Jeromos, Honória, Hunor2020. szeptember 30., szerda
Tudomány

A mélytengeri kagylók is rendelkeznek felszínhez kötött biológiai ritmussal

National Geographic Magyarország

Az árapály jelensége vagy a nappal és az éjszaka változása a tengerek mélyebb régióira egyáltalán nincsenek hatással, azonban az itt élő kagylók mégis e ritmusok szerint élnek.

Számos tengeri állat követ valamiféle természetes folyamathoz kötött ritmust, mint a napfény vagy a holdfény változásai, esetleg az árapály, illetve az évszakok. Azonban rendkívül korlátozott a tudásunk arról, hogy abban a mélységben, ahová e fények már egyáltalán nem jutnak le, milyen ritmusra jár egyes állatok élettevékenysége.

A Bathymodiolus azoricus nevű kagyló nagy mélységek lakója, a Közép-Atlanti-hátságon lévő mélytengeri hőforrásoknál él, teljes sötétségben, és egyedei akár a hátság élővilágának 90 százalékát is kitehetik egyes helyeken. Egy nemzetközi kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy vajon a mélytengerek élőlényei milyen módon képesek a belső órájukat tartani, ha egyáltalán tartják. Az eredményeket a Nature Communications tudományos folyóirat tette közzé.

Mintavételezés a mélytengeri hőforrásnál élő kagylókból
Forrás: Nature Communications

 

Mivel a puhatestűek az egyik leginkább fajgazdag törzs a tengerek élővilágában, ezért az eredeti, teljesen sötét és természetes ritmusoktól mentes élőhelyén, 1700 méter mélységben, az EMSO-AZORES mélytengeri obszervatóriuma videokamerája révén figyelték meg, hogy egyáltalán van-e bármilyen ritmusuk. Aztán szabályos időközönként végzett mintavételezéssel megvizsgálták a kagylóknál a génkifejeződést, így keresve rá a bioritmust irányító gének esetleges működésére. Az előzetes terepi videókból két ciklusra derült fény: egy 12,5 és egy 26,3 órás ciklus szerint nyíltak és záródtak a kagylók. A génkifejeződés is ciklikusságot mutatott, mégpedig az árapályéval összehangolt módon változott az olyan mélységben élő kagylóknál, ahol az árapály hatása teljesen érzékelhetetlen.

Harmadik módszerként élve begyűjtött kagylókat laborban tartva azt is megvizsgálták, hogy vajon miként reagálnak a fény-sötétség ciklusára, mesterséges megvilágítás mellett, ezeknél az állatoknál is megvizsgálták a génkifejeződést, különböző mesterséges fényviszonyok közt. A génkifejeződés ez esetben a fényváltozást követte le, vagyis ezek a kagylók annak ellenére, hogy rendkívül hosszú ideje a tengerek legsötétebb, teljesen fénymentes régióiban élnek, még mindig képesek érzékelni a fényt.

A vörös fényt nem képesek érzékelni a tengeri állatok, így nem  is zavarja meg az életritmusukat, ha vörössel világítják meg őket a vizsgálatok során.
Forrás: Nature Communications

 

Ez arra enged következtetni, hogy a korábbi feltételezéseket megerősítve, a mélytengeri kagylók sekélyebb vizekben élő ősökből fejlődtek ki. Emiatt, ha e teljes sötétségben élő állatokat vizsgálják merülő járművekről, akkor nem biztos, hogy valós adatokat kapnak, mivel a járművek fehér fényű reflektorai megzavarhatják az állatok természetes életritmusát, így a vizsgálatuknál érdemes vörös fénnyel megvilágítani a terepet. A vörös fény már rendkívül kis vízmélységben is teljesen kiszűrődik, így ezt egyáltalán nem látják a tengeri állatok.

Hozzászólások

Kettős objektumot találtak a Naprendszer szélén

Kettős objektumot találtak a Naprendszer szélén

A két égitest igen közel, mintegy 350 kilométerre kering egymástól.

A klímával a virágok színe is változik

A klímával a virágok színe is változik

Az élővilág igyekszik a lehető legtöbbféle módon alkalmazkodni a változó klímához.

Kutyák segíthetenek kiszűrni a koronavírusos utasokat Helsinki repterén

Kutyák segíthetenek kiszűrni a koronavírusos utasokat Helsinki repterén

A finn fővárosban pár napja kezdte meg igencsak fontos munkáját egy négylábúakból álló csapat.

Tudatosságra utaló nyomokat találtak a varjak agyában

Tudatosságra utaló nyomokat találtak a varjak agyában

Úgy tűnik, a szubjektív érzékelés nemcsak a főemlősökre, hanem bizonyos madarakra is jellemző.

Ezek a fák adnak nagyobb védelmet a káros UV-sugárzás ellen

Ezek a fák adnak nagyobb védelmet a káros UV-sugárzás ellen

A korai juhar vagy más néven platánlevelű juhar (Acer platanoides) nyújtja a legnagyobb védelmet az emberek számára a Napból érkező ultraibolya sugárzás káros hatásaival szemben - olvasható az MTI weboldalán.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket