az állításokat is az ismerethiány, az áltudományos megállapítások feltétel nélküli elfogadása alapozza meg. A problémák kezelése rengeteg feladatot hárít a szakértőkre, és emiatt kevesebb energia jut a félrevezető, esetenként ön- és közveszélyes hiedelmek cáfolatára. Pedig ebben az esetben is szükség van arra, hogy a lakosság hiteles információt kapjon.

A 2020-ban újonnan izolált új koronavírus (2019-nCoV) rendszertanilag a koronavírusok családját alkotó négy vírusnemzetség egyikéhez, a béta-koronavírusokhoz tartozik. Örökítőanyagként nagy méretű, egyszálú RNS-t tartalmaz; az ezt védő kapszidburkot egy lipid jellegű külső burok határolja, amihez napkoronához hasonlító glikoprotein-tüskék kötődnek. Korábban az ugyanehhez a csoporthoz tartozó SARS (2002 -2003) és MERS (2012) vírusok okoztak számos halálesettel járó világjárványt. A 2019-nCoV emlősökről (valószínűleg denevérről és/vagy tobzoskáról) terjedt át az emberre. Erősen fertőző, magas lázat és potenciálisan halálos kimenetelű légúti megbetegedést, illetve tüdőgyulladást okozhat.
Most vegyünk sorra néhány hiedelmet és tisztázzunk  néhány alapvető kérdést!

A hideg időjárás és a hó nem pusztítja el az új koronavírust
Semmi okunk azt feltételezni, hogy a hideg időjárás elpusztítja az új koronavírust vagy más betegségek kórokozóit. Az egészséges ember normális testhőmérséklete 36,5 °C és 37 °C között van, függetlenül a külső hőmérséklettől, illetve az időjárástól. Ez kedvező feltételt teremt a vírus tovább éléséhez és terjedéséhez.

A forró fürdő nem akadályozza meg az új koronavírus-fertőzést
Azzal, hogy forró fürdőt veszünk, nem tudjuk megakadályozni, hogy az új koronavírussal megfertőződjünk. Az egészséges ember normális testhőmérséklete 36,5 °C és 37 °C között van, függetlenül attól, milyen hőfokú vízben fürdik, illetve zuhanyozik. A rendkívül forró vízben történő fürdés ráadásul káros is lehet.

A koronavírus nem terjed a szúnyogcsípéssel
A mai napig semmilyen bizonyíték vagy adat nem támasztja alá, hogy az új koronavírust terjeszthetik szúnyogok is. Az új koronavírus légúti vírus, amelyet a fertőzött személyek elsősorban a köhögéskor vagy tüsszentéskor a levegőbe juttatott cseppekkel, nyálcseppekkel vagy orrváladékkal terjesztenek. Tehát kerüljük azoknak a közelségét, akik köhögnek vagy tüsszögnek!

A kézszárítók nem pusztítják el az új koronavírust
A kézszárítók nem alkalmasak az új koronavírus elpusztítására. Ha meg akarja védeni magát, tisztítsa meg gyakran kezét alkoholos kézfertőtlenítőkkel vagy mossa meg alaposan szappannal és vízzel. A koronavírussal szembeni védekezés leghatékonyabb módja a gyakori kézmosás. A kézmosás eltávolítja a kezekről az esetleges vírusszennyezést és ezzel megelőzi, hogy a szemei, szája vagy az orra megérintésével megfertőződjön. A kézmosás után alaposan szárítsa meg papírtörlővel vagy meleg levegős kézszárítóval.

Ne használjunk UV-lámpát a kéz vagy más bőrfelületek fertőtlenítésére!
Az ultraibolya lámpákat nem szabad a kéz vagy más bőrfelületek sterilizálására használni, mivel az ultraibolya sugárzás bőrirritációt okozhat.

A hőszkenner csak a lázas koronavírusos betegeket szűri ki
A hőszkenner segítségével hatékonyan ki lehet szűrni az új koronavírus fertőzés miatt belázasodott (a normálisnál magasabb testhőmérsékletű) embereket. Azokat a vírushordozó fertőzötteket viszont egyáltalán nem lehet kiszűrni ezzel az eszközzel, akik nem lázasodnak be. Ez azért van, mert a fertőzöttek általában 2-10 nap lappangási idő után betegszenek csak meg és azt követően lázasodnak be.

Az egész test alkohollal és a klórral való permetezése nem jó módszer a koronavírus-fertőzés elkerülésére
Hiába permetezi be valaki az egész testét alkohollal vagy klórral, nem öli meg azokat a vírusokat, amelyek már bejutottak a szervezetébe. A klór vagy alkohol egész testre permetezése viszont roncsolja a nyálkahártyát (vagyis a szemet és a szájat) és a ruhát is könnyen tönkreteszi. Fontos azonban, hogy az alkohol és klór is nagyon hasznos lehet más felületek fertőtlenítésére a megfelelő használati utasítás betartása mellett.

A tüdőgyulladás, illetve az influenza elleni védőoltások nem védenek az új koronavírus ellen
A tüdőgyulladások elleni védőoltások, mint a pneumococcus vagy a Haemophilus influenza B (Hib) elleni védőoltás sem nyújtanak védettséget az új koronavírussal szemben. Ez az új vírus annyira különbözik a korábbi vírusoktól, hogy külön védőoltást kell kifejleszteni ellene. A WHO támogatásával a kutatók már világszerte dolgoznak az új koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésén. Bár a fenti védőoltások nem hatásosak az új koronavírus ellen, más légúti betegségek ellen jól védenek, és feltétlenül ajánlottak az egészség védelme érdekében.

Az orr sóoldatos öblítése nem előzi meg a koronavírus-fertőzést
Nincs bizonyíték arra, hogy az orr sóoldatos öblítése megvédené az embereket az új koronavírus-fertőzéstől. Az eddigi adatok alapján az elképzelhető, hogy az orr rendszeres sóoldatos öblítése egy megfázás esetében valóban gyorsítja betegségből való felépülést. Ugyanakkor az orr öblítése nem akadályozza meg a légúti fertőzések kialakulását.

A fokhagyma fogyasztása nem véd meg a koronavírus fertőzéstől
A fokhagyma egészséges élelmiszer, amelynek lehet némi antimikrobiális hatása. Ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy a fokhagymafogyasztás megvédené az embereket az új koronavírustól.

Az új koronavírus minden korosztályt megfertőzhet, de az idősek és krónikus betegségben szenvedők esetében általában súlyosabb a betegség lefolyása
Az új koronavírus bármilyen életkorú embert megfertőzhet. Az idősek és krónikus betegséggel élők (pl. asztma, cukorbetegség, szívbetegség) esetében viszont jóval nagyobb a valószínűsége a fertőzés súlyosabb lefolyásának. A WHO azt javasolja, hogy életkortól függetlenül mindenki védekezzen a vírus ellen, és különösen figyeljen a kéz tisztán tartására, illetve igyekezzen elkerülni mások megfertőzését köhögéssel, tüsszögéssel.

Az új koronavírus-fertőzés nem gyógyítható antibiotikumokkal
Az antibiotikumok hatástalanok a vírusok ellen, csak a baktériumokra hatnak. Az új koronavírus (2019-nCoV) egy vírus, ezáltal az antibiotikumok nem alkalmazhatók megelőzés vagy kezelés céljából. Előfordulhat azonban, hogy koronavírusos betegek kórházi ápolásuk során antibiotikumos kezelésben részesülnek a lehetséges bakteriális szövődmények elhárítása érdekében.

Egyelőre nincs az új koronavírus megelőzésére vagy kezelésére alkalmas gyógyszer
Jelenleg nem létezik kifejezetten az új koronavírus megelőzésére, kezelésére kifejlesztett gyógyszer. A vírussal megfertőződött betegeket azonban a tünetek enyhítése érdekében kezelni kell, a súlyos betegeknek pedig kiemelt ellátást kell kapniuk. Néhány, kifejezetten a koronavírus kezelését célzó módszert már vizsgálnak, és ezek hamarosan a klinikai tesztelés fázisába is léphetnek. A WHO számos partnerével együtt segíti a kutatási és fejlesztési erőfeszítések gyorsítását.

Nem igaz: Ha nem iszik az ember elég vizet, a kornavírus képes behatolni a légcsőbe, onnan pedig a tüdőbe. Legalább 15 percenként kell vizet inni ahhoz, hogy a vírus a gyomorba kerüljön, és a gyomorsav végezzen vele.
A valóság: A jelenleg ismert légzőszervi betegségekből kiindulva semmi sem bizonyítja, hogy ez a módszer működne. Az emberek egyébként is az orrukon lélegeznek be, úgyhogy ez a módszer, még ha igaz is lenne, akkor is csupán a szájat védené, az orrot nem. A sós vízzel való gargarizálás sem véd meg a vírustól.

Nem igaz: Ha valaki legalább 10 másodpercig vissza tudja tartani a lélegzetét köhögés nélkül, akkor nem beteg, mert ez azt bizonyítja, hogy nincs fibrózis a tüdőben.
A valóság:
Amikor valaki akut vírusfertőzésben szenved, akkor valóban nehezére eshet nagy levegőt venni köhögés nélkül, hiszen a légutak irritáltak. A fibrózisban szenvedő betegnek valóban nehezére eshet nagy levegőt venni, de az hogy valaki vissza tudja tartani a lélegzetét 10 másodpercig, még nem jelenti azt, hogy nem lehet koronavírussal fertőzött.

Hozzászólások

Útnak indult a SpaceX űrhajója két asztronautával a fedélzetén

Útnak indult a SpaceX űrhajója két asztronautával a fedélzetén

Helyi idő szerint 2020. május 30-án délután sikeresen felbocsátották Floridából a SpaceX űrhajóját két asztronautával a fedélzetén.

Nem kockázatosak a gyógyszerhatóanyag-maradványok a Balatonban

Nem kockázatosak a gyógyszerhatóanyag-maradványok a Balatonban

Laboratóriumi vizsgálatok során hatvankilenc gyógyszermaradványt mutattak a Balatonban.

Valóban Föld-szerű bolygó kering a szomszéd rendszerben

Valóban Föld-szerű bolygó kering a szomszéd rendszerben

A szakértők 2016-ban fedezték fel, hogy a legközelebbi csillagrendszerben, a Naptól 4,2 fényévre található Proxima Centauriban egy exobolygó található.

A neandervölgyi géneket hordozó nők termékenyebbek

A neandervölgyi géneket hordozó nők termékenyebbek

Minden harmadik európai nőben megtalálható az a neandervölgyi eredetű génváltozat, amely hozzásegíti őket a sikeres terhességhez.

Meteorrobbanás történhetett Törökország felett

Meteorrobbanás történhetett Törökország felett

Május 27-én este látványos fényjelenséget észleltek Észak-Törökország felett.

National Geographic 2020. májusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket