Hermina, Lídia, Kamélia, Mirtill2020. augusztus 03., hétfő
Tudomány

A régészeknek időnként (kutya)piszok nehéz dolguk van

National Geographic Magyarország

Első ránézésre nem lehet könnyen megállapítani a kiásott maradványról, hogy mi is az voltaképpen.

Forrás: Wikipedia

Melinda Zeder végzős hallgatóként 1981-ben egy délnyugat-iráni kőkorszaki barlangban feltárt leleteket szortírozta, egy olyan darabkát tartott a kezében, amelyről nem tudta eldönteni, mi is az, csont, vagy egy kődarab? Ilyen esetekre rég bevált módszer, hogy a nyelvét az ember hozzáérinti a kérdéses darabhoz, s ha az rátapad, akkor csont, ha nem tapad, nem csont. Zeder, aki azóta a Smithsonian Intézet Nemzeti Természettudományi Múzeumának régésze, elmondta, hogy a kezében tartott darab nem tapadt, sőt, elkezdett mállani a nyelve érintése hatására. A darabka fura viselkedése miatt tapasztaltabb kollégájához fordult, s megkérdezte, mi lehet. „Ó, hát csak egy darab hiénaürülék” – érkezett a válasz.

Az ilyen ősi ürülékdarabkák évezredekig tengődhetnek, és akár az eredeti alakjukat, színüket is megőrizhetik. Az emberi és az állati eredetű ősi ürülékdarabokat általában meg tudják különböztetni a régészek, leginkább a méret és néhány más tulajdonság alapján, kivételt képez azonban a kutyáké. Mind méretben, mind alakban nagyon hasonló lehet az emberéhez, s a tévesztés félreviheti a kutatásokat is akár, ha az összetétel-vizsgálatukból a táplálkozásra vonatkozó következtetéseket vonnak le.
„Amikor előadásokat tartok, meg szoktam kérdezni a hallgatóságtól, hogy melyik emberi, melyik kutya eredetű. Mindig összetévesztik” – mesélte Christina Warinner, a Harvard Egyetem molekuláris régésze. Warinner és kollégái nemrégiben kifejlesztettek egy új, mesterséges intelligencián alapuló módszert, amely képes megkülönböztetni az emberi és a kutyától származó ősi ürüléket. Miután végigelemeztek egy több ezer évet átfogó korból fennmaradt mintát, arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy a régészeti lelőhelyek teli vannak kutyaürülékkel.

„Rengeteg hasznos információt nyújthat ez is!” – mondta Zeder, aki jelenleg a kutya háziasításának körülményeit kutatja, számolt be a Science tudományos folyóirat.

Warinnernek persze nem ez járt a fejében, amikor régész kollégái segítségével a világ minden pontjáról összegyűjtött jó adag emberi ürüléket vizsgált. Azt tanulmányozta, hogy miként változott a bél mikrobiomja az évezredek alatt. A vizsgálatok során a kapott minták sokaságáról kiderült azonban, hogy nem emberi ürülék volt…

Az ősi emberi ürülékben néha találni kutya-DNS-t, mivel időnként az ember megette a kutyát. A kutya ürülékében néha találni emberi DNS-t, mert a kutya megette az ember ürülékét. Itt azonban egészen más mutatkozott meg: számos minta genetikai elemzése olyan nagy arányú kutya DNS-t jelzett, hogy azok a minták csakis kutyáktól eredhettek.

A kifejlesztett program a minták elemzésével meg tudja állapítani azok eredetét. Az első minta 7000 éves kínai, a második és harmadik 1300 éves mexikói eredetű ürülék.
Forrás: PeerJ

Warinner egy doktoranduszát bízta meg a további munkával: Maxime Borry, aki a Max Planck Emberi Történettudományi Intézet bio-informatikus kutatója az ürülékek teljes genetikai elemzését bevitte az adatbázisba. Ebben benne voltak az ürülékben talált növényi, állati DNS-töredékek, a mikrobiom nyomai, gyakorlatilag minden, ami az egykori bélben megtalálható volt. Az így ömlesztett adatokat gépi tanulás segítségével osztályozta, és sikerült olyan összefüggésekre bukkanni, amelyek révén a két eredet biztosan elhatárolható.
A módszer tesztjét igen széles időskálán mozgó mintákon, pl. 7000 éves kínai farmról, illetve 400 éves angol házból előkerített ürülékeken végezték el, s ezek mellett különböző, teljesen más eredetű mintát, olyan helyekről előkerített maradványokat is elemeztek, amelyekben teljesen biztos, hogy nem volt ürülék. A CoproID nevet kapott program képes volt teljesen tökéletesen beazonosítani minden mintát, megmondani az ürülék emberi- vagy kutya-eredetét, illetve azt is, ha valami nem ürülék volt. A vizsgálati módszert a PeerJ nevű szakfolyóiratban ismertette a kutatócsoport.
A legizgalmasabb eredményt egy 17. századi angol ház renoválása során, a korabeli tetőzet közelében a munkások találtak egy éjjeliedényt, amelyet elküldtek a helyi múzeumnak. Most ennek a tartalmát vizsgálták meg az újonnan elkészült program segítségével. A minta eredetileg úgy került bevételezésre a múzeumba, hogy „éjjeliedény három emberi ürülékkel”, azonban a kifejlesztett program elemzése során kiderült, hogy kutya használta egykor a bilit. Valószínűbb persze, hogy valaki az itt egykor lakók közül lusta volt levinni sétálni a kutyáját, vagy esetleg a felújítást végzők tréfálták meg így a régészeket.

Zeder reménykedik benne, hogy az új elemzési lehetőség nagyban kibővíti majd a kutya háziasításáról rendelkezésre álló tudásunkat, a kutyával való kapcsolatunk múltját alaposabban feltárva. Azt tudjuk, hogy mintegy 15 000 évvel ezelőtt háziasítottuk az ebeket, azonban ennek a helyszíne máig is rejtély. A húsevő farkasból mindenevő kutya lett az ember mellett, s ennek az átalakulásnak jól mérhető nyomai lehetnek az ürülékükben is.

Van persze, aki szerint távol van a tökéletestől még a módszer. Ainara Sistigata molekuláris geoarcheológus, aki koprolitok elemzésében jeleskedik a dinoszauruszokétól a neandervölgyi emberéig, elmondta, hogy a program tanítása során csupán olyan kutyaürülékeket használtak, amelyet modern, nyugati életmódú, kutyatáppal etetett állat hagyott, így távolról sem biztos, hogy jól tudja felmérni a CoproID az összetételt. „Minél többféle adattal látjuk el a programot, annál pontosabban fog majd határozni is.”

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt

Hozzászólások

Elférhetett volna a tenyerünkben az ősi menyétféle

Elférhetett volna a tenyerünkben az ősi menyétféle

Gregory Retallack professzor tizenöt éve egy aprócska, mindössze négy centiméter hosszú koponyára bukkant az USA-beli Oregon állam északi részén.

Megtalálták Stonehenge nagy köveinek forrását

Megtalálták Stonehenge nagy köveinek forrását

A korábbi vizsgálatok a kisebb kékkő eredetét tárták fel, a monumentális sarsen kövek forrására csak egy most elkészült vizsgálat mutat rá.

Ezért fontos a csecsemőknek az anyatej

Ezért fontos a csecsemőknek az anyatej

Az újszülöttek és csecsemők számára az anyatejes táplálás a legtermészetesebb és a legideálisabb. Ha ugyanis elég anyatej áll rendelkezésre, életük első hat hónapjában más táplálékra nincs is szükségük.

Megcsodálhatjuk a világűr pillangóját

Megcsodálhatjuk a világűr pillangóját

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) gyönyörű felvételt hozott nyilvánosságra egy távoli planetáris ködről.

Újabb segítség a műanyagok lebontásában

Újabb segítség a műanyagok lebontásában

Egy kicsiny rákféle képes lebontani a mikroműanyagot egy sejtnél kisebb méretűvé 96 óra alatt a Corki Egyetem (UCC) kutatói szerint.

National Geographic 2020. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket