Móric, Tamás2020. szeptember 22., kedd
Tudomány

A cecelégy extrém utódnevelése lehet az álomkór elleni harc kulcsa

National Geographic Magyarország

A cecelégy rossz hírneve onnan ered, hogy az afrikai álomkórt okozó tripanoszóma nevű egysejtűt terjeszti vérszívás útján – a szaporodása megismerésével azonban e rettegett betegséget is megszüntethetjük.

Forrás: iNaturalist

A Kaliforniai Egyetem davisi kampuszának rovarász kutatója, Geoff Attardo kutatásaival azon dolgozik, hogy a világ minél hamarabb megszabadulhasson az álomkórtól, s más, vérszívók által terjesztett betegségektől, a szakember a The Conversation hasábjain mesélt munkája igen különös tárgyáról.

A rettegett betegség igen nehezen gyógyítható, és akkor is előfordulhatnak maradandó idegrendszeri károsodások. Megfékezésének egyedüli útja a kórokozót terjesztő cecelégy elleni küzdelem. A cecelégy nem egyetlen faj, hanem egy rovarnem neve, az embert megbetegítő egysejtűt azonban nem minden faja terjeszti.

A cecelégy (amelynek így meghonosodott neve önismétlő, ugyanis a „cece” egy bantu nyelven annyit tesz: légy) a többi vérszívótól egészen eltérő szaporodási stratégiát követ: egyszerre csak egyetlen utódot hoz létre, és peterakás helyett elevenszülő, ráadásul az utódját „anyatejével” táplálja. Több légyféle is használ ehhez kissé hasonló stratégiát: az anya testében hordozza kb. tucatnyi petéjét, azokat aztán megfelelő tápanyagok jelenlétében lárvaként helyezi el, ám ezután már nem gondozza, nem táplálja őket. A különc cecelégy azonban egyetlen petéből egyetlen lárvát nevel fel testében, mégpedig úgy, hogy a petefészkében egyesével megérő petét, a szintén a testében tárolt, korábbi párzásból származó sperma egy részével megtermékenyíti, majd méhében tovább neveli. A nőstény cecelégy többször, több hímmel is párosodhat, de már egyetlen párzásból is egy életre elegendő spermát gyűjthet össze magának. Öt nappal a megtermékenyítés után a petéből kikel a lárva, azonban továbbra is az anyalégy méhében marad, és ez az a pont, ahol a cecelégy a rokonaitól gyökeresen eltérő stratégiára vált.

Cecelégyanya alulnézetből, potrohában látni lehet az ott növekedő egyetlen lárvát
Forrás: Geoffrey M. Attardo, University of California, Davis, CC BY-ND

 

Az anyalégy méhéhez kapcsolódik egy különös mirigy, amely tejszerű anyagot választ ki, ezért tejmirigynek is hívják, a kiválasztott anyag pedig fehérjékben és zsírokban gazdag, s minden olyan tápanyaggal ellátja a fejlődő lárvát, ami annak felnövekedéséhez szükséges. Egészen izgalmas, hogy a légy tejének fehérjéi szinte ugyanazokat a feladatokat látják el, mint az emlősök tejének proteinjei. Emellett a cecelégy tejében olyan, rendkívül fontos, jótékony hatású baktériumok is átjutnak az anyalégyből az utódba, amelyek hiányában a légy nem tudna szaporodni.
Nagyjából 5-6 napig növekszik így a lárva, s ekkor kellően fejletté válva a külvilág meghódításához, megszületik. Az anyalégy keres egy alkalmas helyszínt, a lárva itt születik meg, s azonnal a talajba is bújik, ahol a következő fejlődési fázisa, a bebábozódás zajlik. Ekkor a légy lárvabőre megkeményedik, védőpajzsként öleli körbe az állatot, amely nagyjából 3 hét alatt teljesen átalakul kifejlett léggyé. Ezután kibújik a talajból, s vérszívásra alkalmas áldozatot keres, no meg persze ellenkező nemű ceceléggyel is szeretne randevúzni, hogy e körforgás folytatódjon.

No de miért is jó a légynek az elevenszülés, amely nagy erőforrást igényel és lassú szaporodási stratégia? Az egyik elképzelés szerint e módszer a paraziták és ragadozók elleni védettséggel biztosít előnyt a szabadban élő lárvákhoz képest, mivel a lárváknak csak a legritkább esetben van bárminemű saját védekezési módszerük, eszközük. Az anyaméhben azonban mind a védelem, mind a táplálék rendelkezésre áll, és bár sokkal több energiába kerül így nevelni az utódot, az anyagi gondoskodásnak köszönhetően – az utód nagyobb túlélési esélyei miatt – mégis megéri. Magyarul: a minőség győz a mennyiség felett.

A cecelégy tejmirigye, a piros festékkel megjelölten kanyargó vezetékeken áramlik a tej az anya testében fejlődő lárvához. A sárgás kuszaság az anya testében tárolt zsír.
Forrás: Geoffrey M. Attardo, University of California, Davis, CC BY-ND

 

A cecelégy állománya azonban e stratégiának köszönhetően kicsi, és csak lassan tud újra megerősödni egy-egy védekezési hadjáratot követően, nem úgy mint egy sokkal szaporább rovar, mondjuk a szúnyog.
Az Egészségügyi Világszervezet célja, hogy 2030-ra az álomkórtól megszabadítsa Afrikát, ahol a szubszaharai régió 36 országában emberek milliói (és persze állatok is) élnek e betegségnek kitéve. Bár az évente regisztrált esetszám folyamatosan csökken, ez a csapdázásnak, a terméketlen hímek szabadon engedésének, de leginkább rovarirtó szerek használatának köszönhető.
Geoff Attardo és kollégái remélik, hogy hamarosan olyan környezetbarát, olcsó, és egyedül a cecelégy ellen hatékony védekezési módszert fejleszthetnek majd ki, amely a cecelégy párzási stratégiájának és tejtermelésének molekuláris szintű megértésén alapul.

Hozzászólások

Így működik a növények hőmérséklet-érzékelése

Így működik a növények hőmérséklet-érzékelése

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak részvételével fedezték fel magyar tudósok, hogy a növényekben a tél közeledte beindít egy speciális hőmérséklet-érzékelési mechanizmust.

Megszülettek az első lombikborjak Magyarországon

Megszülettek az első lombikborjak Magyarországon

Országosan egyedülálló tudományos sikert értek el a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának munkatársai.

Magyar kutatók vizsgálták az eddig ismert legellenállóbb vírust

Magyar kutatók vizsgálták az eddig ismert legellenállóbb vírust

A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni.

Ezért idéztek elő földrengéseket a Yellowstone Nemzeti Parkban

Ezért idéztek elő földrengéseket a Yellowstone Nemzeti Parkban

Múlt héten komoly rengéssorozat rázta meg a régiót, a jelenséget kutatók idézték elő.

Szélmeghajtású teherhajó készül

Szélmeghajtású teherhajó készül

Az emberiség számára a szélerő az emberi izmokon túl nagyon sokáig az egyetlen hajtóerő volt a hajózásban, modern változatban ismét előtérbe kerülhet.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket