Valter, Irma2020. július 16., csütörtök
Tudomány

Erdők borították Antarktikát

2020.05.24.NG
National Geographic Magyarország

Egy brit és német kutatókból álló csoport kréta időszaki, erdei talajmaradványra lelt a Déli-Sarktól 900 kilométerre. A talajmintában lévő gyökér és pollen fosszíliák azt bizonyítják, hogy az Antarktisz éghajlata sokkal melegebb volt, mint azt korábban hitték.

Forrás: Getty Images

Egy brit és német kutatókból álló csoport a kréta időszakból származó erdei talajmaradványra lelt a Déli-Sarktól 900 kilométerre. A talajmintában lévő gyökér és pollen fosszíliák azt bizonyítják, hogy az Antarktisz éghajlata valaha sokkal melegebb volt, mint azt korábban hitték.

A kréta időszakban éltek a dinoszauruszok, s egyben Földünk utolsó 140 millió évében ekkor volt a legmelegebb – a trópusokon például közel 35 Celsius fok hőmérséklet uralkodott. A Déli-sarkvidék korabeli éghajlatáról és növényzetéről azonban eddig keveset tudtunk. Egy nemrég megjelent kutatás szerint ezen, a ma több ezer méter vastagságú jégtakaróval borított területen, egykor mérsékelt égövi erdők léteztek – olvasható a Science Daily weboldalán. Ez különös felfedezés, hiszen az antarktiszi év egyharmadában egyáltalán nincs életadó fény. A felfedezés egy nemzetközi, a német Alfred Wegener Helmholtz Központjának sarkvidéki és tengeri központjában és a londoni Imperial College egyetemen kutató, földtudományi csoport érdeme.

Az erdőséget bizonyító minta a Pine Island és a Thwaites gleccserek közeléből vett tengeraljzati fúrásból származik, az Antarktika nyugati feléről. A fúrás egy szakaszának különös színére figyeltek a kutatók, s CT-vizsgálat során kiváló állapotban megmaradt növényi fosszíliákat találtak. Sűrű gyökérzetet és rengeteg pollen-és spóramaradványt láttak benne ez idáig a Déli-sarkhoz legközelebb fellelt virágos növényi részekkel.

A kutatók modellezték a környezetet, melyben a maradványok keletkeztek. Ehhez a fosszilis növények mai utódainak éghajlati körülményeit és egyéb, mintákból szerzett adatokat vizsgáltak. Úgy vélik, az éves átlaghőmérséklet a kréta időszakban az Antarktiszon 12 Celsius-fok lehetett, ami 2 fokkal melegebb a mai németországi átlaghőmérsékletnél. A vizsgált területen az egykori nyári átlaghőmérsékletet 19°C-ra, a folyók és a mocsarak vízhőmérsékletét 19°C-ra becsülik, a csapadék mennyisége pedig a mai Wales-éhez lehetett hasonló.

Ezek az éghajlati tényezők csak úgy alakulhattak ki, ha 90 millió évvel ezelőtt a Déli-sarkvidék egy sűrű növényzettel borított, jégpáncél nélküli kontinens volt, az eddigi becsléseknél jóval magasabb szén-dioxid tartalmú atmoszférával. Dr. Johann Klages, a tanulmány fő szerzője, az Alfred Wegener Intézet Helmholtz Sark- és Tengerkutató Központjától így nyilatkozott: „A kutatás előtt az volt a meglátásunk, hogy a kréta időszakban az atmoszferikus szén-dioxid-koncentráció kb. 1000 ppm (parts per million = az egész rész egy milliomoda) lehetett. A modellezéseink szerint azonban legalább 1120-1680 ppm koncentrációs szint kellett ahhoz, hogy az Antarktisz akkori átlaghőmérséklete kialakuljon.”

Tina van de Flierdt professzor, a cikk társszerzője és az Imperial College munkatársa szerint: „A 90 millió éves erdő maradványainak megléte kivételes, de talán még különlegesebb a világ, amit feltár előttünk. Még úgy is, hogy ezeken a területeken hónapokig sötét van, mocsaras, mérsékelt égövi erdők nőttek a Déli-sarkhoz ilyen közel, ami egy sokkal melegebb klímát feltételez, mint azt korábban gondoltuk.”

Írta: Nagy Anita

Hozzászólások

Miért zöldek a növények?

Miért zöldek a növények?

A kérdés igen egyszerű, azonban sokkal összetettebb és izgalmasabb ok áll a háttérben, mint sejtenénk.

1,4 millió éves csontbaltát találtak Kelet-Afrikában

1,4 millió éves csontbaltát találtak Kelet-Afrikában

Az eszközt a Homo erectus készítette és használta egykoron.

Oroszország hamarosan vakcinagyártásba kezdhet

Oroszország hamarosan vakcinagyártásba kezdhet

Oroszország 200 millió dózis vakcinát tervez gyártatni az év végéig - jelentette be Kirill Dmitrijev, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezetője a Newsweek amerikai magazinnak.

A gyenyiszovai ember génjei is befolyásolják az óceániaiak egészségét

A gyenyiszovai ember génjei is befolyásolják az óceániaiak egészségét

A szakértők olyan génvariációkat azonosítottak világszerte, melyek jelentős hatást gyakorolnak az adott populáció immunrendszerére.

Miért színes ez a kondenzcsík?

Miért színes ez a kondenzcsík?

Az összeesküvés-elméletek híveit le kell hűtenünk: egyszerű fizikai ok áll a háttérben.

National Geographic 2020. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket